Az oldal semmilyen felelősséget nem vállal a hozzászólásokért!

Üdv, Vendég

TÉMA: Nyugat-Európa

Válasz/Re:Nyugat-Európa 2010 okt. 30 17:17 #45355

  • INMATE
Szent igaz, a partraszállás ha tételezzük fel megbukott volna, előbb utóbb máshol partra szállnak, lettek voltak még alternatívák, szóval megoldották volna. Na azt megtudja valaki mondani (szintén személyi vélemények) hogy a partraszállás úgymond mikortól volt tudható, hogy sikerül. Olyasmire gondolok, hogy mondjuk onnan, hogy elhitették a németekkel, hogy nem Normandiánál (lesarkítva, volt egy csomó kamu helyszín) vagy onnan, hogy mekkora erőket csoportosítottak stb.
Téma zárolva.

Válasz/Re:Nyugat-Európa 2010 okt. 30 17:34 #45356

Mikortól volt tudható, hogy sikerül?
Való igaz, hogy rengeteg sok időt töltöttek a helyszín kiválasztásával, a part állagának tanulmányozásával, a kamu hírszerzésekkel, a kamu hadseregekkel, stb.
Még azt leírom, hogy rendkívül nagy szerepe volt a francia belső ellenállásnak.
A szövetségesek mikor tudhatták meg, hogy talán sikerül bejutniuk, és nem rekednek a parton?
Omaha Beachnél az első hullám szinte megsemmisült.
Ugyanakkor a többi partszakaszon (Gold, Juno, Sword) az angolok és a kanadai csapatok kisebb összetűzések után, éppen jutottak partra.
Téma zárolva.

Válasz/Re:Nyugat-Európa 2010 okt. 30 20:10 #45363

  • Gipszj
portillo írta:
Véleményem szerint meg lehetett volna akadályozni a szövetségesek partraszállását. Az egyetlen esély a partraszálló partszakasz folyamatos tűz alatt tartás. Erre ugye voltak a partvédelmi, és egyébb partra kihelyezett lövegek, amiket az ellenséges légierő, ill flotta semlegesített nagy részben. A másik lehetőség a középtávú tűz alat tartás, kb 1000-1500 m-ről, főleg harcjárművekről. Ez is elképzelhetetlen lett volna az ellenséges légi tevékenység miatt.

Viszont van egy harmadik út, a hosszútávú tüzérség nagyobb mértékű alkalmazása kritikus szakasz védelme érdekében.
A lövegek biztonságos távolságból tarhatták volna tűz alatt a partot, helyzetüket szét lehetett szórni ugyanis a hatótávjuk megengedte hogy 2-és 10kmen belül szinte bárhol el legyenek helyezve. Az egyetlen ellenségük a légierő miatt megerősített légvédelmi alakulatokkal lehetett volna csökkenteni a veszteségeket.
A Juno partszakaszról láttam mindössze részletes stratégiai térképet, ott pl csak 2-2 üteg volta partraszállás védelmére, ami nagyon kevés.... Ha a számot megszorozzuk mondjuk 5el, akkor az 10 üteg. Vagyis kb 40 tüzérségi löveg egy kritikus pontra...
Idővel az ellenséges légi aktivitás miatt csökkent volna a szám, de ennyi 30 löveg is elég hogy pl az Omahát amrikai hullák tízezrei lepjék el.

Mély tisztelettel kívánom megjegyezni, hogy minél messzebbről lövünk annál nagyobb a szórás. Ahoz, hogy a tűzérségi tűz hatásos legyen sűrűn kell állnia a lövegeknek. Pontosan nem emlékszem, de egy valamire való támadásnál 40-50 löveg volt arcvonal kilométerenként. Ehhez megfelelő mennyiségű lőszer is kell, különben nincsenek amerikai hullák tízezrei. Valahol láttam egy statisztikát, hogy hány géppuska lőszerre, hány gránátra esett egy halott. Nagyon sokra. Mindemellett sziklás meredek part alá messziről ágyúval belőni nem lehet, ha a partfal takarja. Ezért is kellett a német vonalaknak a meredek szélén húzódni.
Téma zárolva.

Válasz/Re:Nyugat-Európa 2010 okt. 31 07:37 #45370

  • Bazooka Joe
portillo írta:

Viszont van egy harmadik út, a hosszútávú tüzérség nagyobb mértékű alkalmazása kritikus szakasz védelme érdekében.
A lövegek biztonságos távolságból tarthatták volna tűz alatt a partot, helyzetüket szét lehetett szórni ugyanis a hatótávjuk megengedte hogy 2-és 10kmen belül szinte bárhol el legyenek helyezve. Az egyetlen ellenségük a légierő miatt megerősített légvédelmi alakulatokkal lehetett volna csökkenteni a veszteségeket.


Ezért is írtam azt, hogy. a legnagyobb veszteségeket a szárazföld belsejében lévő német tüzérség tevékenysége okozta.

Ezért kellett pl.: Richard Winters Főhadnagynak és ejtőernyőseinek kiiktatniuk azokat a 105 mm-es német howitzer-eket, amik a Utah partot lőtték, a Brécourt majorságról - tanyáról.

