Melezor írta:


Nem, nem élvezem.
Akkor se élveztem, mikor gyakorlatban csináltam.
Próbáld leírni a leírhatatlant egy szabatos rövid mondatban.
Ha megteszed, sajátkezűleg terjesztelek fel írói Nobel-díjra.

Egyébként meg nekem ez a stílusom, ahogy neked, a központozás szabados alkalmazása.

A stílus maga az ember.
Én ilyen vagyok, te meg olyan.

Egyik se rosszabb a másiknál.
Nekem speciel tetszik a stílusod, ha nem kényszeres éppen.

Az ucsó bon-motod megfejtését meg bízd rá a pszichiáteredre, aztán közöld az eredményt!

hát, ezek szerint 1 dologban különbözünk mindenképp...


neked tetszik a stílusom, nekem viszont hányingerem van

nem gáz, mert a pszihiátered is megmondta, hogy előbb-utóbb kigyógyít majd a lexikolózisodból, előreláthatólag 50 év és majdnem mindenki össze fog keverni egy emberrel


jó nem leszek ilyen bunkó, ezentúl csak úgy oltalak, hogy csak te értsd, az értelmező kéziszótárat az oltások mellé, meg majd elküldök mail-ben

na jó unlak, utálom az olyan embereket, akiket oltanak, és utána még ők nyalnak talpat



(jahh u.i.: bármit! leírok egy 2 tagmondatos mondatban;))

Melezor írta:


A stílusod érdekes, ez azonban nem pótolja az emberséged és neveltetésed hiányát.
Ha valaki tapló, mint te, akkor menthetetlenül az.

Gondolom az ólban jól elvagy a többi moslékzabálóval.

Két olvashatatlan, fárasztó írású fazon összecsapása. Hajrá, maga a borzadály:lol:

Hajcihő írta:


A kúltúr elé már ő is fog jönni...

portillo írta:


Okos. Mint egy jó nő fara.

na vízipisztoly ezt azért nem vártam volna

nem hittem, hogy 2 olyan oltástól, amire a húgom is jobban reagált volna, máris feladod az álarcod, és előveszed a kevésbé stílusos, ámbár ugyan olyan gagyi szóhasználatodat

nembaj, azért neked is lehet igazad, emberség nincs bennem túl sok... az empátia sosem volt erényem


jahh a taplózást bóknak veszem, soha, senkit nem hallottam 1760 óta ezt a szót használni, de ebből is látszik, milyen régi kiadású lexikon vagy

nem baj, azért biztos van aki szeret...



u.i.: polli politikai védelem alatt áll, ne sértegesd, mert örök időkre elátkozlak, és könyvmolyok fognak rágcsálni, míg világ, a világ <br><br>Szerkesztette: Melezor, Időpont: 2010-04-28 22:19

Melezor írta:


Miután nem őriztünk együtt disznót, nem hinném, hogy predesztinálva érezhetnéd magad a modortalanságra.

Jelzem, a disznaimat nem is bíznám rád.

Egyébiránt örülj, hogy szókincsedet bővíthettem, némi archaikus szóhasználattal, beleértve az emberség, és tisztelet kifejezéseket.

Igen, van aki szeret, szép számmal. Ugyanezt empátiahiányod okán nem mondhatod el magadról.
Ezért hát okod van rá, hogy irigykedj.

Sajnálatraméltó vagy.

Kérném a dühöngőbe folytatni. Köszönöm. Ez a filmek téma.

Hát ez egy vicc ez a 7.rész, hová tűnt Bill Garner meg Joe Toey???

Ilyen karakterek kellenének inkább, nem ilyen ábrándozó, föld felett lebegő bugris, akit pl. a film követ. Micsoda jóképű a sisak jól áll rajta, de egy arccal végignyomja az egész filmet közben nem szól egy szót se, magában biztos világmegváltó gondolatokat gondol. A végén is odamereszti a sokat látott képét szerencsétlen ellátó tisztre aki megrémül, de azért kicsit mosakodhatott volna, elég mocskosan festett pedig a végén már hawaion voltak. És amikor az egész szakasz együtt bőg a meghalt századoson...

