Az oldal semmilyen felelősséget nem vállal a hozzászólásokért!

Üdv, Vendég

Hajók, Tengeralattjárók
(1 olvasó:) (1) Vendég

TÉMA: Hajók, Tengeralattjárók

Válasz/Re:Kedvenc Hajók/Tengeralattjárók 2011 dec. 27 16:28 #60284

Gipszj írta:
karoton írta:
Gipszj írta:
Az SMS Szent Istvánt nem egy hanem két torpedó találta el a legújabb vizsgálatok (búvárok) szerint. De csak az egyik robbant. A Szent Istvánnal az volt a probléma hogy még a tengeralattjáró korszak legelején tervezték és a torpedó elleni védelemnek csak kezdetleges tapasztalatai voltak. (tudom, hogy a torpedó az 1870-es években jelent meg) Ezért a torpedó elleni falakat nem ferdén hanem függőlegesen építették be. A másik része amivel gondok voltak a nem megfelelő metacentrikus magasság. (nem volt elég stabil a sok fegyvertől, de ez jellemző volt a kortárs hajókra, pl. a japán cirkálókat át kellett építeni) Sajnálatos módon a torpedó a Szent Istvánt az első keresztirányú páncélozott válaszfal és a hajó héjalásának a csatlakozásánál találta el, így a kazánházakat és a géptermeket elöntötte a tenger, megszűnt az áramellátás. A többi az már ebből következett.
A HMS Barham első világháborús, de modernizált Queen Elizabeth osztályú csatahajó volt. A találat egy lőszerraktárat ért. A brit és a francia haditengerészet által használt kordit nagyon instabil volt, ez is elősegítette a robbanást.<br><br>Szerkesztette: Gipszj, Időpont: 2011-12-25 18:52


Két torpedó talált és robbant föl. Valóban elégtelen volt a torpedóvédelem, de nem csak az említett okok miatt. A tervezők pontosan tisztában voltak a torpedók hatásaival - német és om robbantási kísérletek is voltak - de azokat figyelmen kívül hagyták...
Így lett a torpedófal németek által javasolt 2+2 méter -külső és belső faltól való - távolságából összesen 2,5 méter, a közéjük töltött szénkészlet elhagyása, vékonyított és ajtókkal rendelkező vízzáró válaszfalak...
Szintén a német tanácsok ellenére lett 12 30,5 cm-es löveg, ráadásul 2x2 egymásra rakott toronyban, ami a súlypont magasabbra kerülését eredményezte, és a terveknél közel 60 t-val nehezebbek is lettek. A fényszóróplatformok szintén emelték a súlypontot, így már különösen instabil lett a hajó...

www.kriegsmarine.hu/hk/km00902.html
www.kriegsmarine.hu/hk/ba00802f.html

A Szent István főtüzérségének elhelyezésével nem volt semmi baj, az első világháborútól ez lett a leggyakoribb. Azt nem egészen értem, hogy mi baj volt a 12\"-es lövegekkel, hiszen a németek is csak azért alkalmaztak 38 cm-t 1916-tól mert addig nem tudtak megfelelő hosszúságban huzagolni 11\"-nél nagyobb löveget. A Bayern osztály volt az első ahol ezt a problémát meg tudták oldani. A Szent Istvánnál kisebb hajókon is volt ennyi vagy még több löveg, föl kéne állni és megnézni a polcon, de emlékezetből a brit Erin osztály (csak egy hajóból állt) is ilyen volt, meg sok Dél-Amerika számára épült hajó is. Nem is beszélve az olasz hajókról. Hogy egy vagy két torpedó robbant azon vitatkoznak. Az tény, hogy a német haditengerészet a háború előtt folytatott kísérleteket torpedóval és egyes leírások szerint átadták az eredményeiket az osztrák-magyar haditengerészetnek.<br><br>Szerkesztette: Gipszj, Időpont: 2011-12-27 16:17