Az általad említett rizikó, a szövetséges légierő nagyon nem tehetett volna semmit, hiszen a Bocage-ban elhelyezett lövegeket, ágyúkat, még a szövetséges katonák a földről, távcsővel em voltak képesek kiszúrni, nemhogy a levegőből.

Viszont ami ennek a taktikának a halálát jelentette, az az volt, hogy nem állt a németek rendelkezésére elegendő lőszer.

Werner Pluskat Őrnagynak, a 352. tüzérezred egyik osztályparancsnokának pl.: egyszerűen elfogyott a lőszere, és ezért nem tudta tovább támogatni az Omaha partot védő német egységeket.<br><br>Szerkesztette: Bazooka Joe, Időpont: 2010-10-31 08:43
Téma zárolva.

Válasz/Re:Nyugat-Európa 2010 okt. 31 09:23 #45377

  • GIXeRCool
Ha a pontos időintervallumot tudták volna, akkor áthatolhatatlan falat húztak Dönitz tengeri farkasai a partvonal előtt. 48-72 órán át fenn lehetett volna tartani a teljes blokádot.
Téma zárolva.

Válasz/Re:Nyugat-Európa 2010 okt. 31 09:32 #45380

Gipszj írta:
portillo írta:
Véleményem szerint meg lehetett volna akadályozni a szövetségesek partraszállását. Az egyetlen esély a partraszálló partszakasz folyamatos tűz alatt tartás. Erre ugye voltak a partvédelmi, és egyébb partra kihelyezett lövegek, amiket az ellenséges légierő, ill flotta semlegesített nagy részben. A másik lehetőség a középtávú tűz alat tartás, kb 1000-1500 m-ről, főleg harcjárművekről. Ez is elképzelhetetlen lett volna az ellenséges légi tevékenység miatt.

Viszont van egy harmadik út, a hosszútávú tüzérség nagyobb mértékű alkalmazása kritikus szakasz védelme érdekében.
A lövegek biztonságos távolságból tarhatták volna tűz alatt a partot, helyzetüket szét lehetett szórni ugyanis a hatótávjuk megengedte hogy 2-és 10kmen belül szinte bárhol el legyenek helyezve. Az egyetlen ellenségük a légierő miatt megerősített légvédelmi alakulatokkal lehetett volna csökkenteni a veszteségeket.
A Juno partszakaszról láttam mindössze részletes stratégiai térképet, ott pl csak 2-2 üteg volta partraszállás védelmére, ami nagyon kevés.... Ha a számot megszorozzuk mondjuk 5el, akkor az 10 üteg. Vagyis kb 40 tüzérségi löveg egy kritikus pontra...
Idővel az ellenséges légi aktivitás miatt csökkent volna a szám, de ennyi 30 löveg is elég hogy pl az Omahát amrikai hullák tízezrei lepjék el.

Mély tisztelettel kívánom megjegyezni, hogy minél messzebbről lövünk annál nagyobb a szórás. Ahoz, hogy a tűzérségi tűz hatásos legyen sűrűn kell állnia a lövegeknek. Pontosan nem emlékszem, de egy valamire való támadásnál 40-50 löveg volt arcvonal kilométerenként. Ehhez megfelelő mennyiségű lőszer is kell, különben nincsenek amerikai hullák tízezrei. Valahol láttam egy statisztikát, hogy hány géppuska lőszerre, hány gránátra esett egy halott. Nagyon sokra. Mindemellett sziklás meredek part alá messziről ágyúval belőni nem lehet, ha a partfal takarja. Ezért is kellett a német vonalaknak a meredek szélén húzódni.


40-50 löveg kmként? Örültek volna a németek ha rendelkezésükre áll ennyi. A pontosságról, szerintem volt elég idejük arra hogy be\&quot;lőjék\&quot; az ágyúkat arra a partszakaszra, meredek, sziklás partszakasz ellenére be tudtak találni.
Téma zárolva.

Válasz/Re:Nyugat-Európa 2010 okt. 31 09:40 #45382

Bazooka Joe írta:


Ezért kellett pl.: Richard Winters Főhadnagynak és ejtőernyőseinek kiiktatniuk azokat a 105 mm-es német howitzer-eket, amik a Utah partot lőtték, a Brécourt majorságról - tanyáról.


Így belegondolva, a légidesszant tevékenység talán nagyobb problémát okozott volna mint a légi erő...


Az általad említett rizikó, a szövetséges légierő nagyon nem tehetett volna semmit, hiszen a Bocage-ban elhelyezett lövegeket, ágyúkat, még a szövetséges katonák a földről, távcsővel em voltak képesek kiszúrni, nemhogy a levegőből.


Ez logikus, és igazad van is. Nem volt olyan nagy torkolattüz, hogy kiszúrják könnyedén,(Kivéve ha nebelwhelfer-eket, wurfrahmeneket használtak) illetve gondolom a tüzérségi megfigyelők is kémlelték az eget, és felderítő gépet meglátva elhallkultak egy ideig.




