Köszi, akkor abba is hagyom a vitát. Ma is tanultam sokmindent, már csak idő kellene elolvasni a jó kis linkeket.

Nincs mit
A kérdéseid jók voltak, ha sikerül elolvasnod a linkeket, kiderül, hogy kezdetleges sorváltások már a kezdetektől megfigyelhetőek, csak egységes felszerelés és kiképzés kellett a szabályozott formációk létrejöttéig és lassú - jó egy évszázados - elterjedéséig.
Ráadásul kedvet csináltál egy kis elmélyülésre a témába, egy ideig most le is fog kötni a rengeteg anyag és könyv amit kibányásztam a netről ill. a könyvtárból

karoton írta:


Akkor hajrá:) Nekem is a kedvenc témám ez a 16-17.század, + a második vh De egyikben sem vagyok szakértő, csak kemény hobbista. Szerintem azért szeretem annyira ezt a kort, mert a tűzfegyverek miatt megvadult és felborult minden, előtte nagyrészt közelharci gyepálás ment, utána meg ajól is mert napóleon kori alakzatos borzadály, ami hidegen hagy kb. Kb olyan mint a második világháborúban alkalmazott tanktömeges Blitzkrieg, mindent felfordított.

Kössz a linkekért karoton, legalább lesz mit olvasnom neten,és egy kis frissítés sosem árt. Jómagam majd Johann Jacobi von Wallhausen Kriegskunst zu Fuss című művét tervezem megtekinteni. Hogy mit fogok belőle megérteni más kérdés, de egy próbát megér mindenképp, hogy láthassam, hogy gondolták a dolgot az akkoriak. Szerencsére már neten is megtalálni de OSZK-ban is fellelhető.<br><br>Szerkesztette: Com. Hakapeszi, Időpont: 2011-06-02 20:47

A német nyelvvel folyamatos harcban állok Szerencsére angolul is van anyag bőven, sajnos magyarul már jóval kevesebb, de azért néhány komolyabb munka is akad:
Egy cikk a korai időkről, huszita lőfegyveresek: hadtudomanyiszemle.zmne.hu/files/2009/4/Fa%20Árpád.pdf

Egy letölthető teljes könyv: Tata a tizenötéves háborúban, benne többek között Kedves Gyula tanulmánya a háború fegyverzetéről és haditechnikájáról: mek.oszk.hu/09300/09395/

Egy újabb könyv a Győri főkapitányság 16.sz-i történetéről, szintén sok katonai vonatkozással: www.habsburg.org.hu/files/tanacsadok/palffy_europa.pdf

Ez a doktori disszertáció lehet az alapja az általam ajánlott könyvnek, jó száz oldalon tárgyalja a császári hadsereg szervezetét a tizenötéves háború időszakában: doktori.btk.elte.hu/hist/bagi/diss.pdf

Végül, hogy ne csak nyugattal foglalkozzunk, ez a doktori Báthory István livóniai háborúiról szól, magyar, lengyel, orosz stb. hadszervezetről és hadviselésről tudhatunk meg többet: 193.224.76.4/download/konyvtar/digitgy/phd/2009/szabo_bela.pdf

Érdekes és egyben szomorú, hogy a törökökről egyetlen hasonló komolyságú anyagot sem találni a neten magyar nyelven, pedig pár száz évet elharcoltunk velük...

Na ha már többször szóba került a XX.századi világháború elmélete.
Az elmélet szerint 2 fegyveres szakasz és közte 20 év fegyverszünet volt, az I.vh-nak nevezett szakasz lezárta a korábbi világrendet, ami Európa vitathatatlan elsőségén alapult, a békediktátumok nem békét csak fegyverszünetet hoztak, amelyet újabb fegyveres szakasz követett - II vh., amely az előző újrajátszása volt, brutálisabb eszközökkel, de hasonló célokkal, majd egy teljesen új hatalmi struktúra jön létre a kétpólusú világrend kialakulásával.

Egy tanulmányt lehetne írni mi minden a problémám ezzel, de most csak röviden:

A legfontosabb, hogy nevezhetjük akárhogy, 1919-22 között aláírták és ratifikálták a békeszerződéseket, amik nyomán a hadiállapot megszűnt és 20 évnyi béke köszöntött a teljesen átrajzolt Európára. 1939-41 között új háború tört ki, új hadüzenetekkel, oldalt váltó felekkel, az elsőben még nem létező államok részvételével.
Megváltozott a háború jellege is. Az elsőt - USA és Fr.- kivételével monarchiák vívták, imperialista, birodalmi - terület, gazdasági befolyásszerző - célokért, de alapvetően \&quot;tiszta\&quot;, államok közti háború volt. A másodikban már ideológiák csapnak össze (még ha a célok sok esetben hasonlóak is)- demokrácia, nácizmus, kommunizmus - ellenséggé válnak egyes vallási, nemzetiségi vagy éppen társadalmi csoportok, a háború totálissá válik.
És a hadviselés is alapvető változásokon megy át, az elsőben még a XVIII-XIX.sz-i hagyományos gyalogság tömegeire és tüzérségre épülő hadviselés a jellemző, bár megjelennek a modern eszközök, de ezek szerepe elhanyagolható. A második viszont már a modern háborúk jellemzőit hordozza, pl. a tengeri hadviselés alapjaiban változott meg a repülőknek köszönhetően, de pl. az angliai csatát is a légierők vívják, és a nyugati fronton mindvégig óriási befolyásuk van, ahogy a páncéloserők is hadjáratokat, csatákat döntenek el.

Nagyon röviden ennyi, persze igény esetén belemehetünk a részletekbe is