Az oldal semmilyen felelősséget nem vállal a hozzászólásokért!

Üdv, Vendég

Erődítések
(1 olvasó:) (1) Vendég

TÉMA: Erődítések

Válasz/Re:Erődítések 2010 aug. 19 11:56 #39699

  • Roland
Hajcihő írta:
cserpakszabi írta:
Zeki írta:
Szerintem a szovjet légi fölény döntött volna, azt megkerülték volna a Kárpátokat déli irányba.


de ha megkellett volna kerülni a Kárpátokat, biztos nem május 8-án kapitulálnak a németek


Bármely erőd bevehető. Akkor képes hosszú ideig kitartani, ha a hátország olyan technikai és emberanyagbeli fölényt képes a számára biztosítani, amelyik tartósan leköti a támadó erőt, és kellő utánpótlást, és javításokat tud biztosítani.
Ennek ellenére az erődök, erődrendszerek nagy biztonsággal bevehetők, ennek elmaradása csak a támadóerők megfontolásán múlik, amennyiben az általuk elszenvedett veszteség és/vagy ráfordítás nem éri meg a támadás továbberőltetését.
Az erődök feladata egyébiránt nem a behatolások megakadályozása, hanem azok jelentős lelassítása, abból a célból, hogy az ellenerőket képes legyen akkumulálni, és szembeállítani a támadókkal.

Jó példa erre a Mamajev Kurgán Sztálingrádban (ma ismét Volgográd), amely olyannyira fontos erődítés (és stratégiai pont) volt, hogy mindkét fél elképesztő erejű erőfeszítéseket tett a birtoklására, ugyanis ez volt Sztálingrád kulcsa.

Ezen a kb. Rózsadomb méretű helyen a két fél embervesztesége mintegy 300.000 fő volt, vagyis több, mint az USA TELJES világháborús vesztesége!

A fentiek ismeretében annak pedig csak örülhetünk, hogy a németek nem építették ki a Kárpátokat egy erődrendszerré, mert az csak lelassította volna a támadást, de meg nem állította volna. Így Magyarország ember-, és értékveszteségei is elképesztően megnőttek volna.
Jó példa erre az erőddé alakított Budapest, ahol még a mai napig láthatók a harcok nyomai. Ha ezt extrapoláljátok az ország egészére, akkor ez bizony hatványozott pusztítást jelentett volna.



Jó példa erre a Maginot-vonal. Annyi munka után kiderült, hogy felesleges beruházás.
Téma zárolva.

Válasz/Re:Erődítések 2010 aug. 19 12:02 #39700

Roland írta:
Hajcihő írta:
cserpakszabi írta:
Zeki írta:
Szerintem a szovjet légi fölény döntött volna, azt megkerülték volna a Kárpátokat déli irányba.


de ha megkellett volna kerülni a Kárpátokat, biztos nem május 8-án kapitulálnak a németek


Bármely erőd bevehető. Akkor képes hosszú ideig kitartani, ha a hátország olyan technikai és emberanyagbeli fölényt képes a számára biztosítani, amelyik tartósan leköti a támadó erőt, és kellő utánpótlást, és javításokat tud biztosítani.
Ennek ellenére az erődök, erődrendszerek nagy biztonsággal bevehetők, ennek elmaradása csak a támadóerők megfontolásán múlik, amennyiben az általuk elszenvedett veszteség és/vagy ráfordítás nem éri meg a támadás továbberőltetését.
Az erődök feladata egyébiránt nem a behatolások megakadályozása, hanem azok jelentős lelassítása, abból a célból, hogy az ellenerőket képes legyen akkumulálni, és szembeállítani a támadókkal.

Jó példa erre a Mamajev Kurgán Sztálingrádban (ma ismét Volgográd), amely olyannyira fontos erődítés (és stratégiai pont) volt, hogy mindkét fél elképesztő erejű erőfeszítéseket tett a birtoklására, ugyanis ez volt Sztálingrád kulcsa.