Nem véletlenül raktam be a linkeket, ott minden kérdésedre választ kaphatsz, ráadásul nálam hozzáértőbbektől...
De akkor összefoglalva: 12 db 30,5-es, ez volt a baj, a németek 10 db-ot javasoltak, ugyanennyi főlöveg volt az Erinen is, ami egyébként nem azonos kategóriájú a Szt. Istvánnal... Az olaszoknál egyedül a Dante Alighieri volt hasonló kategória, de ott 1+2+1 toronyba rakták szét őket, pont a súlypont miatt - és még hosszabb valamint nagyobb merülésű is volt -, a Cavour osztály már 25 ezer tonnás, megint csak más kategória...
A világon először építettünk két 3 löveges tornyot egymásra, ráadásul a felső még nehezebb is volt, ennek káros hatásairól már írtam, ahogy a linkek is...

Önmagában amúgy sem mond semmit a löveg darabszám, az elosztásuk, súlyuk, elhelyezésük és a hajó paramétereinek szinkronja számít, ez nálunk minden téren hibázott: túl sok, túl nehéz, rosszul elhelyezve, túl kicsi hajón...
Téma zárolva.

Válasz/Re:Kedvenc Hajók/Tengeralattjárók 2011 dec. 27 20:56 #60286

  • Gipszj
A Colossus osztály max. vízkiszorítása 500 t-val volt csak nagyobb. Szintén tizenkét 305 mm-es löveggel, de nem négy hanem öt toronnyal, ebből kettő föl volt emelve. Ráadásul a kétlöveges torony fajlagosan nehezebb. Jónéhány brit hajóosztály is kisebb volt mint a Szent István. Az amerikai flottának is volt két osztálya, amelyik kisebb volt a Szent Istvánnál, hasonló tüzérséggel, hasonló elrendezéssel.
A Dante Alighieri is kisebb hajó volt, ráadásul keskenyebb is, négy három löveges toronnyal, igaz ezek közül csak egy volt emelt pozícióban. A keskenyebb az borulékonyabb is mint azt Lusitánia esete bizonyítja, hiába volt nagyobb a merülése. (Nem én mondtam, hanem nálamnál sokkal hozzáértőbb).

Szerkesztette: Gipszj, Időpont: 2011-12-27 22:03

Szerkesztette: Gipszj, Időpont: 2011-12-27 22:15

Szerkesztette: Gipszj, Időpont: 2011-12-27 23:08<br><br>Szerkesztette: Gipszj, Időpont: 2011-12-27 23:09
Téma zárolva.

Válasz/Re:Kedvenc Hajók/Tengeralattjárók 2011 dec. 28 14:45 #60288

Gipszj írta:
A Colossus osztály max. vízkiszorítása 500 t-val volt csak nagyobb. Szintén tizenkét 305 mm-es löveggel, de nem négy hanem öt toronnyal, ebből kettő föl volt emelve. Ráadásul a kétlöveges torony fajlagosan nehezebb. Jónéhány brit hajóosztály is kisebb volt mint a Szent István. Az amerikai flottának is volt két osztálya, amelyik kisebb volt a Szent Istvánnál, hasonló tüzérséggel, hasonló elrendezéssel.
A Dante Alighieri is kisebb hajó volt, ráadásul keskenyebb is, négy három löveges toronnyal, igaz ezek közül csak egy volt emelt pozícióban. A keskenyebb az borulékonyabb is mint azt Lusitánia esete bizonyítja, hiába volt nagyobb a merülése. (Nem én mondtam, hanem nálamnál sokkal hozzáértőbb).


\&quot;Kicsit\&quot; pontatlanra sikeredett ez a hozzászólás...

