Na és a mai M-16?

Annak is a tölténye valami hasonlót vált ki. Több vietkong katonát is akit eltaláltak M-16-sal, látszólagosan olyan helyen, ahol nem okozott kárt, de mégis meghalt.

Hogy miért?

Mikor felboncolták, akkor vették észre, hogy az M-16-os lőszere akkora erővel csapódik be a testbe, hogy hossztengelyéhez képest elfordul, majd több darabra esik szét.

Ha vesén találtak volna el vele, akkor is nagy esélye volt hogy egy vagy több darab létfontosságú szervhez ér.

Nem kell azt hinni, hogy a britek különbek voltak mint a németek vagy fordítva. Ugyanez igaz az összes nagyobb hadviselő félre. A kisebbek azért voltak valamivel jobbak, mert féltek attól, hogy a nagyok a végén kellemetlen kérdéseket tesznek fel.
A brit lovagiasságra és sportszerűségre jellemző, hogy a hajóik gyakran idegen zászló alatt tevékenykedtek. Ilyen volt a S.Nazaire elleni támadás is, meg az első világháborúban a \"Q\" hajók.

Egy pillanatig sem hittem ezt:D. Mindenkinek az volt a célja, hogy helyzeti előnyt csikarjon ki. Ha meg ezzel együtt még lovagiasnak és humánusnak is tűntek az pláne jó volt (mint a németek Hágában, de egyik oldal se volt szent, az tény.
A q-hajó viszont különösen piszkos egy dolog, ezzel egyetértek.

Én úgy tudom, hogy ha a lövedék sebessége 1000 m/s a becsapódáskor, akkor a vér szilárd testként viselkedik, és a megnövekedett nyomás a szívig eljutva a test számos pontján az erek falát áttörve belső vérzéseket okoz. Legalábbis állatoknál, erdésznek tanulok, nem katonának. Embereknél is halálos ez a sokkhatás, ha jól sejtem.

A Dum-dum golyó egy érdekes történet, hány országban tiltották be akkor? Mert a kazettás bombákat is csak az országok töredéke tiltotta be, a legfontosabb felhasználók (pl. az Egyesült Államok) nem.

De a Sturmgewehr-es dumáért én is adnék egy Teletubiet, érdekesen volt leírva, és még ki is volt emelve nyagybetűvel, lehetetlen volt eltéveszteni.<br><br>Szerkesztette: Panther, Időpont: 2011-02-05 20:07

Panther írta:


A Hágai Konvenciók a dumdum lőszerek minden fajtájának használatát betiltották nemzetközileg, de csak a háborúra vonatkozólag. Vadászatra természetesen továbbra is használhatók és azt hiszem rendfenntartó erőknél is.
Gyakorlatilag ez a korlátozás csak a britekre vonatkozott, hisz szinte csak ők használták dumdumot és amikor betiltották még nem nagyon vette át más. 1890-es években kezdték a DumDum Arzenálban, Indiában átalakítani az első .303 Mk. II töltényeket, 1899-ben már betiltották, de eddig még három hivatalos verziót fejlesztettek ki a britek. Szóval a népszerűségéhez nem fér kétség.Ötvözte a modern ismétlőpuskák erényeit a régi lőfegyverek erejével.

Egyébként érdekes amit a becsapódásról írsz, de a legtöbb katonai puska töltényének a kezdő sebessége mozgott 750 m/s körül, szóval ez az eset háborúban nem nagyon áll fenn szerintem. Mondjuk a fizika nem az erősségem, úgyhogy ha a becsapódási sebességet más is befolyásolja akkor pardon.

Én így tanultam, de mint írtam, erdész vagyok, nem katona. A fizikát mellesleg ki nem álhatom, mindíg kettes voltam belőle, úgyhogy nem vagy egyedül.

Ez a jelenség csak egészen nagy sebességeknél áll fenn. Az 1000m/s az nagy vonalakban helyes. Egészen pontosan úgy van, hogy ez a jelenség akkor áll fenn, ha a lövedék sebessége becsapódáskor nagyobb mint a hangsebesség a célban, mert ekkor a cél anyagának nincs ideje kitérni a lövedék elöl. Ez gyakorlatilag megegyezik a repülőgépnél fellépő hangrobbanással. Az amerikai M-16-os lövedékének a sebessége meghaladja a hangsebességet az emberi testben, de úgy tudom, hogy csak 100m-nél kisebb lőtávolság esetén.

Ezt jó tudni, köszönöm a helyesbítést, legalább nem írok nagy marhaságot a dolgozatba.

Gipszj írta:


Persze, nem kellett a briteket se félteni, de pontosítsunk: a Q-hajók nem idegen zászló alatt hajóztak, hanem fegyvertelen kereskedőhajónak voltak álcázva. Idegen zászlót a ténylegesen fegyvertelen hajók védelmére használtak (ami ettől még hadijog-sértés). Egy Q-hajó használt amerikai zászlót, a Barralong, de ennek a kapitányát ki is nyiffantották, miután a király kijelentette, hogy \&quot;Ez az ember nem hordhatja ugyanazt az egyenruhát, amit én.\&quot;

De a brit felfogás amúgy is érdekes: a háborút egyfajta sportmeccsnek tekintették, ahol az ellenfélnek az ő szabályaikat kéne követni, vagyis felsorakozva az angol puskák elé masírozni. Ha valaki ezt nem tette, az szerintük megsértette a háború szabályait, mint a búrok, vagy később a németek...<br><br>Szerkesztette: Atiraptor, Időpont: 2011-02-11 17:10

Az idegen zászló alatt a Saint Nazaire-elleni támadást értettem. A Q hajók akár brit, akár más zászló alatt hajóztak. A Barralong a hajónak az utolsó neve volt, két naponta változtatták a zászlóval együtt. Akit érdekel a dolog a Lusitania elsüllyesztése könyvben részletesen megtalálja. Amúgy-de lehet, hogy csak szerintem-ha kereskedelmi zászló alatt haditevékenység folyik az is visszaélés a zászlóval.

Ez is igaz, csak pontosítottam....

Az I. VH.-ban többször láttak brit tengeralattjárót az Adrián osztrák-magyar zászlóval.

Gipszj írta:


És általában a britek pampogtak, ha valami \&quot;új\&quot;, rájuk \&quot;veszélyes\&quot; harckocsival, taktikával vagy egyébbel találkoztak, pl: I. világháború, németek a lángszóróval álltak elő...

Arról viszont mélyen hallgatnak, hogy egy saját kikötőjükben megtorpedózták egy zsidó menekülteket szállító hajót...<br><br>Szerkesztette: Magyarharcos, Időpont: 2011-02-13 10:27

Na, az meg hogyan sikerült? Kiványcsi lennék a sztorira.

Lehet,hogy csuklott egyet a torpedóstiszt,és kiment a halacska...