Az oldal semmilyen felelősséget nem vállal a hozzászólásokért!

Üdv, Vendég

TÉMA: Csendes-óceán

Válasz/Re:Csendes-óceán 2010 aug. 13 11:38 #38435

  • Bazooka Joe
Hajcihő írta:
Nagyobb gond van kialakulóban Kína és és az indiai szubkontinens államainak a vízkészletek elosztásából származó érdekellentéte okán.
Tudni kell, hogy a teljes szubkontinens folyói a tibeti vízgyűjtő területekről nyerik a vízutánpótlását, Pakisztántól Bangladeshig. Ráadásul Kína tervezi, hogy a tibeti gleccserek vízhozamának egy részét a saját délnyugati sivatagos területei irányába fordítja, ezáltal az egész szubkontinens vízkészletét megcsapolná.

Ez rendkívüli konfliktusokat eredményezhet, ugyanis pl. Pakisztán amely az Indusból nyeri a vízhozama legnagyobb részét, már olyan helyzetben van, hogy az Indusbó már EGY CSEPP VÍZ SEM(!!!) ömlik a tengerbe, olyan mértékű a vízkivétel.
Ezzel párhuzamosan India egy olyan tervet készít elő, amely egységesítené a szubkontinens vízellátását, mivel a saját mezőgazdasági területei is részben súlyosan vízhiányosak, részben a monszunévszak idején keletkező csapadéktöbblet errodálja az ottani mezőgazdasági területeit. Ugyanakkor Bangladesht az indiai vízkivételezés azzal veszélyeztetné, hogy a hordalékképződés csökkenése, megszűnése okán mélyföldi területei egy jelentős részét elveszíti.

A vízkérdés Pakisztán, Kashmír, India, Banglades, Nepál, Buthán, stb. LÉTÉT veszélyezteti, és egymással szemben is súlyos konfliktusok forrása.

Ugyanakkor ez a világ két legnagyobb lélekszámú államának, egyben három atomhatalomnak a konfliktusa is.

Ez pedig a közeljövő egyik legnagyobb politikai kockázata.


Vajon mikor kezdik el árulni az országunk alatt megtalálható, a világon egyedülálló mennyiségű, felszín alatti vízkészleteinket?<br><br>Szerkesztette: Bazooka Joe, Időpont: 2010-08-13 13:40
Téma zárolva.

Válasz/Re:Csendes-óceán 2010 aug. 13 11:38 #38436

Roland írta:
panzer2 írta:
Nem nagyon tudom máshova írni talán ez a legalkalmasabb topic.
Ki mit gondol a mostani Koreai helyzetről szerintem csak nem olyan hülyék hogy háborúzzanak előszőr úgy gondoltam jó lenne megélni egy olyan háborút amit majd tanulnak az unokáink de aztán jobban belegondolva ugye Észak-Korea szövetségese Kína na ha ők belépnének akkor Délnek segítene Amerika meg a Nato és még akkor jönnének az oroszok is és ott is vagyunk a 3. világ háború közepén és lőnék egymásra az atomot mert ezt a háborút nem kézi fegyverekkel katonákkal és harckocsikkal fogják megvívni hanem Atom Biológiai és Kémiai fegyverekkel nagyon remélem hogy ez nem fog bekövetkezni.


Talán annyiban szerencsénk van, hogy Kína csak politikailag szövetségese Észak-Koreának. És a márciusi torpedóeset óta Kína is megelégelte Észak-Korea viselkedését. Az ENSZ is igazán tehetne lépéseket,. Ma olvastam, hogy az Észak-koreai footballcsapat tagjai a vereségeik miatt nyilvános testi és lelki megaláztatásban részesültek. Emberek! A XXI. században élünk.

Hol?
Én is megyek.
Téma zárolva.

Válasz/Re:Csendes-óceán 2010 aug. 13 11:39 #38437

Bazooka Joe írta:
Vajon mikor kezdik el árulni az országunk alatt megtalálható, a világon egyedülálló mennyiségű, felszín alatti vízkészleteinket?

Sajnos nem sokára.
Téma zárolva.

