Egydarab hozzászólás, és még kettő, ami írta, hogy félrement, törölve.

Igazuk volt, tényleg félrement:P

Számvéber Norbert írta:


Oké, rendben! (Utólag jutott eszembe, és bátorkodtam előhozakodni vele. Egyébként örülök, hogy ez Neked evidens volt a javaslatom nélkül is!)

Az Ünnepek topikban említett könyvről ezt írtam tavaly decemberben...

A második világháború történelmi atlasza. Írta: Ferwagner Péter Ákos. Szalay Könyvek, 2008, 184 o.

A kiadómtól ma kaptam egy rendkívül dekoratív, igen kellemes küllemű atlaszt (ezúton is köszönöm!), amelyet kedvenc fotelembe telepedve azonmód át is böngésztem. Úgy kellett nekem…
Már a bevezetés szűkszavúsága alapján kapcsolnom kellett volna, hogy ez a kötet nem igazán az, amit a valóban vonzó külsejű borító és a minden történelem-rajongót felajzó cím sejtet. A bevezetés alatt elhelyezett térképi jelmagyarázatban a Nato-szabvány alakulatjelzések között a zászlóalj jele mellett a „század” felirat olvasható. Na, ez még igazán nem egy nagy dolog. Nosza, lapozzunk bele a könyvbe!
A következő oldalakon a tartalomjegyzéket tekinthetjük át. Itt már egy árnyalatnyival jobban kezdett verni a szívem, amikor azt olvastam, hogy a „Citadella” hadművelet, a keleti hadszíntér és az egész európai háború egyik legjelentősebb összecsapása Jugoszláviában (!) zajlott le, akárcsak Ukrajna és a Krím felszabadítása, a varsói felkelés, a szovjet előrenyomulás Románián és Magyarországon keresztül, a budapesti és a bécsi csata (sic) és a berlini csata! Elszerkesztés persze, de rendkívül zavaró.
Ekkor már picinke agyamban a kétségek apró pillangói bontogatták szárnyaikat, így hát utánanéztem a könyv impresszumában, kik is vettek részt elkészítésében. A szöveget Ferwagner Péter Ákos írta, aki − mint azt a gugli jóvoltából pillanatok alatt megtudtam, tudatlanságomért elnézést kérek − a Szegedi Tudományegyetem Újkori Egyetemes Történeti és Mediterrán Tanulmányok Tanszék egyetemi adjunktusa, és a történelemtudomány doktora (PhD). Igazi meglepetésként ért kutatási területe: Algéria a gyarmati korszakban; francia politikai pártok; arab politikai rendszerek. Nem állítom, hogy e témáknak nincs második világháborús vonatkozása, de azért egy világégésről szóló általános atlasz kísérőszövegének megírásához véleményem szerint talán mégsem az igazi. A kötet lektora dr. Nagy László. Az urat sajnos nem tudtam egyértelműen azonosítani. A kiadói felelős Géczi Zoltán. Esetében szívből remélem, hogy a Kurt Rieder álnéven publikáló „szakíró” csupán névrokon. Ha mégsem, akkor már sok mindent kezdek érteni a kötet belső tartalmával kapcsolatosan.
Távol álljon tőlem a részletes recenzió eltökéltsége, de azért néhány apróságot szeretnék megemlíteni. Itt vagyon mindjárt a 36. oldalon közölt fénykép, amelynél kevés jobban ismert, 1941-ben a keleti fronton készült fotó létezik. Mi mégis a németek 1940-es nyugati hadjáratánál találkozhatunk vele. Inkább mókás, mint hibás, hogy a 84. oldalon alul látható fénykép felirata szerint „Pihenő szövetséges katonák az olaszországi hadjáratban” címet viseli, de a képen csak az egyik katona él, a másik szerintem a háttérben látható szobor része.
A 102. oldalon egy igazán jó minőségű, éles fotót láthatunk egy tüzelőállásban lévő német 7,5 cm-es Pak 97/38(f) páncéltörő ágyúról, valamint a háttérben egy zsákmányolt szovjet harckocsiról. Bizonyára ez utóbbi téveszthette meg azt, aki ennek a fotónak a „Orosz védállás (sic) a város határában” félrevezető címet adta. A 103. oldalon látható fényképnek köze nincs Leningrád ostormához, mivel Olaszországban, Róma közelében készült 1944-ben.
A 110. oldalon elérkezünk a jugoszláviai „Citadella” hadművelethez. A szövegből megtudhatjuk, hogy a T−34/85 már 1943 nyarán megjelent és a SzU−152 önjáró lövegnek előre tüzelő géppuskája volt. Jaj nekem. Az oldal alján lévő térképen a német 4. páncéloshadsereget csak hadosztálynak ábrázolták. Annyi baj legyen. Azt azért már nagyon nehezen veszi be az én szembogaram is, amit a 112. oldalon alul látható fénykép aláírása közöl velünk, miszerint a fotón látható szovjet harckocsi esetében „a páncéltesten és a tornyon egy nehézgéppuska találati nyomai látszanak”. Jók lesznek szerintem azok egy német páncélvadász-repülőgép 3,7 cm-es gépágyújából kilőtt volfrám-magvas páncéltörő lőszerek által okozott átütéseknek is.
A 118. oldalon azt is megtudjuk, hogy a bolgár csapatok 88 Tigris harckocsival is rendelkeztek. Ezek ugyan Panzer IV-ek voltak (s nem Panzer VI-ok), de a római számok ugyan kit zavarnak? Horthy Miklós a könyv szerint (118. és 120. oldal) „főkormányzó” volt. Ez azért övön aluli.
A 120. oldalon felül látható − egyébként igen érdekes − képen géppuskának aposztrofálták az MP 44 gépkarabélyt. Nyíregyházát október 20-án nem a németek foglalták vissza, hanem a szovjet csapatok foglalták el. A 121. oldalon lévő térkép úgy „durva”, ahogy van. Felirata szerint 1944 december és 1945. május közötti helyzetet mutat. Ehhez képest a német csapatok még „ellentámadnak” a Tiszától keletre, északkeleti irányból Szolnok felé! A német 6. hadsereg Dunán átkelve, kelet felé támad délkeleti irányban. A német 8. tábori és 2. páncéloshadsereg ott sincs. Illetve valami mégis mozoghatott a Balatontól északra, mert a tó nyugati felét megkerülve (!) jeleznek egy német ellentámadást észak (!) felől. Na, itt tettem le a könyvet.
A bevezetésben az alábbi olvasható: „A második világháború történetét már sokan sokféleképpen megírták. Az események iránt érdeklődő olvasónak éppen ezért hihetetlenül gazdag szakirodalom áll rendelkezésére, amelyben a háború legkülönbözőbb vonatkozásairól találhat könyvet, szakcikket, tanulmányokat.” Ez így is van, de akkor az ajánlott irodalomból ezek meghatározó reprezentánsai miért maradtak ki? Talán a készítőknek sem ártott volna, ha egyiket-másikat esetleg el is olvassák.
A kötet egyébként külsőre valóban szemet gyönyörködtető és nagyon ízléses. Azonban a térképeken nincs semmi újdonság, és összességében − szerintem − elmarad a John Keegan szerkesztésében 1995-ben magyarul is megjelent „The Times atlasz. A második világháború” című kiadvány mögött. Kár érte, mert a célkitűzés üdvözlendő.