Ezen a kb. Rózsadomb méretű helyen a két fél embervesztesége mintegy 300.000 fő volt, vagyis több, mint az USA TELJES világháborús vesztesége!

A fentiek ismeretében annak pedig csak örülhetünk, hogy a németek nem építették ki a Kárpátokat egy erődrendszerré, mert az csak lelassította volna a támadást, de meg nem állította volna. Így Magyarország ember-, és értékveszteségei is elképesztően megnőttek volna.
Jó példa erre az erőddé alakított Budapest, ahol még a mai napig láthatók a harcok nyomai. Ha ezt extrapoláljátok az ország egészére, akkor ez bizony hatványozott pusztítást jelentett volna.



Jó példa erre a Maginot-vonal. Annyi munka után kiderült, hogy felesleges beruházás.


Azt simán megkerülték, mert ostoba és nagyképű módon nem építették végig.
Téma zárolva.

Válasz/Re:Erődítések 2010 aug. 19 12:43 #39709

  • Roland
Hajcihő írta:
Roland írta:
Hajcihő írta:
cserpakszabi írta:
Zeki írta:
Szerintem a szovjet légi fölény döntött volna, azt megkerülték volna a Kárpátokat déli irányba.


de ha megkellett volna kerülni a Kárpátokat, biztos nem május 8-án kapitulálnak a németek


Bármely erőd bevehető. Akkor képes hosszú ideig kitartani, ha a hátország olyan technikai és emberanyagbeli fölényt képes a számára biztosítani, amelyik tartósan leköti a támadó erőt, és kellő utánpótlást, és javításokat tud biztosítani.
Ennek ellenére az erődök, erődrendszerek nagy biztonsággal bevehetők, ennek elmaradása csak a támadóerők megfontolásán múlik, amennyiben az általuk elszenvedett veszteség és/vagy ráfordítás nem éri meg a támadás továbberőltetését.
Az erődök feladata egyébiránt nem a behatolások megakadályozása, hanem azok jelentős lelassítása, abból a célból, hogy az ellenerőket képes legyen akkumulálni, és szembeállítani a támadókkal.

Jó példa erre a Mamajev Kurgán Sztálingrádban (ma ismét Volgográd), amely olyannyira fontos erődítés (és stratégiai pont) volt, hogy mindkét fél elképesztő erejű erőfeszítéseket tett a birtoklására, ugyanis ez volt Sztálingrád kulcsa.

Ezen a kb. Rózsadomb méretű helyen a két fél embervesztesége mintegy 300.000 fő volt, vagyis több, mint az USA TELJES világháborús vesztesége!

A fentiek ismeretében annak pedig csak örülhetünk, hogy a németek nem építették ki a Kárpátokat egy erődrendszerré, mert az csak lelassította volna a támadást, de meg nem állította volna. Így Magyarország ember-, és értékveszteségei is elképesztően megnőttek volna.
Jó példa erre az erőddé alakított Budapest, ahol még a mai napig láthatók a harcok nyomai. Ha ezt extrapoláljátok az ország egészére, akkor ez bizony hatványozott pusztítást jelentett volna.



Jó példa erre a Maginot-vonal. Annyi munka után kiderült, hogy felesleges beruházás.


Azt simán megkerülték, mert ostoba és nagyképű módon nem építették végig.


A Belgiumi erődöket pedig a Fallschirmjagerek megsemmisítették.
A Kárpátokban kiépített erődvonalat nem tudták volna áttörni a Szovjetek, épp ezért nem lett volna más választásuk, mint Lengyelországnak megkerülni minket. Nem kizárt, hogy ez csak meghosszabbította volna a háborút, de a Szovjeteknek jobban fájt volna a veszteség, mint nekünk.
Téma zárolva.

Válasz/Re:Erődítések 2010 aug. 19 12:48 #39713

  • Gipszj
Nincs bevehetetlen erőd. A védők ereje nem a falakban van mondta DobóI.
Téma zárolva.

