Biztos nem annyit, mint szerettek volna.


Hitler elrendelte a Kiregsmarine fejlesztését, mely a \"Z\" fedőnevet viselte.

A Z terv érelmében:
1938 elején a bizottság azt jelentette, hogy két lehetséges út van:

egy zsebcsatahajókból és tengeralattjárókból álló flotta létrehozása rövid idő alatt,
-a Brit Királyi Haditengerészethez hasonló flotta kiépítése, melynek megépítéséhez közel egy évtized lenne szükséges.
-A német hadvezetés az utóbbit választotta. Ez a terv 10 csatahajó és csatacirkáló, 12 zsebcsatahajó, 2 repülőgép-hordozó, 50 cirkáló, 158 romboló és torpedónaszád, valamint 249 U-boot és számos kisebb hajó építését szorgalmazta. A haditengerészet létszámát 200 000 főre kívánták bővíteni.

Ezt, a Z-tervű haditengerészetet négy csoportra akarták osztani:

a brit hazai flottát sakkban tartó flotta,
kereskedelmi hajókat támadó flotta,
két gyorshadtest az utóbbi védelmére.

Ez elég foghíjasan sikerült a terv végrehajtása.
Tudod, egy tengeralattjárót nem egy nap alatt sikerült megépíteni, még feszített tempójú tömeggyártásban sem.
Ugyanakkor a nyersanyagbeszerzés és a későbbi bombázások is hátráltatták a munkálatokat.
Pontos adatokkal nem tudok szolgálni, de utánanézek.

Zeki írta:

Nem értem, hogy miért bukott?
Azt állítottam, hogy az angolok nem voltak hozzászokva a szigetükön a háborús pusztításokhoz és mégsem estek pánikba a német bombázásoktól, tehát az amerikaiakról feltételezni ennek az ellenkezőjét merész gondolat. Egyébként az, hogy a XV-XVI. században voltak utoljára harcok a brit szigeteken az téves, a polgári forradalom alatt voltak az utolsó harcok. (1642-1660) De ezek nem jártak komoly pusztítással, úgyhogy nem voltak hozzászokva a romboláshoz.
Úgyhogy érdeklődéssel várom, hogy miért bukott meg a logikám.

Egyébként 1815-ben a Szent Szövetségbe sem léptek be a britek,mert teljesen függetlenek akartak lenni,és külön világot szerettek voltak létrehozni

Egyetértek\" Gipszj\" logikájával és érveléséve l,sokkolta volna az amerikai közvéleményt egy esetleges sikeres támadás, a közhangulat elég háború ellenes volt.A német flottára térve,ha nem eröltetik a felszíni flottánál a hatalmas csatahajók építését(bocsi a Tirpitz kedvelőitől).nagyobb hangsúlyt fektettek volna rombolók és búvárnaszádok fejlesztésére? Talán nagyobb sikereket értek volna el az Atlanti Oceánon,de máshol is. A Q-hajók pl. jól vizsgáztak.

indián!

A felszíni flotta építése a következő képpen kellett:

A versaillesi békediktátum szerint nem lehetett nagyobb hajókat építeni.
- Hitler gondolataiban szerepelt már 1936 óta óta Anglia megtámadása. Anglia, mint a vizek ura hatalmas flottával rendelkezett. Ha labdába akart rúgni Hitler, mindenképpen kellett egy felszíni flotta, mely képes felvenni a versenyt az angol flottával.
- A Seelöwe hadművelet kivitelezéséhez (bár nem valósult meg) szükség volt partraszállító hajókkal, és azokra a hajókra, amik a hadműveletet fedezik- Hitler be is szerezte, de mint tudjuk, végül nem volt szüksége rá.

Az U-bootok fejlesztését Hitler mihamarabb elakarta kezdeni (Z terv), amely azonban eléggé hiányosan valósult meg.
Hiába volt kevesebb U-boot a Kriegsmarine kötelékében, mint az várták, Dönitz farkasfalka-taktikája mégis megvalósult-az első években. Azonban a szövetséges erők hamar rájöttek az U-bootok megtalálására és annak elsüllyesztésére.

A háború alatt folyamatosan készítették, fejlesztették az U-bootokat. Nagyobb hagsúlyt fektettek ezeknek a feljesztésére, mint a felszíni hajókra.

Az Atlanti-Óceán kérdésével egyetértek. Anglia csak egy hajszálon függött attól, hogy az utánpótlási utak megbénulásával a szigetország is kudarcot valljon.

Nézzünk egy másik elméletet!Csatacirkálók helyett elkészül a két hordozó,légitámogatást kaphattak volna a kissebb fregattok,rombolók.Milyen esélyel indult volna a felszíni flotta?

Ugyanakkorával.Az angoloknak nem tudom,mennyi,de sokkal több hajójuk volt.Lehet,hogy győznek,de meddig?

koi írta:

Többszörösse. Az brit német egyezmény szerint 5 a 1,5-höz volt az engedélyezett arány, de Németország még ezt sem tudta kihasználni. Repülőgép hordozója egy sem volt, pedig ekkor már ez volt a meghatározó. A német tengeralattjárókkal is -főleg a háború vége felé- a légierő végzett. A Bismarck elsüllyesztésében komoly szerepe volt a repülőgépnek, a nagy hajók csak befejezték. A Tirpitz-et csak a légierő egyedül süllyesztette el.

Hát a mai napig nem győzték le őket a rómaiak óta.

Mármint az angolokat? Vízen? Szegény Napóleon forog a sírjában...
De még a százéves háború franciái is, no meg a skótok...azért ők csináltak egy két dolgot. Ha az angolokat mondtad. Mert már késő van...

Zeki írta:

Úgy emlékszem az angolokat nem sikerült egyetlen-egyszer sem legyőznie Napóleonnak.

Esküszöm én meg úgy tudom, holnapra megnézem, a Nílusnál ért el sikereket a nagy vereség előtt. De megnézem.

Az belső háború,én a külsőről beszéltem!

Zeki írta:

A Nílusnál a mamelukkokat verte meg. Ezek (mamelukkok) elvileg török alattvalók voltak, de már régen beintettek a szultánnak. Törököktől a függőségük csak jelképes volt.

Akkor bocsánat, de azért csak ellenőrzöm magam, de hiszek neked...