HunBütyök írta:
Oké, köszi, de a te véleményeden volt a hangsúly.
hajcihővel mi kitartottunk azon az állásponton, hogy a legtökéletesebb közelharcfegyver, és a legprecízebb is. És bár nem volt rendszeresítve a háború végén, de sokan használták még. Japántól Észak-Afrikán át Berlinig.
Szerinted aragszkodás oka tradicionális volt, vagy a jól kézett harcos ezt mint tökéletes fegyvert hazsnálta. Mert például szerintem nem is a tradició hanem pl. a hatékonyság lehetett ok pl. a marokkói szpáhiknál, a japán katonáknál, a kozákoknál, a magyaroknál stb...<br><br>Szerkesztette: HunBütyök, Időpont: 2010-05-09 20:15
A kard a második világháborúban volt a kérdésed. 1939-1945 között messze nem volt tökéletes közelharcfegyver. Például könnyű elképzelni, mennyire esélytelen valaki karddal árok- vagy épületharcban, ahol sem hely, sem idő nincs a használatára.
Egyedül a megbomlott fegyelmű, menekülő gyalogság lovassági üldözésénél vették nagyobb hasznát. Az általad említett nemzetek is (kivéve a japánokat, ők más tészta) szinte kizárólag erre használták. Igen jellemző, hogy nem a katona hordta, hanem a lóra málházták, mivel onnan használták, gyalogharcban csak a legritkább esetben.