Válasz/Re:Erődítések 2010 aug. 19 12:49 #39715

  • Gipszj
Ja, amúgy meg nagyobb kár, nagyobb jóvátétel. Van sapka, nincs sapka.
Téma zárolva.

Válasz/Re:Erődítések 2010 aug. 19 12:58 #39716

  • Roland
Gipszj írta:
Ja, amúgy meg nagyobb kár, nagyobb jóvátétel. Van sapka, nincs sapka.


Ennél jobban nem tudtak volna minket tönkretenni se a Szovjetek, se pedig korábban a Franciák. Ennél többet már nem tudtak volna tőlünk elvenni.
Téma zárolva.

Válasz/Re:Erődítések 2010 aug. 19 13:22 #39722

Roland írta:
Hajcihő írta:
Roland írta:
Hajcihő írta:
cserpakszabi írta:
Zeki írta:
Szerintem a szovjet légi fölény döntött volna, azt megkerülték volna a Kárpátokat déli irányba.


de ha megkellett volna kerülni a Kárpátokat, biztos nem május 8-án kapitulálnak a németek


Bármely erőd bevehető. Akkor képes hosszú ideig kitartani, ha a hátország olyan technikai és emberanyagbeli fölényt képes a számára biztosítani, amelyik tartósan leköti a támadó erőt, és kellő utánpótlást, és javításokat tud biztosítani.
Ennek ellenére az erődök, erődrendszerek nagy biztonsággal bevehetők, ennek elmaradása csak a támadóerők megfontolásán múlik, amennyiben az általuk elszenvedett veszteség és/vagy ráfordítás nem éri meg a támadás továbberőltetését.
Az erődök feladata egyébiránt nem a behatolások megakadályozása, hanem azok jelentős lelassítása, abból a célból, hogy az ellenerőket képes legyen akkumulálni, és szembeállítani a támadókkal.

Jó példa erre a Mamajev Kurgán Sztálingrádban (ma ismét Volgográd), amely olyannyira fontos erődítés (és stratégiai pont) volt, hogy mindkét fél elképesztő erejű erőfeszítéseket tett a birtoklására, ugyanis ez volt Sztálingrád kulcsa.

Ezen a kb. Rózsadomb méretű helyen a két fél embervesztesége mintegy 300.000 fő volt, vagyis több, mint az USA TELJES világháborús vesztesége!

A fentiek ismeretében annak pedig csak örülhetünk, hogy a németek nem építették ki a Kárpátokat egy erődrendszerré, mert az csak lelassította volna a támadást, de meg nem állította volna. Így Magyarország ember-, és értékveszteségei is elképesztően megnőttek volna.
Jó példa erre az erőddé alakított Budapest, ahol még a mai napig láthatók a harcok nyomai. Ha ezt extrapoláljátok az ország egészére, akkor ez bizony hatványozott pusztítást jelentett volna.



Jó példa erre a Maginot-vonal. Annyi munka után kiderült, hogy felesleges beruházás.


Azt simán megkerülték, mert ostoba és nagyképű módon nem építették végig.


A Belgiumi erődöket pedig a Fallschirmjagerek megsemmisítették.
A Kárpátokban kiépített erődvonalat nem tudták volna áttörni a Szovjetek, épp ezért nem lett volna más választásuk, mint Lengyelországnak megkerülni minket. Nem kizárt, hogy ez csak meghosszabbította volna a háborút, de a Szovjeteknek jobban fájt volna a veszteség, mint nekünk.


Erről ne légy meggyőződve.
Téma zárolva.

Válasz/Re:Erődítések 2010 aug. 19 13:22 #39723

Gipszj írta:
Nincs bevehetetlen erőd. A védők ereje nem a falakban van mondta DobóI.


És igaza volt.
Téma zárolva.

