Ekkora köteléknek csak tengernagy lehetett a parancsnoka, ez volt Lütjens, a Bismarck parancsnokát ha jól emlékszem Lindemann-nak hívták, a Prinz Eugen parancsnokának a neve pedig Brinckmann volt.
Cstahajó parancsnoka az Kapitan zur See rangú volt (K.z.S.=sorhajókapitány=ezredes)<br><br>Szerkesztette: Gipszj, Időpont: 2012-01-02 06:25

Én is Lütjensre gondoltam

Úgy tartják Lütjens ott követte el a legnagyobb hibát, mikor nem vett fel üzemanyagot Norvégiában.
Az is érdekes mi történt volna, ha a Scharnhorst és a Gneisenau a tervek szerint kifut Brestből, és találkozik Lütjens hajóival az Atlanti-óceánon.
A csata végső kimenetelét nem befolyásolta volna, de hibának róják fel, hogy a német kötelék nem támadta tovább a Prince of Walest miután elsüllyedt a Hood.
Persze harc után okos a katona.

Gipszj írta:


Ezek a magyar kereskedelmi tengerészet terminológiái.

A haditengerészeti képzés ettől jelentősen eltért. Itt senki sem szerezhetett kapitányi végzettséget/rangot. 4 év akadémia után tengerész hadapród, majd 1+1 év után tengerész zászlós lett, ami már tiszti rang, aztán jöttek a hadnagyi rendfokozatok, korvett-, fregatt-, sorhajó-... A sorhajóhadnagy már önálló hajóparancsnoki (kapitányi) beosztást is kapott, sőt talán már a fregatthadnagy is. Ezután jöttek a kapitányi rendfokozatok. Aki leszerelt -sorhajóhadnagytól fölfelé - kapott a polgári hajózásban hosszújáratú tengerészkapitányi rangot.

Tehát meg kell különböztetni a kapitány mint rendfokozatot ( sorhajó-,fregatt-,korvett-, ami a hadseregben ezredes-alezredes-őrnagy) és mint megszólítást/beosztást, ami a hajó parancsnokát ilette.
A rendszer egyébként az egész világon hasonló, a végzés után zászlósi-hadnagyi-főhadnagyi rang majd lépegetés a ranglétrán, az amcsiknál pl. 3 hadnagyi és egy commander-i rendfokozat után jutunk el a \&quot;kapitány\&quot;-ig (ezredes), máshol megvan az említett korvett, fregatt kapitányi rendfokozat is...

karoton írta:

Az a hajó nagyságától függött, hogy milyen rendfokozattal lehetett valaki parancsnok.
Sorhajóhadnagy általában torpedónaszádon volt parancsnok, esetleg rombolón. Tengeralattjárón is általában sorhajóhadnagy volt a parancsnok. Cirkálón korvett vagy fregattkapitány volt a parancsnok. Pl. a Saida (vagy a Helgoland)parancsnoka herceg Lichtenstein János fregattkapitány volt. Csatahajón ezredes (sorhajókapitány) esetleg commodore (parancsnokló sorhajókapitány) volt a parancsnok.

karoton írta:

Az a hajó nagyságától függött, hogy milyen rendfokozattal lehetett valaki parancsnok.
Sorhajóhadnagy általában torpedónaszádon volt parancsnok, esetleg rombolón. Tengeralattjárón is általában sorhajóhadnagy volt a parancsnok. Cirkálón korvett vagy fregattkapitány volt a parancsnok. Pl. a Saida (vagy a Helgoland)parancsnoka herceg Lichtenstein János fregattkapitány volt. Csatahajón ezredes (sorhajókapitány) esetleg commodore (parancsnokló sorhajókapitány) volt a parancsnok.

Vagy mi lett volna, ha a tervek szerint együtt fut ki a Bismarch, a Birpitz, a Graf Zeppelin és a \&quot;zsebcsatahajók\&quot;?