A Colossus osztály max. vízkiszorítása nem 500, hanem 1000-1500 tonnával volt nagyobb (forrástól függően), nem 12 főlöveg, hanem 10 volt rajta, annyi amennyit nekünk is javasoltak..., az öt toronyból nem kettő, hanem egy volt egymás fölé pakolva...
www.worldwar1.co.uk/battleship/hms-colossus.html

A max. vízkiszorítása egyetlen brit dreadnought osztálynak volt kisebb - a min. további négynek -, a közös bennük, hogy mindegyik 10 főlöveggel rendelkezett, egymás feletti lövegtornyai kettőnek voltak, azoknak is csak egy-egy pár...
www.hazegray.org/navhist/battleships/rn_dr.htm

Nem volt két kisebb dreadnought osztálya az amerikaiaknak, egy volt mindössze 8 főlöveggel, volt két hasonló osztály, ezek 10-10 főlöveggel rendelkeztek...
www.naval-history.net/WW1NavyUS.htm

A Dante Alighieri nem volt kisebb a Szt. Istvánnál, a max. vízkiszorításuk gyakorlatilag azonos volt, hosszabb és keskenyebb törzzse volt, épp ezért meg sem kísérelték a mi \&quot;találmányunkat\&quot; a 2x2 egymás fölé rakott 3 löveges tornyot alkalmazni, emelt tornya nem volt, hanem 1+2+1 szép sorban...
www.navypedia.org/ships/italy/it_bb_dante_alighieri.htm

Viszatérve az előző hozzászólásodra: \&quot;a németek is csak azért alkalmaztak 38 cm-t 1916-tól mert addig nem tudtak megfelelő hosszúságban huzagolni 11\&quot;-nél nagyobb löveget.\&quot; Ez honnan jött? 3 csatahajóosztályon is alkalmazták komoly eredményekkel a 12\&quot; lövegeket, amelyek már 1914 előtt is szolgálatban voltak, a 15\&quot; pedig 1914-ben szintén megvolt.
www.navweaps.com/Weapons/WNGER_12-50_skc12.htm

\&quot;Hogy egy vagy két torpedó robbant azon vitatkoznak\&quot; Mégis ki? Harmadszor hívom fel a figyeledet erre: www.kriegsmarine.hu/hk/ba00802f.html
Ebben a többek között a támadó olasz hajó, a Szt. István kapitánya valamint a hivatalos vizsgálat állapítja meg a két torpedórobbanás tényét, ahogy a hajót kutató búvárok is min. két robbanást azonosítottak...

A sok dél-amerikai hajó az kettő, a brazil Minas Geraes osztály 2 hajója volt hasonló méretű és 12 főlöveges, de az elrendezés itt is teljesen eltért...

Itt az I.vh fő hadviselői által 1914-ben alkalmazott dreadnoughtok listája, jól látható, hogy egyetlen nemzetnek sem volt hasonló méretű hajója ennyi, ilyen űrméretű és elrendezésű löveggel...
www.naval-history.net/WW1NavalDreadnoughts.htm

Minden mással egyetértek
Téma zárolva.

Válasz/Re:Kedvenc Hajók/Tengeralattjárók 2011 dec. 28 19:03 #60297

  • Gipszj
karoton írta:
Gipszj írta:
A Colossus osztály max. vízkiszorítása 500 t-val volt csak nagyobb. Szintén tizenkét 305 mm-es löveggel, de nem négy hanem öt toronnyal, ebből kettő föl volt emelve. Ráadásul a kétlöveges torony fajlagosan nehezebb. Jónéhány brit hajóosztály is kisebb volt mint a Szent István. Az amerikai flottának is volt két osztálya, amelyik kisebb volt a Szent Istvánnál, hasonló tüzérséggel, hasonló elrendezéssel.
A Dante Alighieri is kisebb hajó volt, ráadásul keskenyebb is, négy három löveges toronnyal, igaz ezek közül csak egy volt emelt pozícióban. A keskenyebb az borulékonyabb is mint azt Lusitánia esete bizonyítja, hiába volt nagyobb a merülése. (Nem én mondtam, hanem nálamnál sokkal hozzáértőbb).


\&quot;Kicsit\&quot; pontatlanra sikeredett ez a hozzászólás...