Válasz/Re:Erődítések 2010 aug. 19 13:23 #39724

Gipszj írta:
Ja, amúgy meg nagyobb kár, nagyobb jóvátétel. Van sapka, nincs sapka.


Csakhogy azt általában (két világháború) mi fizettük és nem nekünk fizették.
Téma zárolva.

Válasz/Re:Erődítések 2010 aug. 19 13:25 #39725

Roland írta:
Gipszj írta:
Ja, amúgy meg nagyobb kár, nagyobb jóvátétel. Van sapka, nincs sapka.


Ennél jobban nem tudtak volna minket tönkretenni se a Szovjetek, se pedig korábban a Franciák. Ennél többet már nem tudtak volna tőlünk elvenni.


Dehogynem. Pl. az I. vilgháborúban a románok a Tiszáig jelentették be az igényüket. Megkaphatták volna a II.-ban.

Na?
Téma zárolva.

Válasz/Re:Erődítések 2010 aug. 19 13:26 #39727

  • Roland
Hajcihő írta:
Roland írta:
Hajcihő írta:
Roland írta:
Hajcihő írta:
cserpakszabi írta:
Zeki írta:
Szerintem a szovjet légi fölény döntött volna, azt megkerülték volna a Kárpátokat déli irányba.


de ha megkellett volna kerülni a Kárpátokat, biztos nem május 8-án kapitulálnak a németek


Bármely erőd bevehető. Akkor képes hosszú ideig kitartani, ha a hátország olyan technikai és emberanyagbeli fölényt képes a számára biztosítani, amelyik tartósan leköti a támadó erőt, és kellő utánpótlást, és javításokat tud biztosítani.
Ennek ellenére az erődök, erődrendszerek nagy biztonsággal bevehetők, ennek elmaradása csak a támadóerők megfontolásán múlik, amennyiben az általuk elszenvedett veszteség és/vagy ráfordítás nem éri meg a támadás továbberőltetését.
Az erődök feladata egyébiránt nem a behatolások megakadályozása, hanem azok jelentős lelassítása, abból a célból, hogy az ellenerőket képes legyen akkumulálni, és szembeállítani a támadókkal.

Jó példa erre a Mamajev Kurgán Sztálingrádban (ma ismét Volgográd), amely olyannyira fontos erődítés (és stratégiai pont) volt, hogy mindkét fél elképesztő erejű erőfeszítéseket tett a birtoklására, ugyanis ez volt Sztálingrád kulcsa.

Ezen a kb. Rózsadomb méretű helyen a két fél embervesztesége mintegy 300.000 fő volt, vagyis több, mint az USA TELJES világháborús vesztesége!

A fentiek ismeretében annak pedig csak örülhetünk, hogy a németek nem építették ki a Kárpátokat egy erődrendszerré, mert az csak lelassította volna a támadást, de meg nem állította volna. Így Magyarország ember-, és értékveszteségei is elképesztően megnőttek volna.
Jó példa erre az erőddé alakított Budapest, ahol még a mai napig láthatók a harcok nyomai. Ha ezt extrapoláljátok az ország egészére, akkor ez bizony hatványozott pusztítást jelentett volna.



Jó példa erre a Maginot-vonal. Annyi munka után kiderült, hogy felesleges beruházás.


Azt simán megkerülték, mert ostoba és nagyképű módon nem építették végig.


A Belgiumi erődöket pedig a Fallschirmjagerek megsemmisítették.
A Kárpátokban kiépített erődvonalat nem tudták volna áttörni a Szovjetek, épp ezért nem lett volna más választásuk, mint Lengyelországnak megkerülni minket. Nem kizárt, hogy ez csak meghosszabbította volna a háborút, de a Szovjeteknek jobban fájt volna a veszteség, mint nekünk.


Erről ne légy meggyőződve.


Nem vagyok róla meggyőződve, de a Kárpátok megmászásában a Szovjetek csak a gyalogságukra tudtak volna hagyatkozni.
Téma zárolva.