Válasz/Re:Csendes-óceán 2010 aug. 13 11:44 #38441

  • Roland
panzer2 írta:
Nem nagyon tudom máshova írni talán ez a legalkalmasabb topic.
Ki mit gondol a mostani Koreai helyzetről szerintem csak nem olyan hülyék hogy háborúzzanak előszőr úgy gondoltam jó lenne megélni egy olyan háborút amit majd tanulnak az unokáink de aztán jobban belegondolva ugye Észak-Korea szövetségese Kína na ha ők belépnének akkor Délnek segítene Amerika meg a Nato és még akkor jönnének az oroszok is és ott is vagyunk a 3. világ háború közepén és lőnék egymásra az atomot mert ezt a háborút nem kézi fegyverekkel katonákkal és harckocsikkal fogják megvívni hanem Atom Biológiai és Kémiai fegyverekkel nagyon remélem hogy ez nem fog bekövetkezni.


Egyébként tudtátok, hogy a márciusi torpedóbotránynál Észak-Korea Német gyártmányú torpedót vetett be?
A Magyar Honvédben olvastam.
Téma zárolva.

Válasz/Re:Csendes-óceán 2010 aug. 13 12:19 #38448

Zeki írta:
Próbáljuk meg itt is felkelteni a témát. Japán elért sikereket, de az USA-val nem bírt. Pedig Hadi flottájukra nagyon nagy hangsúlyt fektettek. Szerintetek a briteket legyőzték volna e a japánok tengeren. Szerintem igen.


Japán haditengerészete bár a rendkívüli fejlesztések eredményeként térség legnagyobb és legszervezettebb ereje volt, valójában egy elavult harcászati technológiát képviselt, és ezért hadászatát is csak ehhez igazíthatta. (És fordítva: A téves hadászati elképzelések elavult technológiák fejlesztéséhez vezettek.)

Japán a legnagyobb jót akkor tette az USA-val, amikor lebombázta Pearl Harboort, és ezáltal megsemmisítette az elavult hadászati filozófiát képező csatahajóit, korszerű filozófián alapuló fejlesztésbe kényszerítvez az USA-t.

A brit birodalom fenntartásának az elemei az adott térség tengerészeti erejénél nagyobb erőt képviselő, de egyben nem jelentős számú hadihajók demonstratív jelenlétén alapultak.

Japán ezt írta felül, így egy adott időpillanatban nagyobb és korszerűbb flottát tudott felsorakoztatni a Royal Navy-val szemben.

A britek - évszázadosan - úgy gyakorolták a hatalmukat, hogy folyamatosan megakadályozták az egyes térségekben az ő tengerészeti erejüknél nagyobb erők létrejöttét.
Ez Japán esetében tévútra futott, ugyanis Csuzimától kezdve, már nem volt ráhatásuk a Japán flotta méreteinek a visszafogására, különösen azért nem, mert - geopolitikai okokból, már az 1800-as évek végétől egyfajta szövetségesüknek tekintették Japánt, és mind konkrét hadihajó eladással, mind technológia-átadással segítették.

A Japán geopolitikai érdekek ugyanakkor a technológiai fejlődés következtében a brit érdekekkel szembefordultak, és konfliktusokat eredményeztek.

A briteknek nem voltak hathatós eszközeik arra, hogy jelentősen növeljék a tengeri jelenlétet a térségben, hiszen az atlanti hadszíntér és a Földközi-tenger rendkívül nagy erőket kötött le.

A japánok ezt használták ki.

Amennyiben a Royal Navy megfelelő erőket tudott volna átcsoportosítani a térségbe, úgy a háború elején egyenrangú ellenfél lehetett volna, a későbbiekben pedig - fejlesztései révén - fölébe tudott volna kerekedni a Japán haditengerészetnek.
Ez természetesen csak egy elvi lehetőség, ugyanis kapacitásait az atlanti hadszíntér lekötötte.

Az USA azonban olyan mértékű fejlesztésbe kezdett, hogy a háború végére egymaga meghaladta a világ összes többi haditengerészetének a csapásmérő erejét.
Ez önmagában is elégséges lett volna, még, ha nem is alkalmazták volna a legújabb tudományos eredményeket, és taktikai eszközöket.

Azonban ezt tették. A flottájuk csapásmérő erejét a csatahajókról áttették a repülőgéphordozókra, a fegyverzetüket, lőelemképző rendszereiket, felderítési eszközeiket, stb. a legkorszerűbb eszközökte cserélték, vagy először rendszeresítették.

A japánok is felismerték ugyan a légierő jelentőségét, sőt, ők voltak azok, akik ezt először eredménnyel alkalmazták, az USA azonban annyira jó tanuló volt, hogy felülmúlta mesterét.