A Colossus osztály max. vízkiszorítása nem 500, hanem 1000-1500 tonnával volt nagyobb (forrástól függően), nem 12 főlöveg, hanem 10 volt rajta, annyi amennyit nekünk is javasoltak..., az öt toronyból nem kettő, hanem egy volt egymás fölé pakolva...
www.worldwar1.co.uk/battleship/hms-colossus.html

A max. vízkiszorítása egyetlen brit dreadnought osztálynak volt kisebb - a min. további négynek -, a közös bennük, hogy mindegyik 10 főlöveggel rendelkezett, egymás feletti lövegtornyai kettőnek voltak, azoknak is csak egy-egy pár...
www.hazegray.org/navhist/battleships/rn_dr.htm

Nem volt két kisebb dreadnought osztálya az amerikaiaknak, egy volt mindössze 8 főlöveggel, volt két hasonló osztály, ezek 10-10 főlöveggel rendelkeztek...
www.naval-history.net/WW1NavyUS.htm

A Dante Alighieri nem volt kisebb a Szt. Istvánnál, a max. vízkiszorításuk gyakorlatilag azonos volt, hosszabb és keskenyebb törzzse volt, épp ezért meg sem kísérelték a mi \&quot;találmányunkat\&quot; a 2x2 egymás fölé rakott 3 löveges tornyot alkalmazni, emelt tornya nem volt, hanem 1+2+1 szép sorban...
www.navypedia.org/ships/italy/it_bb_dante_alighieri.htm

Viszatérve az előző hozzászólásodra: \&quot;a németek is csak azért alkalmaztak 38 cm-t 1916-tól mert addig nem tudtak megfelelő hosszúságban huzagolni 11\&quot;-nél nagyobb löveget.\&quot; Ez honnan jött? 3 csatahajóosztályon is alkalmazták komoly eredményekkel a 12\&quot; lövegeket, amelyek már 1914 előtt is szolgálatban voltak, a 15\&quot; pedig 1914-ben szintén megvolt.
www.navweaps.com/Weapons/WNGER_12-50_skc12.htm

\&quot;Hogy egy vagy két torpedó robbant azon vitatkoznak\&quot; Mégis ki? Harmadszor hívom fel a figyeledet erre: www.kriegsmarine.hu/hk/ba00802f.html
Ebben a többek között a támadó olasz hajó, a Szt. István kapitánya valamint a hivatalos vizsgálat állapítja meg a két torpedórobbanás tényét, ahogy a hajót kutató búvárok is min. két robbanást azonosítottak...

A sok dél-amerikai hajó az kettő, a brazil Minas Geraes osztály 2 hajója volt hasonló méretű és 12 főlöveges, de az elrendezés itt is teljesen eltért...

Itt az I.vh fő hadviselői által 1914-ben alkalmazott dreadnoughtok listája, jól látható, hogy egyetlen nemzetnek sem volt hasonló méretű hajója ennyi, ilyen űrméretű és elrendezésű löveggel...
www.naval-history.net/WW1NavalDreadnoughts.htm

Minden mással egyetértek

Megtekintettem a javasolt angol nyelvű honlapot. Angolul ugyan nem igazán tudok, de feltűnt a hajók vízkiszorításánál hol deep load, hol full load szerepel. Gondolom neked is feltűnt. A kettő nagyon nem ugyanaz. Ráadásul különböző országokban a deep load-ot nem egyformán számolják. Abban igazad van, hogy a Colossus és a Szent István között nem ötszáz tonna a különbség. Nem ezer-ezerötszáz hanem csak ötszázötven.
Amiből én az adatokat veszem ezeknél sokkal részletesebb (ettől persze lehet pontatlanabb) de mindenesetre a szakirodalom rá szokott hivatkozni első helyen.
Itt mellékelem a hajók vízkiszorítását. Első helyen a konstukciós második helyen a max. vízkiszorítást.
Bellerophon o. 18800, 22102 ts
Collingwood o. 19500, 23030 ts
Neptun o. 19680, 22720 ts
COlossus O. 20225, 23050 ts
Dante Alighieri 19500 21 800 ts.
Szent István 21 730, 22500 ts
Delaware o. 20380, 22400 ts
Florida o. 21825, 23400 ts
Volt 42 cm-es lövegük persze, csak rövid csővel. A párizs ágyút is két csőböl rakták össze, az első volt huzagolva. A második az már síma cső volt. 16 m volt az a legnagyobb hosszúság amit huzagolni tudtak. Ebből ha visszaszámoljuk a kaliberhosszt akkor elég rövid jön ki, hajóágyúnak ebben az időben már elég kevés volt.<br><br>Szerkesztette: Gipszj, Időpont: 2011-12-28 20:24
Téma zárolva.