Szerkesztette: Számvéber Norbert, Időpont: 2010-12-28 10:32<br><br>Szerkesztette: Számvéber Norbert, Időpont: 2010-12-29 11:25

Ez aztán a részletesség:lol: !

Valakinek megvan-e: Becze Csaba - Elfelejtett hősök- a Magyar Királyi Honvéd Légierő ászai a II. világháborúban?

Ez egy alapmű az 1940. évi nyugati hadjáratról. Nem csak német, de szövetséges oldalról is alapos és korszerű elemzése a történteknek. A címe sokatmondó...

[Angolul is megjelent.]

A kép rejtve van vendégek elől, jelentkezz be vagy regisztrálj a megtekintéshez.<br><br>Szerkesztette: Számvéber Norbert, Időpont: 2010-12-28 10:42

Cserpakszabinak Dragoon-ügyben bibliográfia:

Breuer, William (1996). Operation Dragoon: The Allied Invasion of the South of France. Presidio Press. ISBN 0891416013.
Yeide, Harry (2007). First to the Rhine: The 6th Army Group In World War II. Zenith Press. ISBN 978-0-7603-3146-0.
Zaloga, Steven J. (2009). Operation Dragoon 1944: France\'s other D-Day. Osprey Publishing Ltd. ISBN 978-1-84603-367-4.

Német oldalról (934 oldal!):



A kép rejtve van vendégek elől, jelentkezz be vagy regisztrálj a megtekintéshez.<br><br>Szerkesztette: Számvéber Norbert, Időpont: 2010-12-28 11:04

cserpakszabi írta:


Az egy jó könyv.

Egy pár szó Norbihoz:
Jó hogy így beírtad oldalszámonként a hibákat, át is fogom majd nézni a leírásod szerint. A felső \&quot;Jugoszlávia 1943\&quot; elírás már javítva lett, pontosabban a kötet elején van egy papír, miszerint a helyes felirat \&quot;A keleti front\&quot; lenne.

Nekem tetszenek a könyvben a térképek, és egy atlasznak ez a lényege kb. Persze az sem elhanyagolható szempont, hogy a mellékelt fotók néhol hibásak. John Keegan atlaszát nem ismerem, így nem tudom a kettőt összehasonlítani.

Oláh Vilmos: Jaj a legyőzöttnek (Siófok második világháborús története)

Ezt ismeritek?

koszta írta:


Keresem egy ideje. Neked megvan?

Ez egy jó összefoglalása a német szövetségben harcoló, de nem német csapatokról a keleti fronton.

A kép rejtve van vendégek elől, jelentkezz be vagy regisztrálj a megtekintéshez.

Számvéber Norbert írta:


De jó lenne ha tudnék németül:( Meg ráadásul általában az ilyen, és ehhez hasonló könyvek aranyárban kaphatók.

Jagdpanther írta:


Sajnos a jó második vh-s szakkönyvek 99,9 százalékát soha nem fogják kiadni magyarul.
Marad a nyelvtanulás...
Aranyár? Ez relativ. Három mozijegy ára volt.

Akkor ez nem is sok. Bár moziban is talán háromszor voltam az utóbbi négy évben. Csak abból indultam ki, hogy gyakran járok Pesten és környékén makettkiállításokra/börzékre, és ott jó szakkönyvet nem nagyon kapni 5000 alatt...

Jagdpanther írta:


A szakirodalomra sajnos áldozni kell. Ez van.