Ennyi erődöt mint Máltán máshol összesen nem láttam. A főváros La Valletta akkora mint a fél Margitsziget, egy félsziget csúcsán. Amúgy az egész sziget nagyrészt be van építve. A föváros körül volt 8-10 erőd (talán több is) a sziget többi részén is volt még legalább ugyanannyi. A régi repülőterek egy részét országútnak használják, hogy ne lehessen száguldozni keresztbe lassító terelőfalak vannak, úgy kell szlalomozni. A főváros környékén átlag 100m-ként van egy kb. 20m magas jó vastag fal. Érdekelnek az erődök, jártam az Atlanti falnál, Maginot vonalnál, Verona környékén, Krakkóban, Verdun-ben, stb., de ez még nekem is sok volt egy kicsit. Meg tudom érteni, hogy bontják.

Egy kérdés: Alkalom adtán hogy lehet fényképet fölrakni?

Tallózás, kiválasztod, majd [img] gombra kattintasz. De vigyázz mert csak 499 pixel lehet a max szélessége.

Azért én sem bánom, hogy bontják az ilyen borzalmakat, amik tönkre teszik egy gyönyörű város összképét. Budapesten se mutatna jól, mondjuk a Mátyás templom mellett egy több méteres fal. Berlinben már ereklye a \"berlini fal\", de az is más, ahhoz van pozitívuma a németeknek. Az hogy leomlott...

Ám valamennyit mindig érdemes meghagyni mementónak.

Eben-Emael Erődjénél is jártál? Illetve arról mi a véleményed?<br><br>Szerkesztette: Bazooka Joe, Időpont: 2010-06-19 13:07

Jagdpanther írta:


Éppen ezért kellett volna a németeknek egy Maginot-vonal szerű erődítményrendszert építeniük keletfelé, megakadályozva a szovjet betörést. Az adottságok megvoltak, a Visztula folyó, délebbre meg a Kárpátok.

45ben amikor már minden veszve volt, akkor is hónapokig tudták tartani a vonalat a többszörös túlerőben lévő oroszokkal szemben ezt a folyót. A Kárpátokat megvédeni meg mégegyszerűbb lett volna, elég lett volna magyar-szlovák-román hadsereg, kiegészítve néhány német páncéloshadosztállyal illetve több páncéltörő fegyverrel.

Szerintem a szovjet légi fölény döntött volna, azt megkerülték volna a Kárpátokat déli irányba.

Bazooka Joe írta:

Nem, de szeretnék elmenni megnézni. A véleményem az, hogy miután ott nem jártam, ezért csak azt tudom mondani, hogy fél nap alatt elfoglalták, csekély vesztességgel, ennyit ér. Véleményem szerint a légifölény meghatározó, anélkül nyerni nem lehet. Igaz, hogy a megszerzett teületet csak a gyalogság tudja megtartani. Ezekben a piólta nélküli robotrepülőgépekben nem hiszek, jók, de nem mindig, nem mindenhol és nem mindenre.

Gipszj írta:


Én se. Pláne mi lesz akkor, ha megalkotunk egy Skynet féle irányító szervet, ami aztán átveszi az effajta harci eszközök felett az irányítást, mint a Terimnatorban.

Zeki írta:


Nem hiszem, 43 ig nem is nagyon volt szovjet légifölény, pedig már javában zajlott az angliai csata, és mégis a Luftwaffe volt fölényben sokáig. Ha 42ben támadnak, szembe kell nézniük a németek légi fölényével, technikai és mennyiségi szempontból. A kompenzáció, az ugye a szovjet részről a tömeg, illetve az erős jól koncentrált tüzérség. A tömeg ellen az erődítmények jó megoldás, a tüzérséget meg éppen a légifölény miatt, középtávú zuhanóbombázokkal lehetett volna semlegesíteni. De ez is csak elméleti sík.

Az meg hogy áttörtek-e volna délen, vagy a románok hogy ugrottak volna ki, kiugrottak volna-e ki tudja ... Ha a németek erősítik politikai pozíciójukat, és beférkőznek a román felső és katonai vezetésbe, esetleg mint Magyarországon saját maguk kedvére bábkormányt hozatnak létre, akkor meg lett volna az esély hogy kitartanak a végsőkig.

Svájci bunkerekről cikk:

www.time.com/time/world/article/0,8599,2005241,00.html

Zeki írta:


de ha megkellett volna kerülni a Kárpátokat, biztos nem május 8-án kapitulálnak a németek

Hát lehet, de ki tudja, ez már megint mi lett volna ha.
Akármi lehetett volna.

Zeki írta:


Pontosan:)

cserpakszabi írta:


Bármely erőd bevehető. Akkor képes hosszú ideig kitartani, ha a hátország olyan technikai és emberanyagbeli fölényt képes a számára biztosítani, amelyik tartósan leköti a támadó erőt, és kellő utánpótlást, és javításokat tud biztosítani.
Ennek ellenére az erődök, erődrendszerek nagy biztonsággal bevehetők, ennek elmaradása csak a támadóerők megfontolásán múlik, amennyiben az általuk elszenvedett veszteség és/vagy ráfordítás nem éri meg a támadás továbberőltetését.
Az erődök feladata egyébiránt nem a behatolások megakadályozása, hanem azok jelentős lelassítása, abból a célból, hogy az ellenerőket képes legyen akkumulálni, és szembeállítani a támadókkal.

Jó példa erre a Mamajev Kurgán Sztálingrádban (ma ismét Volgográd), amely olyannyira fontos erődítés (és stratégiai pont) volt, hogy mindkét fél elképesztő erejű erőfeszítéseket tett a birtoklására, ugyanis ez volt Sztálingrád kulcsa.

Ezen a kb. Rózsadomb méretű helyen a két fél embervesztesége mintegy 300.000 fő volt, vagyis több, mint az USA TELJES világháborús vesztesége!

A fentiek ismeretében annak pedig csak örülhetünk, hogy a németek nem építették ki a Kárpátokat egy erődrendszerré, mert az csak lelassította volna a támadást, de meg nem állította volna. Így Magyarország ember-, és értékveszteségei is elképesztően megnőttek volna.
Jó példa erre az erőddé alakított Budapest, ahol még a mai napig láthatók a harcok nyomai. Ha ezt extrapoláljátok az ország egészére, akkor ez bizony hatványozott pusztítást jelentett volna.