Válasz/Re:Kedvenc Hajók/Tengeralattjárók 2011 dec. 28 20:21 #60299

Gipszj írta:

Megtekintettem a javasolt angol nyelvű honlapot. Angolul ugyan nem igazán tudok, de feltűnt a hajók vízkiszorításánál hol deep load, hol full load szerepel. Gondolom neked is feltűnt. A kettő nagyon nem ugyanaz. Ráadásul különböző országokban a deep load-ot nem egyformán számolják. Abban igazad van, hogy a Colossus és a Szent István között nem ötszáz tonna a különbség. Nem ezer-ezerötszáz hanem csak ötszázötven.
Amiből én az adatokat veszem ezeknél sokkal részletesebb (ettől persze lehet pontatlanabb) de mindenesetre a szakirodalom rá szokott hivatkozni első helyen.
Itt mellékelem a hajók vízkiszorítását. Első helyen a konstukciós második helyen a max. vízkiszorítást.
Bellerophon o. 18800, 22102 ts
Collingwood o. 19500, 23030 ts
Neptun o. 19680, 22720 ts
COlossus O. 20225, 23050 ts
Dante Alighieri 19500 21 800 ts.
Szent István 21 730, 22500 ts
Delaware o. 20380, 22400 ts
Florida o. 21825, 23400 ts
Volt 42 cm-es lövegük persze, csak rövid csővel. A párizs ágyút is két csőböl rakták össze, az első volt huzagolva. A második az már síma cső volt. 16 m volt az a legnagyobb hosszúság amit huzagolni tudtak. Ebből ha visszaszámoljuk a kaliberhosszt akkor elég rövid jön ki, hajóágyúnak ebben az időben már elég kevés volt.&lt;br&gt;&lt;br&gt;Szerkesztette: Gipszj, Időpont: 2011-12-28 20:24


Más forrásokat használunk, a Szent Istvánt minden általam ismert forrás 20 ezres konstrukciós, 21 600-700-as max. vízkiszorítással jegyzi, pl :
www.epa.hu/00000/00018/00012/05kraml1.htm
www.bibl.u-szeged.hu/bibl/mil/ww1/techni...ok/szent_istvan.html
De ez a párszáz tonna lényegtelen, ami fontos, hogy a már írt okok miatt az angolok sem raktak a hasonló méretű (vagy nem) Colossus osztályukra - meg egyetlen más ilyen kategóriájúra sem -10 főlövegnél többet, pláne nem 2x2 egymás fölé pakolt 3 löveges toronyba...

42 cm lövegről nem is írtam, a 15\&quot;-es az 38 cm-es...
www.navweaps.com/Weapons/WNGER_15-45_skc13.htm
Téma zárolva.

Válasz/Re:Kedvenc Hajók/Tengeralattjárók 2011 dec. 28 21:10 #60300

  • Gipszj
15\&quot;-nél 16m hosszból L42 jön ki, a Von der Tann-nál már L45 volt a csőhossz, a Seydlitz-nél pedig már L50 volt. Gondolom azért erőltették a nagyobb csőhosszt mert így a pásztázott lőtávolság nagyobb volt. A távmérés felső határa gyakorlatilag valahol 12-15 km volt. Ezt támasztja alá, hogy a német hajóknál a max. csőemelkedés jóval kisebb volt mint a brit hajóknál.<br><br>Szerkesztette: Gipszj, Időpont: 2011-12-28 22:25
Téma zárolva.

