andy50 írta:


Te magadnál vagy?

Én azt állítom - történelmi adatokra támaszkodva - hogy a hungarista csőcselék és a Szálasi kormány tette, a németek elvtelen kiszolgálásával.

Hajcihő írta:


Most már értem hogy hova akartál kilyukadni! Különben hogy már értem hogy mit akartál mondani és egyetértek veled!

Kamikaze írta:


Nos Sztálin el akarta foglalni Budapestet, \"Hitler utolsó csatlósa\" fővárosát. Ez SZÁMÁRA politikai fontossággal bírt.
A magyar konzervatív oldal, de a konszolidált (bár marginális méretű) baloldali erők is, úgyszintén el akarták ezt kerülni. A lakosságról, azaz a magyar polgárok elsöprő többségének kívánságáról, vágyáról, reményéről már ne is beszéljünk.

Ezzel szemben létezett egy hatalomba segített, agresszív szélsőjobboldali csoport, akik komoly és megkerülhetetlen fegyveres támogatást kaptak az országunkat megszálló német erőktől.
Ők voltak a Nyilas párt tagjai és szimpatizánsai, a
nemzeti szocialisták = hungaristák. Vezetőjük Szálasi Ferenc.
Ők voltak azok, akik a kiugrási kísérletet meghiúsították, és hadszíntérré tették Magyarországot, és ők voltak azok, akik a magyar hadsereget belehajszolták a kilátástalan \"kitartásba\", és ők voltak azok, akik ezáltal romba döntötték az országot, Festung Budapestté alakítva a saját szülőhazájuk fővárosát.
Ők voltak azok, akik miatt a háború után nem létezett szervezett magyar haderő, ők voltak azok, akik miatt a háború után nem léteztek magyar belbiztonsági alakulatok, ők voltak azok, akik miatt széthullott a magyar közigazgatás, ők voltak azok, akik miatt visszacsonkolták Magyarországot, ők voltak azok, akik teret biztosítottak a szélsőbaloldal tobzódó térnyerésének, ők voltak azok, akik miatt a kommunista lózungokkal operáló Szovjetúnió, kommunista gyarmattá nyomoríthatta Magyarországot, ők voltak azok, akik miatt mindennek a nyűgeit a mai napig tapasztalhatjuk, ők voltak azok, akik szélsőjobboldali Nyilas párttagból, hithű hungaristából, egy pillanat alatt a Magyar Dolgozók Pártja tagjaivá, immár kommunista verőlegényekké avanzsáltak. Ők voltak azok, akik Szálasi rendíthetetlen híveiből, Rákosi megingathatatlan támaszaivá lényegültek át.

Német-magyar hadigépezet? Német-magyar fegyverbarátság? Miféle fegyverbarátság létezik egy megszálló hatalom, és egy megszállt nép között?

Kényszereskü Szállasira, igen, muszájharc a felkoncolási rendelettel a háttérben, igen.
A haza védelme? Na ne röhögtess.
A nyilas testvérek tobzódása igen.

Lekötött szovjet frontok? Igen. (És nem. Majd alább kifejtem.) A mi érdekünk volt? Nem.
Mi magyarok ki akartunk ebből ugrani? Igen.
A hungarista mozgalom elkötelezett aljanépe? Nem.
Hitlernek mindegy volt Budapest sorsa? Igen. Sztálinnak mindegy volt Budapest sorsa? Igen.

Tudod, én erkölcstanból azt tanultam, hogy aki idegen hatalom érdekében a saját hazája érdekei ellen fordul, az hazaáruló.
Nos a hungaristák hazaárulók voltak.
Nem érdekelte őket sem a magyar kiskatonák, sem a magyar emberek, gyerekek, asszonyok, férfiak sorsa, nem érdekelte őket a haza földje, épületei, hidai, városai, történelmi emlékei, műkincsei (ha csak el nem rabolhatták), nem érdekelte őket semmi csak az önnön hasznuk, hatalmuk.

Nos ezek a hazaárulók nyalták még tovább is a nácik talpát, és pusztították el az országot.

Nem a magyar nép, nem a magyar katona, nem a magyar polgár, lett légyen konzervatív, vagy baloldali érzelmű, bármilyen hitet valló, vagy hitetlen, egyszerű kétkezi munkás, mezőn, vagy gyárban, netán értelmiségi, mérnök, vagy arisztokrata.
Nem.
Az aljanép, a csatornatöltelék, a lumpenproletár, a hataloméhes frusztrált álértelmiségi, a gyenge jellemű emberkék, később a kommunista zsarnokok alfelét nyaló opportunista hordája. Az igen. Nyilaskeresztes zászló alatt.

Ne mosd össze a népemet, a hazaáruló csőcselékkel.

Jó volna, ha nem ismételnéd el - úgy vélem öntudatlanul - egy egyszerű ráutalással, egy könnyed félmondatban, azt a kommunistáktól öröklött, reflex-szerű hazugságot, hogy mi magyarok összefogva a németekkel, lelkesen feláldoztuk Budapestet és az országunkat.

Gondolkozz el ezen, és olvasd már el gondosan a vonatkozó szakirodalmat.

És akkor a tényekre: Budapestet szimplán körbezárták, és a gyűrűből egy galamb se menekülhetett el. Tudjuk, így történt.

Sztálin szimplán megengedhette volna magának, hogy fenntartja az ostromzárat, és \"kényelmesen\" továbbnyomul, mert elegendő ereje volt hozzá.
Azonban ő politikai megfontolásból, hogy a Pravda címoldalán megjelenhessen, szarrá lőtte a várost, benyomult, és elfoglalta.

Olyan mindegy volt neki, hogy egy héttel, két héttel, egy hónappal, két hónappal később ér Berlinbe, és, hogy melyik irányból!

Az nem volt neki mindegy, hogy a felsorolás így jelenjen meg: Budapest, Bécs, és ne fordítva!

De nem tehette volna meg ezt, ha Budapest nyílt város. És nem maradhatott volna itt, ha megőrződik az ország hadi-, és belbiztonsági potenciálja, közigazgatása!
Nem lett volna itt több mint negyven év kommunista diktatúra!

Éppen úgy és éppen akkor ki kellett volna takarodnia innen, amikor, és ahogy Bécsből kitakarodott!
Nem lenne gond, ha ennek a kornak a történelmét is tanulmányoznád! Mert ez is a háború következményeihez tartozik!

Talán jó volna, ha kevésbé lennél \"lelkes\" és sokkal jobban elemző, elmélyült, és a tényekhez ragaszkodó.

Már bocs a vehemenciámért, de kellőképpen fel tud bosszantani minden felületes szólam.<br><br>Szerkesztette: Hajcihő, Időpont: 2010-09-10 02:41

Hajcihő írta:


Teljesen igazad van a németek megszálltak minket magyarokat!Belekevertek a háborúba!