Viszont ami ennek a taktikának a halálát jelentette, az az volt, hogy nem állt a németek rendelkezésére elegendő lőszer.

Werner Pluskat Őrnagynak, a 352. tüzérezred egyik osztályparancsnokának pl.: egyszerűen elfogyott a lőszere, és ezért nem tudta tovább támogatni az Omaha partot védő német egységeket.&lt;br&gt;&lt;br&gt;Szerkesztette: Bazooka Joe, Időpont: 2010-10-31 08:43


Ez eléggé megdöbbentő, mégis mire számítottak nem tudom hány sorozatra volt lőszerük, teszem fel 100 lövésre, miből gondolták hogyegy teljes erejű szövetséges offenzíva visszaverésére elegendő ennyi sorozat... Ezeknek a tüzérségi ütegeknek kellett volna a lehető legtöbb lőszer. Mondjuk belegondolva a keleti fronton is gondolom hiánycikk volt a tüzérségi lőszer, ismerve a szovjet gyalogság tömegfölényét.
Téma zárolva.

Válasz/Re:Nyugat-Európa 2010 nov. 01 12:27 #45456

Törölve! Értelmetlen hozzászólásokat töröljük!<br><br>Szerkesztette: cserpakszabi, Időpont: 2010-11-19 18:21
Téma zárolva.

Válasz/Re:Nyugat-Európa 2010 nov. 04 15:19 #45789

Légideszant!

,,Nem volt ellenfelük.\&quot;

Ez, ahogy nézed, nem egy terjedelmes és eléggé semmilyen mondat.

Ezért kérlek: Ha elmondod azt, amit szeretnél, akkor estleg ne egy mondatos legyen. Írj le egy kis plussz infót, vagy egy kicsit terjedelmesebben írd a véleményed.

Lásd be, ennek nincs nagyon így értelme. Nem az a célom, hogy PM-ben zaklassalak ezzel is, és itt, a nyílt fórumon. Szóltunk már ezügyben nem egyszer!
<br><br>Szerkesztette: cserpakszabi, Időpont: 2010-11-19 18:22
Téma zárolva.

Válasz/Re:Nyugat-Európa 2010 nov. 20 06:52 #48545

A kép rejtve van vendégek elől, jelentkezz be vagy regisztrálj a megtekintéshez.

Ez a kép érdekelne, a Hürtgeni erdőbeli harcokról szól, de mégis mit ábrázol? Német és szövetséges szanitécek egyszerre mentenek? Történt valami ilyesmi ott?
Téma zárolva.

Válasz/Re:Nyugat-Európa 2010 nov. 20 07:25 #48547

  • Gipszj
GIXeRCool írta:
Ha a pontos időintervallumot tudták volna, akkor áthatolhatatlan falat húztak Dönitz tengeri farkasai a partvonal előtt. 48-72 órán át fenn lehetett volna tartani a teljes blokádot.

A La Manche csatorna nem túl mély, de ennek nincs is jelentősége. A blokádhoz periszkóp mélységnél mélyebbre nem lehet merülni. Repülőgépről 10-30m mélységig a tengeralattjáró jól látható. Korlátlan szövetséges légifölény mellett ezeknek a tengeralattjáróknak az életét percekben számolták volna. Németországnak volt annyi tengeralattjárója, hogy állandó kordont tudjon fönntartani ha csak ezen múlott volna. Az esélyekkel tisztában voltak.<br><br>Szerkesztette: Gipszj, Időpont: 2010-11-20 08:26
Téma zárolva.

Válasz/Re:Nyugat-Európa 2010 nov. 20 07:41 #48551

  • HunBütyök
Howitzer szót ne használjunk, ha lehet! Nagyon viccesen hangzik magyar szövegközegben. Tarack, oké?
Téma zárolva.

Válasz/Re:Nyugat-Európa 2010 nov. 20 07:59 #48556

  • Gipszj
Az én véleményem is az, hogy ha valaminek van magyar megfelelője azt használjuk, neveknél pedig az eredetit és ne egy idegen nyelvről másik idegen nyelvre fordítottat. Erre nézve tudnám ajánlani Karinthy Frigyesnek az Ady vers oda-vissza fordításokról írt humoros írását.
Téma zárolva.

Válasz/Re:Nyugat-Európa 2010 nov. 20 08:48 #48560

  • INMATE
Portillo ez szerintem túlságosan is kreált kép Erősen kétlem, hogy ilyesmi valaha is történt volna, bár nem kizárt. Mindazonáltal jó a kép. Honnan ástok elő ilyeneket?
Téma zárolva.

Válasz/Re:Nyugat-Európa 2010 nov. 20 08:53 #48561

INMATE írta:
Portillo ez szerintem túlságosan is kreált kép Erősen kétlem, hogy ilyesmi valaha is történt volna, bár nem kizárt. Mindazonáltal jó a kép. Honnan ástok elő ilyeneket?


Valami svéd fórumról, de nem értek svédül, így nem tudom kivenni mit magyaráznak a képről:cheer:
Téma zárolva.
Az oldal megjelenítéséhez szükséges idő: 0.22 másodperc
Joomla templates by a4joomla