Válasz/Re:Kedvenc Hajók/Tengeralattjárók 2011 dec. 29 13:19 #60304

Gipszj írta:
15\&quot;-nél 16m hosszból L42 jön ki, a Von der Tann-nál már L45 volt a csőhossz, a Seydlitz-nél pedig már L50 volt. Gondolom azért erőltették a nagyobb csőhosszt mert így a pásztázott lőtávolság nagyobb volt. A távmérés felső határa gyakorlatilag valahol 12-15 km volt. Ezt támasztja alá, hogy a német hajóknál a max. csőemelkedés jóval kisebb volt mint a brit hajóknál.&lt;br&gt;&lt;br&gt;Szerkesztette: Gipszj, Időpont: 2011-12-28 22:25


Au...Sőt aauuu...

Nem hiszem el, hogy egy kicsit sem volt gyanús, hogy az immár 100 éve L/45-nek ismert 38 cm-es hajóágyúról egyedül neked - és ennyi év után- \&quot;sikerült\&quot; kiszámolnod, hogy valójában csak L/42-es volt... Az ilyen \&quot;felfedezéseket\&quot; azért nem árt ellenőrizni. Ha legalább beütöd a keresőbe az eddig ismert \&quot;38-cm-SK-L/45\&quot; elnevezést, majd a számításaidon alapulót: \&quot;38-cm-SK-L/42\&quot; akkor azt láttad volna, hogy előbbire 34 500, utóbbira 0 találat van, ami azért már kelthet némi egészséges gyanakvást...
A 38 cm-es hajóágyú csőhossza 17,1m volt, ez ott van egyébként a linkben is.

És a folytatás..., hogy lehetne az 1916-ban szolgálatba állt 38 cm-es L/42-es (ami remélem már egyértelmű, hogy L/45-ös) hajóágyúnak a következő evolúciós lépcsőfoka a Von der Tann 1909-ben szolgálatba állt 28 cm-es L/45-ös lövege, majd a Seydlitz 1911-ben szolgálatba állt 28 cm-es L/50-es lövege??? Az említett két hajót ne keverjük ide, évekkel korábban épültek, ráadásul 28 cm-es lövegekkel rendelkeztek, ilyen űrméretben már régóta volt L/45-L/50-es kaliberhossz...

A 38 cm SK-L/45 a német csúcskategória volt, náluk az I.vh alatt ennél nem készült nagyobb űrméretű hajóágyú, és a kaliberhosszát sem növelték tovább...
www.navweaps.com/Weapons/WNGER_Main.htm
Téma zárolva.

Válasz/Re:Kedvenc Hajók/Tengeralattjárók 2011 dec. 29 18:37 #60308

  • Gipszj
karoton írta:
Gipszj írta:
15\&quot;-nél 16m hosszból L42 jön ki, a Von der Tann-nál már L45 volt a csőhossz, a Seydlitz-nél pedig már L50 volt. Gondolom azért erőltették a nagyobb csőhosszt mert így a pásztázott lőtávolság nagyobb volt. A távmérés felső határa gyakorlatilag valahol 12-15 km volt. Ezt támasztja alá, hogy a német hajóknál a max. csőemelkedés jóval kisebb volt mint a brit hajóknál.&lt;br&gt;&lt;br&gt;Szerkesztette: Gipszj, Időpont: 2011-12-28 22:25


Au...Sőt aauuu...

Nem hiszem el, hogy egy kicsit sem volt gyanús, hogy az immár 100 éve L/45-nek ismert 38 cm-es hajóágyúról egyedül neked - és ennyi év után- \&quot;sikerült\&quot; kiszámolnod, hogy valójában csak L/42-es volt... Az ilyen \&quot;felfedezéseket\&quot; azért nem árt ellenőrizni. Ha legalább beütöd a keresőbe az eddig ismert \&quot;38-cm-SK-L/45\&quot; elnevezést, majd a számításaidon alapulót: \&quot;38-cm-SK-L/42\&quot; akkor azt láttad volna, hogy előbbire 34 500, utóbbira 0 találat van, ami azért már kelthet némi egészséges gyanakvást...
A 38 cm-es hajóágyú csőhossza 17,1m volt, ez ott van egyébként a linkben is.

