Szerintem sem nagyon volt hozzá közünk.

panzer2 írta:

Egyszerű. A 13 millió az polgáriakkal együtt értendő, a 3 milló katona az a háború kezdetén volt. 50 millió emberből egy korosztály az kb 800 ezer ember 60 éves átlagéletkorral számolva. Ennek a fele nő, őket csak segédszolgálatra hívták be, de ez is nagy könnyebbség. A háború öt éve alatt évi 400ezer embert számítva 2 milliós utánpótlás jön ki. És nemcsak egy évfolyamot hívtak be, hanem egyre fiatalabbakat is, a végén már gyerekeket is. meglesz az a kb. 8milliós katonai veszteség. Ez nem számszerűsíthető, de olyan férfihiány volt a háború után Németországban, hogy a német csajok (főleg NDK)idejártak, ha már naagyon nem bírták férfi nélkül. A Balatonnál tömegekben vetették magukat egy - egy magyar hapsira.

Gipszj írta:


Akkor duplán jó volt ha valaki visszatért Szibériából. HA...

Valaki írni tudna a Barbarossa-hadművelet első hetéről?
Mert Kurksz Sztálingról és a Dnyeperről szerintem sokattudunk én viszont keveset az első hétről

zsen1 írta:



Ajánlom neked a Hajja és fiai könyvkiadótól a Barbarossa hadművelet első hét napjáról szóló könyvet.

A szovjet hadvezetés már tudott a közelgő német offenzíváról, ennek ellenére nagyon keveset tettek a védekezés megszilárdítsára. Illetve tettek- megerősítették a határmenti erőket.
Június 20-án már jelentették Sztálinnak, hogy a német erők mozgolódnak a határ közelében. Churchill is jelentette neki, hogy számíthat egy német offenzívűra.

Előjelei voltak a hadműveletnek. Rendszeressé vált a Ju-87 Stukák berepülése a szovjet légtérbe, rendszerint 6000 méteren.

A támadás roppant nagy meglepetést okozott a szovjet csapatoknál. Június 21-én este szétküldték az általános készültséget, de sok csapat nem kapta meg ezt.

A Luftwaffe hatalmas károkat okozott a Vörös Légierő kötelékeiben. A Luftwaffe célja elsődlegesen az volt, hogy a Vörös Légierőt még a földön megsemmisítsék. A szovjet gépállomány mintegy 50%-a megsemmisült az első napokban.

Most elég hosszú lenne leírni az első néhány napot, de igyekszem minél többet leírni.

A Von Bock vezette középső harccsoportban harcolt Guderian is a páncélosaival?

Azt hiszem,hogy a déli hadseregcsop. volt.
De nem bíztos.

Nem csak a Tájfun hadműveletnél csatlakozott a déli hadseregcsoporthoz Von Rundstedt egységeihez.

A háború kitörése előtt nem Stuká-kal végezték a felderítést hanem a Ju-86-os \&quot;P\&quot; vagy \&quot;R\&quot; jelű felderítő változatával, ezek 14-16ezer m-ig föl tudtak emelkedni. A Ju-87-est szolgálati csúcsmagassága miatt csak közelfelderítőnek lehetett használni, de arra se nagyon. Közelfelderítőnek inkább a He-46-t használták. A Ju-86 felderítő változatát megpróbálták a Brit-szigetek ellen is bevetni, de Spitfire spec. magassági változatai hamar leszoktatták erről a németeket.<br><br>Szerkesztette: Gipszj, Időpont: 2010-11-14 06:24

Gipszj írta:



Köszönöm a helyesbítést. De az a lényeg, hogy rendszeresen berepültek a németek a szovjet légtérbe.

Sikerült megszereznem a fent említett könyvet, amiben azt olvastam,hogy a hadművelet eredeti v. első elnevezése \&quot;Fall Fritz\&quot; vagyis Fritz terv volt.

Pontosan. Hitler megváltoztatta később Barbarossa-ra.

A németek alkalmazták a felperzselt föld nevű taktikát,amit Sztálin talált ki?

101.Légideszant írta:

Nem Sztálin találta ki, már a rómaiak is alkalmazták. Sőt, ez volt a gyepű rendszer egyik eleme.
A hadseregek nagyságát mindíg az szabta meg, hogy hány embert tudtak élelmezni. Nagyjából egy napi járóföld volt az a távolság, amiről emberi vagy állati erővel vont járművekkel el lehetett látni egy hadsereget. Ahogy fejlődött a mezőgazdaság, úgy lett egyre nagyobb mennyiségű az erről a területről rabolható élelem, úgy nőtt a hadsereg létszáma. Egy napi járóföldnél a szállítók a szállított mennyiség felét fogyasztották el útközben. Ebből kalkulálható az alkalmazható hadsereg létszáma és a szükséges szállító kapacitás.

Valóban nem Sztálin találta ki.
A szovjeteknél a felperzselt föld taktikája viszonylag hatékony volt. A németek is csináltak effélét a keleti fonton, de nem volt jellemző rájuk.