karoton írta:
Von Lettow-Vorbecknek azért sikerült négy évig elbóklásznia Német Kelet-Afrikában úgy hogy 2 szállítóhajó - az utolsó 1916-ban - jutott el hozzá
Az megint csak az olaszok kritikája, hogy bár a háborút ők indították az általuk kiválasztott időpontban, nem gondoskodtak kellő számú felhalmozott készletekről és az utánpótlást sem oldották meg...
De Kerennél amúgy sem az utánpótlás döntött, az hogy a csata kezdetén kétszeres létszámfölényben - és mindvégig túlerőben lévő, hegyi állásokban védekező olaszok 8000 halottat veszítenek néhány száz brittel szemben - akik közt kenyai, szudáni, szomáliai, indiai alakulatok voltak többségben, sokat elárul a védelem \"minőségéről\"... A nagy áldozatok bátorságról tanúskodnak, de hozzáértésről nem...
Igen,az tény,hogy az olasz tábornokok mindig nagyon optimista képet festettek a hadsereg állapotáról a ducénak,az Aostai hercegnek 1940 májusi találkozójukon meggyőződése volt,hogy a birodalom csak pár hónapig tarthat ki....a duce viszont arra számított,hogy rövid idő alatt észak,és kelet Afrika már olasz fennhatóság alatt lesz,úgy gondolta,hogy a kelet Afrikából és Líbiából támadó olasz seregek egyesülhetnek,így gyakorlatilag egy egységes birodalmat képzelt el.
Az olasz partizánok kelet Afrikában 1943-ban is folytatták a harcot.A leghíresebb olasz gerilla harcosok: Amedeo Guillet és Francesco De Martini,az utolsó harcos pedig Nino Tramonti volt Ő csak 1943 októbere után adta meg magát.