És a folytatás..., hogy lehetne az 1916-ban szolgálatba állt 38 cm-es L/42-es (ami remélem már egyértelmű, hogy L/45-ös) hajóágyúnak a következő evolúciós lépcsőfoka a Von der Tann 1909-ben szolgálatba állt 28 cm-es L/45-ös lövege, majd a Seydlitz 1911-ben szolgálatba állt 28 cm-es L/50-es lövege??? Az említett két hajót ne keverjük ide, évekkel korábban épültek, ráadásul 28 cm-es lövegekkel rendelkeztek, ilyen űrméretben már régóta volt L/45-L/50-es kaliberhossz...

A 38 cm SK-L/45 a német csúcskategória volt, náluk az I.vh alatt ennél nem készült nagyobb űrméretű hajóágyú, és a kaliberhosszát sem növelték tovább...
www.navweaps.com/Weapons/WNGER_Main.htm

Eléggé sajnálatos módon én soha nem írtam, hogy az L45-ös löveg az L42 volt. Azt írtam, hogy 1916-nál előbb szolgálatba állított hajókon nem volt 30,5 cm-nél nagyobb löveg. Azt is írtam továbbá, mindezt azért mert 16m-nél hosszabb csövet nem tudtak huzagolni. Továbbá hogyha a 16m-ből visszaszámolnánk akkor L42 jönne ki. De azt sehol sem írtam, hogy ezt meg is csinálták. (tudok csupa nagy vagy kisbetűvel is írni) Az az Auuu gondolom annak szólt, hogy tükörbe néztél.
Téma zárolva.

Válasz/Re:Kedvenc Hajók/Tengeralattjárók 2011 dec. 29 19:16 #60310

  • koi
Szerintem meg besötétült a monitor,rácsillant a Nap és abba látta meg magát...
Téma zárolva.

Válasz/Re:Kedvenc Hajók/Tengeralattjárók 2011 dec. 29 19:51 #60312

  • Gipszj
Azért mert valaki téved még nem kell bosszantani. A fórumozók közül Karoton igen széleskörű ismeretekkel rendelkezik. Amit írt a hajókról annak a nagy része megáll.
Téma zárolva.

Válasz/Re:Kedvenc Hajók/Tengeralattjárók 2011 dec. 29 20:01 #60313

Gipszj írta:
karoton írta:
Gipszj írta:
15\&quot;-nél 16m hosszból L42 jön ki, a Von der Tann-nál már L45 volt a csőhossz, a Seydlitz-nél pedig már L50 volt. Gondolom azért erőltették a nagyobb csőhosszt mert így a pásztázott lőtávolság nagyobb volt. A távmérés felső határa gyakorlatilag valahol 12-15 km volt. Ezt támasztja alá, hogy a német hajóknál a max. csőemelkedés jóval kisebb volt mint a brit hajóknál.&lt;br&gt;&lt;br&gt;Szerkesztette: Gipszj, Időpont: 2011-12-28 22:25


Au...Sőt aauuu...

Nem hiszem el, hogy egy kicsit sem volt gyanús, hogy az immár 100 éve L/45-nek ismert 38 cm-es hajóágyúról egyedül neked - és ennyi év után- \&quot;sikerült\&quot; kiszámolnod, hogy valójában csak L/42-es volt... Az ilyen \&quot;felfedezéseket\&quot; azért nem árt ellenőrizni. Ha legalább beütöd a keresőbe az eddig ismert \&quot;38-cm-SK-L/45\&quot; elnevezést, majd a számításaidon alapulót: \&quot;38-cm-SK-L/42\&quot; akkor azt láttad volna, hogy előbbire 34 500, utóbbira 0 találat van, ami azért már kelthet némi egészséges gyanakvást...
A 38 cm-es hajóágyú csőhossza 17,1m volt, ez ott van egyébként a linkben is.

