Fura dolog ez. Van egy tipus ami végigharcolja a háborút és az utolsó verziójáról már nem tud senki. A németektől megszokott a háború utolsó éveiben tobzódó változatok sokasága, az orosz gépekről azt hiszi az ember hogy ami bevált, azt nem variálták. Az IL 2 ágyús változatát szerintem a JU 87 hasonló tipusai ihlették, de nemigen múlták felül az eredeti koncepciót. Ami egyszerűen bevált, azt hiába bonyolítod, nem lesz jobb!

Metalljacket írta:

Inkább fordítva volt. A Stuka páncélosok elleni változata késöbbi.

Az Il-2 \'41-ben került bevetésre!Type 1 jelöléssel!
Aztán a Type 2 ami pár apró módosítást tartalmazott majd a Type 3 ami már hátsó lövészt, 20mm-es ágyúk helyett 23mm-eseket kapott!És már bombákat is hordozott,az elődök csak 16db RS82 raksit vittek!

De volt torpedóvető IL-2 is IL-2T!
Az IL-10 pedig a \'45-ben gyártott uccsó válltozata!

A JU-87D3 már 37mm-es ágyúval szerelt volt,de igazán a
G2 széria volt az un:\"Kanonevogel\"...(ágyúsmadár)...
ezeket a nyomasztó orosz páncélosfölény miatt alkalmazták!
Másra nem is használták,csak tankok ellen!

A 3-as változat hivatalos neve Il-2M3

Hú, én is hallottam egy páncélvadász repülőről. Nemtudom, ismeritek-. Ez B-25 Mitchll alá szrelt 75 mm-es ágyú volt. Japán hadihajókat lőttek vele azt hiszem.
De nem biztos, ehhez nem értek.

Metalljacket írta:

Ha az Il-10 Párducra gondolsz az lényegesen fölülmúlta az előd típust. A legnagyobb sebessége sokkal nagyobb volt, kb 550km/h és ami a legfontosabb: sokkal jobban volt páncélozva, a lövészt is védte a páncél. Egyébként meglehetősen rosszindulatú repülőgép volt.

HunBütyök írta:

Voltak minden országban ilyen próbálkozások, de nem jutottak messzire. A repülőgépre alig volt veszélyesebb, mint amire lőtt. A nagy reakcióerő hamar szétszedte a repülőgépet és le is fékezte, könnyen átesés lehetett a lövés következménye. Egyébként hallottam róla.
Annyit még, hogy próbálkoztak hátrasiklás nélküli lövegekkel is, ennek az volt a lényege hogy a lövegcső közepén volt a lövedék(?), előre rendes lövedéket lőtt, hátrafelé pedig ugyanolyan súlyú gépzsírba kevert sörétet. Nem vált be, már csak azért sem, mert egy-két lövésre volt lehetőség. Ezen próbáltak forgótárral segíteni, de az se volt jó. Mindezeken fölül baromi nehéz is volt. Nem repülőgépre való az ilyen nagy kaliberű ágyú.<br><br>Szerkesztette: Gipszj, Időpont: 2010-11-20 08:52

A HS-129-es is tesztelve volt 75mm-es ágyúval...assszem semmi nem lett belőle!
Viszont az angolok sikeresen alkalmazták a de Havilland Mosquito 57mm-es automata pct. ágyűval!
U-Boatokra vadásztak ezen masinával!Egy spéci lőszeradagolót építettek be és így 25db pct. lőszert tudtak kilőni vele!

\&quot;Viszont az angolok sikeresen alkalmazták a de Havilland Mosquito 57mm-es automata pct. ágyűval!\&quot;



\&quot;Voltak minden országban ilyen próbálkozások, de nem jutottak messzire. A repülőgépre alig volt veszélyesebb, mint amire lőtt. A nagy reakcióerő hamar szétszedte a repülőgépet és le is fékezte, könnyen átesés lehetett a lövés következménye. Egyébként hallottam róla.\&quot;


Kicsike ellentmondás, nem? A Stuka 37mm-es keménymagvasa nem szedte szét a gépet (ja...2db volt rajta), a faépítésű Mosquito elbírta az 57 mm-es ágyút, az FW 190 elbírt a szárnyraépített 6db 20mm-es ágyúval, az eleve bombázónak épített masszív B25 meg szétesett a 75mm-es ágyútól? Nem esett szét, sőt nagyon is használható változat volt. Nem a gép alá konténerbe szerelték hanem az orrba a bombázótiszt helyére. A zárszerkezet a két pilótaülés között volt, itt töltötte az ágyút a másodpilóta (vagy aki épen ráért). Igaz, a személyzet azt mondta hogy amikor elsütik az ágyút, \'a gép mintha megállna a levegőben\'. Persze nem állt meg, a japán hajók sokaságát küldte a víz alá. A JU 88 P V-I 75 mm-es PAK 40-es ágyújáról( der eine 75mm Pak 40 panzerkanone) már ne is beszéljünk. Pedig ezt konténerben szerelték a hasa alá.

HunBütyök írta:


Jaja, de a géppuskákat is használták a japánok ellen.Egyszer 7 lövéssel süllyesztettek el egy cirkálót(!).Ilyen kacsázó bombákat dobáltak rájuk(mint amilyennel gátat robbantottak Németországban).

Helyesírási hibák javítva, hozzászólás átszerkesztve.<br><br>Szerkesztette: Zeki, Időpont: 2010-11-20 19:25

Most akkor mi van? Megszámolták a gépuskalövéseket? Ha géppuskával lőtték ki akkor papírcirkáló lehetett. Hétszer lőttek rá ágyúval? Felpattanó bombát tudtommal a gátromboláson kívül máshol nem használtak, hajók ellen pláne értelmetlen alkalmazni. A Wallis féle felpattanó (kacsázó) bombának ugyanis az volt a lényege hogy a felszínen pattogva nekiütközött a műtárgynak, majd pontosan mellette elsüllyedt. A gát tövében robbanva fejtette ki a hatását. A Csendes óceán több km mély vizeiben nem sok értelme lett volna ennek a technikának.

Metalljacket írta:

Én úgy tudom, hogy alkalmazták a módszert. Ezek mezei bombák voltak amiket alacsonyról dobtak le. Az értelme az volt, hogy a távolságbecslésre kevésbé érzékeny, mert valahogy csak beleakad a hajóba ha elmegy odáig. A vízalatti robbanás nyomáshulláma csúnya dolgokra képes. Az igaz, hogy nem csodaszer ez a technika.

Lehetséges, csak azt nem értem, honnan tudhatta az a \'mezei\' bomba hogy aminek nekimentem az már nem a víz hanem egy hajó?

Metalljacket írta:

A gyújtószerkezetből. Különböző gyújtók vannak, időzített, pillanat stb. Ezek a lassulás mértékétől függően gyújtottak vagy nem. Ha elég alacsonyról dobják akkor nem fékeződik le nagyon, hanem ugrik egyet és a gyújtó sm működik.

Hát ha Te mondod, elhiszem. Nekem akkor is egy kicsit bizonytalannak tűnik. Nagyon közel kellett repülni a vizfelszínhez hogy az eleve fejnehéz légibomba csak úgy \'simán\' ráfeküdjön a vízre, aztán felpattanva se forduljon át hanem az orrával menjen neki a célpontnak. Ilyen célra a közelségi gyújtó nem alkalmas, csapódó gyújtónak pedig \'csapódnia\' kell, mégpedig orral előre!