indián írta:
Na igen! Abban az esetben ha Hitler nem állja szavát a Lengyel hadjárat után! De hogy hátba támadja?
Sztálin tökéletesen meg volt elégedve területszerzéseivel és jó üzleti kapcsolatokat is ápolt Németországgal.
De még a fent leírtak nem teljesülése esetén is,inkább a Ribbentrop paktum előtt táplált ellenséges érzeteket.
Hitler és Sztálin hiába kötött kölcsönös megnemtámadási szerződést, mindvégig gyanakvóan figyelték egymást. Hitler Lengyelország lerohanásával közel került a Szovjetunióhoz, csak egy határ választotta el őket, ami a Barbarossa előkészítése volt.
Sztálin bízott abban, hogy Hitler nem támadja meg őket. Ugyanakkor abban is bízott május 10-én, hogy a franciák meg fogják állítani a németeket. Állítólag dührohamot kapott, amikor megtudta, hogy a németek legyőzték a franciákat.
Nyílt szembenállás csak 1941. júniusában kezdődött. Addig ment a gyárlátogatás, német mérnökök mentek a szovjet gyárakba. Ez is amolyan erőfitogtatás volt a szovjetek részéről. Másrészt jelentős nyersanyagutánpótlást kapott Németország a Szovjetunióból.
Való igaz, a szovjetek támadásra készültek. De ha támadnak és nem veszik úgy a dolgokat, mint ahogyan azt a finnek ellen tették, Németország nagyon rossz helyzetbe került volna.