Nem,tudom,lehet,hogy elnéztem!

A csata, amit Az őrület határán (The Thin Red Line) című film dolgoz fel. Érdekes olvasmány.

en.wikipedia.org/wiki/Battle_of_Mount_Au...e,_and_the_Sea_Horse

Bazooka Joe beküldte:


Szerintem a veszteségekről való adatok hibásak. Bár ez sokszor előfordul a Wikipédián.

Szerintem nem. Köztudott, hogy a japánok az utolsó erejükig harcoltak, tök mindegy hogy mennyire reménytelen volt már a harc.

Molnos Márton beküldte:


Igazad van, nem 100 %-ban megbízható a Wiki. A számadatok legtöbbször csak hozzávetőlegesek.

A pontos háborús veszteségeket SENKI sem ismeri.

Én azért gondolom hogy hibásak a veszteségek, mert a japánok több amerikai támadást visszavertek. Ezért az amerikai veszteségeknek nagyobbaknak kéne lenniük.

Nem feltétlen, mivel lehet a vezetőket intézték el, és a megmaradt alacsonyabb rangú katonák meg inkább megfutamodtak.

Az Ibériai-félsziget háborúban (1808-1813), bevetették a két eddigre megfelelően kiképzett, könnyű gyalogsági ezredet (95. Lövész ezred, és 60. Királyi Amerikai Lövész Ezred) melynek lövészeit úgy képezték ki, hogy mindig a tisztekkel végezzenek huzagolt csövű puskáikkal, amekkora távolságból még az ellenséges elővéd még nem okozhatott bennük kárt. A huzagolt csövű fegyvereknek ha a golyókat belecsavarták egy zsíros bőrdarabba, 200 yard-on belül a lövész ki tudta választani hogy a test mely pontját találja el, így 3:1 találatarány volt a pontos találatnak. Ezzel szemben a sima csövű muskétáknak jó 50 yard-nál 50:1 találati arány volt. 1 yard nagyjából 91cm-nek felel meg, azaz 182m és 45,5m lőtáv.

1808-ban, a gyászossá változott expedíciós haderőt, melyet Sir John Moore vezetett vissza Corunába, egy lövész, bizonyos Tom Plunket egy tökéletes lövéssel megölte a francia Colbert tábornokot több mint 700 yard-ról azaz 637m-ről.

Tábornoktól kezdve, őrnagy, kapitány és hadnagy, végül az őrmesterek. A magukra maradt közlegények meg ne tudtak komolyabb döntéseket hozni, és így megfutamodtak a harc elől.

Legalább is én így ismerem.

Ez a huzagolt csövű fegyver a Springfield volt?

Ő, nem.

Ekkor még hírre se nagyon volt, és nem bíztak se sokat a britek se, mivel két nagy hátrány lett a fegyvernek.

1) A pontosság elérése kép a zsíros bőr darabba kellett bele tekerni a golyót. A sima csövű muskétákba egyszerűen beleköpték a golyót, és ledöngölték. Itt viszont le kellett nyomni teljes erőből ami idő igényessé tette az újra töltését. A muskétákkal percenként 4-5 lövést el lehetett engedni, a lövészek fegyverével viszont jó ha hármat el tudtak engedni.

2) A spirális hornyoknak köszönhetően, nehezebben lehetett újra tölteni a fegyvert, mivel ez volt hivatott megpőrdíteni a golyót a csőben, ez által téve a fegyvert pontosabbá.

Nézd csak, itt van a kicsike, meg a hozzá való szurony-kard.

A kép rejtve van vendégek elől, jelentkezz be vagy regisztrálj a megtekintéshez.

Ő, nem.

Ekkor még hírre se nagyon volt, és nem bíztak se sokat a britek se, mivel két nagy hátrány lett a fegyvernek.

1) A pontosság elérése kép a zsíros bőr darabba kellett bele tekerni a golyót. A sima csövű muskétákba egyszerűen beleköpték a golyót, és ledöngölték. Itt viszont le kellett nyomni teljes erőből ami idő igényessé tette az újra töltését. A muskétákkal percenként 4-5 lövést el lehetett engedni, a lövészek fegyverével viszont jó ha hármat el tudtak engedni.

2) A spirális hornyoknak köszönhetően, nehezebben lehetett újra tölteni a fegyvert, mivel ez volt hivatott megpőrdíteni a golyót a csőben, ez által téve a fegyvert pontosabbá.

Nézd csak, itt van a kicsike, meg a hozzá való szurony-kard.

I

Bocs, Kentucky-t akartam írni. Bár azt a polgárháborúban alkalmazták először.