Ez egy borzadály, a háborús filmeknek nem ilyenről kellene szólniuk, hanem azokról akik túlléptek a hajcihő által leírt helyzetet, felülemelkedtek rajta, és letettek vmit az asztalra abban a nehéz helyzetben is. <br><br>Szerkesztette: portillo, Időpont: 2010-04-29 14:25

portillo írta:


Te a különöst szeretnéd látni az általános helyett, a film az általánost mutatja be a különös helyett.

Nekik a heroizálás nem fér bele a világképükbe, neked a természetes.

Szerencséd, hogy nem voltál katona. Még nagyobb szerencséd, hogy nem voltál harci helyzetben.
Egyáltalán nem szerencséd, hogy igencsak fejletlen az empátiakészséged, így el sem tudod képzelni, hogy egy-egy veszteség mit válthat ki akár csoportokból is.

Természetesen ez sokszor irracionális, de attól még létezik.

Csak egy példa: Az egész Szovjetúnió gyakorlatilag egy emberként zokogott és össze volt törve, amikor a gyilkosuk, Sztálin meghalt.

Hátha még valaki olyan hal meg, aki tapasztalható módon az ő érdeküket szolgálta.

Ilyen az emberi természet, mégha ezt te nem is fogod fel.

A háború őrületén pedig csak a propagandisták \&quot;emelkedtek\&quot; felül.
Egyetlen katona sem, soha.

A filmben is kimondták, és így igaz: \&quot;Aki azt állítja, hogy nem fél, az vagy hazudik, vagy halott.\&quot;

Próbálj már meg felülemelkedni a populizmusodon, és a saját fejeddel gondolkodni.

Tudom, hogy nem egyszerű, de nem is lehetetlen.
A szólamokat meg ásd el jó mélyre, és hordj rájuk sziklákat, elő ne keveredjenek.<br><br>Szerkesztette: Hajcihő, Időpont: 2010-04-29 14:41

Tényleg Hajcihő, neked melyik a kedvenc filmed? Ha már írtad akkor nem fontos, megkeresem, csak érdekel. Mert mint hogy te egy polihisztornak tűnsz, a film iparban is megállod a helyed; kíváncsi vagyok.

spanom komolyan hagyd abba! polli jó gyerek, az, hogy te okos vagy, értelmes, és mindent, mindenkinél jobban tudsz, meg lehet valamit fogalmazni szebben is, hogy nem úgy van ahogy ő gondolja

főleg úgy, hogy oly nagyra tartod magad a beszélőkéddel, és szónok képességeiddel, akkor normálisan beszélj! nem mindenki melezor, nem mindenki veszi poénra, és nem mindenki küld el érte a halálba!

tehát ha kérhetem, csak szépen és okosan! ha bajod van engem olts, ne mást!

Én meg kérném, hogy ez itt a Filmek téma, tehát ne válaszoljon senki olyan kérdésre ami nem a filmekhez kapcsolódik!

Zeki írta:


Szia Zeki!

Most elgondolkodtattál.

Hát egyik sem. Nekem sem kedvenc filmjeim, se kedvenc dolgaim, se kedvenc embereim nincsenek a \&quot;példakép\&quot;, az \&quot;unikálisan körberajongott\&quot; értelmében.

Vannak olyan gondolatok, művészi, gyakorlati megfogalmazások, alkotások, amelyek szimpatikusak a számomra, vannak amik kevésbé, és vannak amik egyenesen taszítanak.

Én a magam számára az értékeket számtalan dologból gyúrom össze, és éppen ezért semminek (kivéve a női nemet, na pláne a női igent;) ), nem vagyok a fanja.

Szükségem sincs rá, és ki is nőttem abból az életkorból, amikor valami konkrét dologhoz kellet igazodjak, hogy zsinórmértéket találjak a világban.

Bocsi, hogy ezt írom, dehát ilyen vagyok.

Sok mindenből sok minden tetszik, és pl. sok filmet tartok jónak, de \&quot;kedvencem\&quot; nincs.

Ha akarod sorolhatom őket.