És a folytatás..., hogy lehetne az 1916-ban szolgálatba állt 38 cm-es L/42-es (ami remélem már egyértelmű, hogy L/45-ös) hajóágyúnak a következő evolúciós lépcsőfoka a Von der Tann 1909-ben szolgálatba állt 28 cm-es L/45-ös lövege, majd a Seydlitz 1911-ben szolgálatba állt 28 cm-es L/50-es lövege??? Az említett két hajót ne keverjük ide, évekkel korábban épültek, ráadásul 28 cm-es lövegekkel rendelkeztek, ilyen űrméretben már régóta volt L/45-L/50-es kaliberhossz...

A 38 cm SK-L/45 a német csúcskategória volt, náluk az I.vh alatt ennél nem készült nagyobb űrméretű hajóágyú, és a kaliberhosszát sem növelték tovább...
www.navweaps.com/Weapons/WNGER_Main.htm

Eléggé sajnálatos módon én soha nem írtam, hogy az L45-ös löveg az L42 volt. Azt írtam, hogy 1916-nál előbb szolgálatba állított hajókon nem volt 30,5 cm-nél nagyobb löveg. Azt is írtam továbbá, mindezt azért mert 16m-nél hosszabb csövet nem tudtak huzagolni. Továbbá hogyha a 16m-ből visszaszámolnánk akkor L42 jönne ki. De azt sehol sem írtam, hogy ezt meg is csinálták. (tudok csupa nagy vagy kisbetűvel is írni) Az az Auuu gondolom annak szólt, hogy tükörbe néztél.


Így, hogy 3 hozzászólásodat összefésülted, már valóban nem tűnik olyan fájdalmas hülyeségnek

\&quot;Azt írtam, hogy 1916-nál előbb szolgálatba állított hajókon nem volt 30,5 cm-nél nagyobb löveg.\&quot;
Ugyanakkor ilyet sehol se írtál... Így aztán én végképp nem rakhattam össze ugyanezt...
Téma zárolva.

Válasz/Re:Kedvenc Hajók/Tengeralattjárók 2011 dec. 29 20:08 #60314

koi írta:
Szerintem meg besötétült a monitor,rácsillant a Nap és abba látta meg magát...


Köszönöm, hogy tartalmas és igen színvonalas hozzászólásoddal kéretlenül is hozzájárultál a vita megoldásához...
Téma zárolva.

Válasz/Re:Kedvenc Hajók/Tengeralattjárók 2011 dec. 29 20:33 #60315

  • Gipszj
A Vickers építette a Sao Paulo-t
Konstrukciós vízkiszorítása 19281 ts A kép rejtve van vendégek elől, jelentkezz be vagy regisztrálj a megtekintéshez.
Csatolmányok:
Téma zárolva.

Válasz/Re:Kedvenc Hajók/Tengeralattjárók 2011 dec. 29 20:41 #60316

Azt hittem ezen már túlvagyunk - lásd előző oldali hozzászólásom:
\&quot;brazil Minas Geraes osztály 2 hajója volt hasonló méretű és 12 főlöveges, de az elrendezés itt is teljesen eltért...\&quot;<br><br>Szerkesztette: karoton, Időpont: 2011-12-29 21:41
Téma zárolva.

Válasz/Re:Kedvenc Hajók/Tengeralattjárók 2011 dec. 30 08:37 #60319

  • Panther
Fiúk, ha egyszer egy hajóosztályhoz tartoztak, és ugyanakkorák is voltak, sőt, szinte mindenben megegyeztek a paramétereik, akkor miért ajnározzák csak a Yamatot, amíg a Musashit lehúzzák a vécén?

Ezt nem értettem soha...
Téma zárolva.
Az oldal megjelenítéséhez szükséges idő: 0.54 másodperc
Joomla templates by a4joomla