A háború végére a technikai fölénye nyomasztó lett.
Az egyik legnagyobb eredményük a - szigorúan titkos - közelségi gyújtó kifejlesztése volt, amelyet kombináltak a lokátoros célkövetéssel. Ennek következtében a kamikaze támadások - bár súlyos károkat okoztak - hadászati szempontból nem vezettek eredményre, mivel elégséges volt, ha egy légvédelmi lövedék megközelítette a légicélt, ott felrobbant, és megsemmisítette azt.

Ennek következtében a japánok számítása nem jött be, hogy elpusztítsák az USA Navyt, mert ők nem számol(hat)tak ennek a rendszernek az alkalmazásával.
Amennyiben a közelségi gyújtó nem létezett volna, akkor a kamikaze harcmód - nagy valószínűséggel - képes lett volna egy időre megállítani az USA invázióját.

Természetesen ez csak az egyik - bár rendkívül jelentős - összetevője volt az USA eredményeinek, de összességében is el lehet mondani, hogy a japán katonaállam \&quot;szamurájfilozófiája\&quot;, bár kétségkívül látványos volt, nem volt összeegyeztethető a korszerű technikai, technológiai eredményekkel, egy demokratikus rendszerben működő ipari nagyhatalom képességeivel, ezáltal eleve bele volt kódolva a vereség.

A demokráciák sajátja ugyanis az, hogy lassan mozdulnak, de azután - józan önérdekből - képesek korlátozni a saját jogaikat, és eszközeiket alárendelni a szükségleteiknek, azokat maximálisan kielégítve.

Ugyanez nem mondható el semmiféle autarchikus politikai hatalomról, mivel az magát a belső kritikát is ellenséges tevékenységnek minősíti, így nem képes változtatni a helytelen következtetésein, és rendszerein. Nem képes a változó rendszerkövetelmények kielégítésére.

Ezt nagyon jól látta Yamamoto, és - bár ellentmondás nélkül alávetette magát a parancsoknak - pontosan meghatározta Japán lehetőségeit és prognosztizálta a háború kimenetelét.
Téma zárolva.

Válasz/Re:Csendes-óceán 2010 aug. 13 12:20 #38449

Bazooka Joe írta:
Hajcihő írta:
Nagyobb gond van kialakulóban Kína és és az indiai szubkontinens államainak a vízkészletek elosztásából származó érdekellentéte okán.
Tudni kell, hogy a teljes szubkontinens folyói a tibeti vízgyűjtő területekről nyerik a vízutánpótlását, Pakisztántól Bangladeshig. Ráadásul Kína tervezi, hogy a tibeti gleccserek vízhozamának egy részét a saját délnyugati sivatagos területei irányába fordítja, ezáltal az egész szubkontinens vízkészletét megcsapolná.

Ez rendkívüli konfliktusokat eredményezhet, ugyanis pl. Pakisztán amely az Indusból nyeri a vízhozama legnagyobb részét, már olyan helyzetben van, hogy az Indusbó már EGY CSEPP VÍZ SEM(!!!) ömlik a tengerbe, olyan mértékű a vízkivétel.
Ezzel párhuzamosan India egy olyan tervet készít elő, amely egységesítené a szubkontinens vízellátását, mivel a saját mezőgazdasági területei is részben súlyosan vízhiányosak, részben a monszunévszak idején keletkező csapadéktöbblet errodálja az ottani mezőgazdasági területeit. Ugyanakkor Bangladesht az indiai vízkivételezés azzal veszélyeztetné, hogy a hordalékképződés csökkenése, megszűnése okán mélyföldi területei egy jelentős részét elveszíti.

A vízkérdés Pakisztán, Kashmír, India, Banglades, Nepál, Buthán, stb. LÉTÉT veszélyezteti, és egymással szemben is súlyos konfliktusok forrása.

Ugyanakkor ez a világ két legnagyobb lélekszámú államának, egyben három atomhatalomnak a konfliktusa is.

Ez pedig a közeljövő egyik legnagyobb politikai kockázata.


Vajon mikor kezdik el árulni az országunk alatt megtalálható, a világon egyedülálló mennyiségű, felszín alatti vízkészleteinket?&lt;br&gt;&lt;br&gt;Szerkesztette: Bazooka Joe, Időpont: 2010-08-13 13:40


Remélem minél előbb, és mi leszünk az eladók!
Téma zárolva.