Inkább abba gondoljunk bele, hogy mi lett volna, ha a Bismarck és a Prinz Eugen mellett a Graf Zeppelin, a Tirpitz, a scharnhorst és a gneisenau is kifutott volna.

marcell1995 írta:

Olyan fölényben volt a brit flotta, hogyha együtt futnak ki ezek a hajók akkor nagyon megkönnyítik a britek dolgát. Egy füst alatt elintézhették volna Kriegsmarine-t, utána csak a tengeralattjárók maradnak.

Azért eléggé lestrapálták volna a Home Fleetet, talán a hajóik felét elvesztették volna.

Panther írta:

Németországnak 2 csatahajója és két csatacirkálója (vagy négy csatahajója, ha a Scharnhorstot és a Gneisenaut teljes értékű csatahajónak vesszük gyenge tüzérsége ellenére) és hat nehézcirkálója volt, (ebből három az átlagnál erősebb és lassabb), hat könnyűcirkálója és harminc egynéhány rombolója. A briteknek csak csatahajóból több volt mint a németeknek csatahajóból és nehézcirkálóból.
A Bismarck elleni hadművelet megmutatta, hogy a veszteség nagyjából egy az egyhez volt. A Bismarck a végső összecsapásban semmilyen kárt sem tudott tenni a két brit csatahajóban. Legalábbis én még nem hallottam róla, pedig a tüzérsége működött még az elején.
Tessék felébredni.

marcell1995 írta:


Körülberül mint gipszj is mondta. Mivel Anglia sziget ország, és gyarmat birodalom is volt, és a gyarmatokra hajókkal lehetett eljutni, kellett valamivel megvédeni a hajóikat, vagy csak a látszatát fent tartani annak, hogy a hadi tengerészetük nem csekély mértékű.

A britek jóval vízhez szokottabb nép, mint a németek. ahogy Gipszij, mondta, így hamar véget ért volna a német tengeri hadviselés a hadihajók részéről.

Kérdés érkezett hozzám a minap, hogy összehasonlítva, a brit és az olasz flottát a világháború előtt azt hallotta az illető, hogy az olaszok jobbak voltak, több hajóval. Én azt mondtam, a briteket nehéz lett volna felülmúlni tengeren, és hát hiába voltak híres olasz hajók - amik a Trantói rajtaütésben meg-meg sérültek - akkor sem jelentettek potenciális ellenfelet a Földközi-tengeren, bár a jelenlétük veszélyeztetett egyes brit elképzeléseket és érdekeket. Remélem, nem mondtam, hülyeséget.

Zeki írta:


Szerintem nem

Viszont az első állítással már vitatkoznék. Ez a fajta tudás igazából a vitorlás hajók korában játszott nagy szerepet, a modern hajókon már a műszaki, mérnöki tudás, precizitás és a minden korban döntő fegyelem a meghatározó és ezekben a németek nagyon jók... Igazából az I-II.vh csatái is ezt bizonyítják, hogy a két fél technikája-képzettsége hasonló színvonalon állt, így a döntő a mennyiségi fölény lett, az meg természetesen a britek oldalán volt.
De ott vannak a japánok is, németekhez hasonlóan nekik sem voltak évszázados hagyományaik, de a felsorolt tulajdonságokkal vagy alapból rendelkeztek, vagy elsajátították és az eredménye meg is lett.

karoton írta:

Maguk a németek beismerték, hogy a hajóik tengerálló képességével vannak gondok. Van egy NÉMET eredetű fényképem, amin egy NÉMET cirkáló látható magáról a hajóról fényképezve. A hajó a síma tengeren vagy 30-30 fokkal dülöngélt jobbra-balra. A Bismarck híres volt arról, hogy hátramenetben alig lehetett irányítani, stb. A tengeri hadviselés taktikai kérdéseiben a briteknek nagyobb gyakorlata volt/van.