Válasz/Re:Erődítések 2010 aug. 19 13:28 #39728

Roland írta:
Hajcihő írta:
Roland írta:
Hajcihő írta:
Roland írta:
Hajcihő írta:
cserpakszabi írta:
Zeki írta:
Szerintem a szovjet légi fölény döntött volna, azt megkerülték volna a Kárpátokat déli irányba.


de ha megkellett volna kerülni a Kárpátokat, biztos nem május 8-án kapitulálnak a németek


Bármely erőd bevehető. Akkor képes hosszú ideig kitartani, ha a hátország olyan technikai és emberanyagbeli fölényt képes a számára biztosítani, amelyik tartósan leköti a támadó erőt, és kellő utánpótlást, és javításokat tud biztosítani.
Ennek ellenére az erődök, erődrendszerek nagy biztonsággal bevehetők, ennek elmaradása csak a támadóerők megfontolásán múlik, amennyiben az általuk elszenvedett veszteség és/vagy ráfordítás nem éri meg a támadás továbberőltetését.
Az erődök feladata egyébiránt nem a behatolások megakadályozása, hanem azok jelentős lelassítása, abból a célból, hogy az ellenerőket képes legyen akkumulálni, és szembeállítani a támadókkal.

Jó példa erre a Mamajev Kurgán Sztálingrádban (ma ismét Volgográd), amely olyannyira fontos erődítés (és stratégiai pont) volt, hogy mindkét fél elképesztő erejű erőfeszítéseket tett a birtoklására, ugyanis ez volt Sztálingrád kulcsa.

Ezen a kb. Rózsadomb méretű helyen a két fél embervesztesége mintegy 300.000 fő volt, vagyis több, mint az USA TELJES világháborús vesztesége!

A fentiek ismeretében annak pedig csak örülhetünk, hogy a németek nem építették ki a Kárpátokat egy erődrendszerré, mert az csak lelassította volna a támadást, de meg nem állította volna. Így Magyarország ember-, és értékveszteségei is elképesztően megnőttek volna.
Jó példa erre az erőddé alakított Budapest, ahol még a mai napig láthatók a harcok nyomai. Ha ezt extrapoláljátok az ország egészére, akkor ez bizony hatványozott pusztítást jelentett volna.



Jó példa erre a Maginot-vonal. Annyi munka után kiderült, hogy felesleges beruházás.


Azt simán megkerülték, mert ostoba és nagyképű módon nem építették végig.


A Belgiumi erődöket pedig a Fallschirmjagerek megsemmisítették.
A Kárpátokban kiépített erődvonalat nem tudták volna áttörni a Szovjetek, épp ezért nem lett volna más választásuk, mint Lengyelországnak megkerülni minket. Nem kizárt, hogy ez csak meghosszabbította volna a háborút, de a Szovjeteknek jobban fájt volna a veszteség, mint nekünk.


Erről ne légy meggyőződve.


Nem vagyok róla meggyőződve, de a Kárpátok megmászásában a Szovjetek csak a gyalogságukra tudtak volna hagyatkozni.


No erről se légy meggyőződve.
Téma zárolva.

Válasz/Re:Erődítések 2010 aug. 19 13:53 #39731

  • Atek72
De történtek bizonyos kísérletek, vagy inkább csak tervek a Kárpátok erődítményrendszerré való alakításáról. Legalábbis hallottam erről.
Téma zárolva.

Válasz/Re:Erődítések 2010 aug. 19 14:04 #39733

  • Roland
Atek72 írta:
De történtek bizonyos kísérletek, vagy inkább csak tervek a Kárpátok erődítményrendszerré való alakításáról. Legalábbis hallottam erről.


Tervek biztosan voltak.
Téma zárolva.

Válasz/Re:Erődítések 2010 aug. 21 19:13 #39894

Szerintem tettek is voltak
Téma zárolva.
Az oldal megjelenítéséhez szükséges idő: 0.55 másodperc
Joomla templates by a4joomla