Válasz/Re:Csendes-óceán 2010 aug. 13 12:21 #38450

panzer2 írta:
Köszönöm a választ bár jó sokat kellet rá várnom.


Azé\' néha pénzt is kell ám keresnem!
Téma zárolva.

Válasz/Re:Csendes-óceán 2010 aug. 13 12:35 #38451

  • Roland
A Japánoknak voltak ejtőernyős alakulataik?
Téma zárolva.

Válasz/Re:Csendes-óceán 2010 aug. 13 12:38 #38452

Természetesen.
Téma zárolva.

Válasz/Re:Csendes-óceán 2010 aug. 13 12:50 #38453

  • Roland
panzer2 írta:
Természetesen.


Igen. Kösz. Én is így véltem. Legalábbis, ha volt ejtőernyősöknek kialakított Arisaka Typ 38, akkor bizonyára kezelőnek is kellett lennie:laugh: .

Az is meg tudnád mondani, hogy hol vetették be őket?
Téma zárolva.

Válasz/Re:Csendes-óceán 2010 aug. 13 12:57 #38454

Roland írta:
panzer2 írta:
Természetesen.


Igen. Kösz. Én is így véltem. Legalábbis, ha volt ejtőernyősöknek kialakított Arisaka Typ 38, akkor bizonyára kezelőnek is kellett lennie:laugh: .

Az is meg tudnád mondani, hogy hol vetették be őket?

Igen legalább is tudomásom szerint 1942. február 13-án
amikor is egy szumátrai repteret kellet elfoglalniuk Palembang mellett amelyet a hollandok tartottak ezt az akciót a Teisin Sudan egység hajtott végre.
Téma zárolva.

Válasz/Re:Csendes-óceán 2010 aug. 13 13:08 #38455

  • Roland
panzer2 írta:
Roland írta:
panzer2 írta:
Természetesen.


Igen. Kösz. Én is így véltem. Legalábbis, ha volt ejtőernyősöknek kialakított Arisaka Typ 38, akkor bizonyára kezelőnek is kellett lennie:laugh: .

Az is meg tudnád mondani, hogy hol vetették be őket?

Igen legalább is tudomásom szerint 1942. február 13-án
amikor is egy szumátrai repteret kellet elfoglalniuk Palembang mellett amelyet a hollandok tartottak ezt az akciót a Teisin Sudan egység hajtott végre.


Kösz a segítséget.
Téma zárolva.

Válasz/Re:Csendes-óceán 2010 aug. 13 13:52 #38457

  • Bazooka Joe
Hajcihő írta:
Remélem minél előbb, és mi leszünk az eladók!


A felszínre hozatallal egyetértek. Az eladással nem. Jól fog az még jönni nekünk a jövőben.<br><br>Szerkesztette: Bazooka Joe, Időpont: 2010-08-13 15:52
Téma zárolva.

Válasz/Re:Csendes-óceán 2010 aug. 13 14:48 #38458

Bazooka Joe írta:
Hajcihő írta:
Remélem minél előbb, és mi leszünk az eladók!


A felszínre hozatallal egyetértek. Az eladással nem. Jól fog az még jönni nekünk a jövőben.&lt;br&gt;&lt;br&gt;Szerkesztette: Bazooka Joe, Időpont: 2010-08-13 15:52

Miért, ha nem adjuk el, akkor mit csinálunk vele? A hajunkra kenjük?
Téma zárolva.

Válasz/Re:Csendes-óceán 2010 aug. 13 15:07 #38460

  • Bazooka Joe
Micsoda ötletek... lehet, hogy elő fogom terjeszteni...

Miért, szerinted kis hazánkba sosem jöhet el a szárasság? Ahogy állnak a dolgok, a jövőben szerintem minden ország ide fog kuncsorogni vízért, s ki törvényesen, ki törvénytelenül fogja vinni. Én utóbbit jósolom. Természetesen a pénz mint ahogy az lenni szokott mindig a megfelelő zsebekbe fog vándorolni. De ha még mi is kapnák belőle, mit csinálnánk vele egy elsivatagosodott világban? Max a hajunkra tehetnénk, hogy a hőségben ráolvadjon...
Téma zárolva.
Az oldal megjelenítéséhez szükséges idő: 0.50 másodperc
Joomla templates by a4joomla