Az igaz, hogy \'46-ra már szuperszonikus repülőket terveztek?

Mire gondolsz? A német bombázóra, ami kis híján már az űrben repült? Sagner, vagy valami hasonló, de az már évekkel korábban tervezték, csak a sok siker miatt leállították a kísérletezést, utána meg nem volt rá idő, nyersanyag.

A Vasserfallnak is az lett a veszte, hogy védekező fegyver volt, így csak 43-44-után kezdtek neki újra, kicsit későn.

Magyarharcos írta:

Akár az is. Azzal az USA-t akarták bombázni ha jól tudom. De a \"mezei\" elfogó vadászok is érdekelnének. Egy csomó képet láttam erősen nyilazott vagy csupaszárny vadászokról. Cak a típusukat nem tudom. Ezek elviekben már képesek lettek volna a hanghatár átlépésére(?).

KzL írta:

Elvileg talán, gyakorlatilag nem valószínű. A szuperszónikus sebesség aerodinamikája teljesen más mint a hangsebesség alatti. Sem az amerikaiak sem a SZU. nem volt képes a negyvenes évek végéig szuperszónikus repülőgép előállítására még úgy sem, hogy fölhasználták a német szakembereket. Ha így sem ment a dolog, akkor elenyésző a valószínűsége, hogy közel jártak volna a megoldáshoz. A háború elején Németország képes volt olyan Ju 86-ok kisszériás gyártására, amelyek föl tudtak emelkedni 15-16 km magasra. Eme tény értékét csak az csökkenti, hogy a britek meg képesek voltak olyan Spitfire gyártására, amelyik könnyedén föl tudott emelkedni ebbe a magasságba, sőt, még manőverképes is volt ilyen nagy magasságban is.

KzL írta:


Egy videó összeállítás formában, alatta kellemes zene?

A Messerschmitt E-4 Enzianról kerestem adatokat és akkor dobott ki egy külföldi oldalra ott láttam ilyen gépeket de meg keresem azt az oldalt ha törik ha szakad.

Hm, a Tárnics, nemdebár? Szerintem elég hibás ötlet olyan rakétát készíteni, melyet több vezetékről irányítanak. Legalábbis légvédelmi szerepkörben.

A Tow esetében ez még jó volt, de ott nem volt az a veszély, hogy egy repülőgép elvágja a kábelt.

A huzalvezérlésű szerkezeteket sokkal nehezebb zavarni.

Panther írta:

A TOW elődjét is a németek fejlesztették ki ha jól tudom. Csak azért nem alkalmazták mert Hitler keveselte a 3 km-es hatótávot.

Igen, erről mintha valahol én is olvastam volna.

Az egy dolog, hogy zavarni nehezebb, de mint már írtam, ha valmi ütközik a kábellel, elvághatja, vagy legalábbis a mentén ltérítheti a rakétát. Ha pl. egy bombázórajra tüzelnek, ha nem az alsókat lövi, egy alacsonyabban repülő gép szárnya vagy motorja könnyedén kettészelheti a kábeleket. Arról a problémáról nem is beszélve, amit a magasról nagy sebességgel leeső kábel okozhat. A Rheintochter is hasonló volt, de egyik sem váltotta be a hozzáfűzött reményeket.

És a rádió vezérlésű bombák?
Mikor Göring gépei nem tudtak átjutni a brit radarokon, kitervelték hogy kétmotoros repülőgépeket, vagy a három motoros szállító gépeket megpakolnak robbanó anyaggal, azzal felszállnak biztonságos repülőterekről, majd a radarok által kibocsátott jeleket követve pályára állnak, kiugranak a gépből, aztán a gépbe szerelt vevő készülék tartja az irányt a becsapódási zónába. Az elgondolás jó volt, de a kivitelezés már nem. A légierő nem adott valami sok gépet nekik, amit meg átadtak, azokat átalakították, de a készülék gyermek hibái miatt nem volt tökély. Ha jól tudom, akkor a X-4-es irányított rakéta lett a közvetlen utódja, a robbanóanyaggal meg rakott gépnek pedig a Mistler-gép páros.<br><br>Szerkesztette: Magyarharcos, Időpont: 2011-04-15 18:40

Én Ju 88asokkal hallottam ezt de azok hátára egy Messer(?) volt rögzítve. 1 tonna robbanó anyaggal voltak megpakolva. Erőműveket akartak ezzel a módszerrel megsemmisíteni.

Igen, jésőbb Fw-190-essel is próbálkoztak.

És hallottam egy vadabb tervről is, mely szerint Me-262-esek vittek volna Aradokat! Szerintetek ez igaz volt? A sugárhajtású gépek drágák, nem hinném, hogy ez valóban megfordult a fejükben, bár Hitlernél és Göringnél sosem lehetett tudni.

Pár kommenttel ezelőtt beszéltetek a V1 ember vezette változatáról a Fi-103Rről de annak nem volt gépfegyvere, hanem ua. a 800kg. robbanóanyagot vitte mint eredetileg. Az elkészült 175ből egyet sem vetettek be.