Magyarharcos írta:


Ők alkották a lengyel hadsereg légierejét a 16-17. században!

Á, már értem...

Amúgy az új \"feldolgozás\" Madách: Az ember tragédiájának, amit Koltai rendezett, hát...

Szegény Madách már a sírjában forog. Láttam belőle durván 2 percet, de színeset akartam ásítani...

HunBütyök írta:


Ha a youtube-os linkre gondolsz már az első kockák után is kilóg a lóláb
Egyenruha és egyenfelszerelés még vagy száz évig nem volt jellemző még a leggazdagabb nyugati államokban sem, nemhogy a románoknál...
A rendezője is \"hírhedt\" személyiség, egy bukaresti román történészprof mondta róla:
\"A nagy történelmi filmek következtében rendezőket és színészeket ismerhettünk meg. Sergiu Nicolaescu közismert rendezőre gondolok. Tisztelem, de sajnos ő többször hamisította a román történelmet azáltal, hogy valótlan képekben hamis hősöket mutatott be.\"
Nem tudok románul, de erős kétségeim vannak, hogy említik-e a filmben, hogy a had (valamirevaló) harmadát-felét és a tüzérséget székely segédcsapatok alkották.
A csata valójában max. taktikai győzelem volt, de inkább vereség...
A janicsárok felszerelése vicc, nem lándzsákkal harcoltak, hanem ekkor már elsősorban lőfegyverekkel... Az is elég röhejes amikor a két gyalogos csapat, majd a román lovas-török gyalogos összecsapásnál is égbe emelt lándzsákkal esnek egymásnak, ez így igen hatékony...
Szóval a hibátlantól messze van <br><br>Szerkesztette: karoton, Időpont: 2011-05-27 00:29

karoton írta:



A felszerelés tényleg az, mellesleg furcsa hogy a török sereg csak janicsárokból állt. Az akkori ottomán haderők nagyrészét az irreguláris, aszab gyalogság foglalta el, a janicsárok létszáma elenyésző volt hozzájuk képest, illetve nem vettették be őket ilyen első rohamok alkalmával, főleg nem dárdákkal a kézben, mert már azelőtt 100 éve is a fő fegyverzetük a lőfegyver volt.

A csatát nevezhetjük havasalföldi győzelemnek, bár hosszútávon mégsem az volt, hiszen nem sokkal később visszavonul Mihály, majd Bukarestet elfoglalta a török. Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem mentette ki a szarból a románokat, jelentős létszámú hadsereggel segítve őket, egészen kiverték őket a híres Gyurgyevói csatáig.

Köszi a kimerítő választ, ismét tanultam. Mondjuk a középkor nekem homályos folt, de jó vol thallani hozzáértők véleményét!

Megnyugtatlak Bütyök, a film nem a középkorban játszódik!

A török irreguláris gyalogság nyílt csatákban betöltött szerepe egyébként elhanyagolandó, itt a janicsároké volt a főszerep, még ha egyébként számuk tényleg el is maradt az irregulárisoktól, elég csak megnézni a nagyobb csatákról készült miniatúrákat a felállás mindig ugyanaz: Középen ágyúk és janicsárok, a szárnyakon lovasság hatalmas mennyiségekben. És azt is meg kell jegyezni, hogy a számuk a korban folyamatosan emelkedett (a janicsároknak) ahogy a színvonaluk csökkent és elitből lassan egy fajta sorgyalogsággá váltak. Vagyis váltak volna, ha nem álltak volna ellen a reformoknak. A film hibája inkább a kis számú és gyenge török lovasság ábrázolása a csatákban, bár ez anyagi okokból érthető.

Mégvalami. Csak lőfegyveres gyalogság nem bír ellenállni lovas rohamoknak, a janicsárság pedig egész jó volt ebben, szóval a lándzsások korhűek, de jóval több lövész kellett volna mindkettő oldalra és sokkal kevesebb lándzsás az biztos.

Mielőtt el nem felejtem, az erdélyi hadseregben előbb használtak egyenszíneket (lovasok vöröst gyalogság kéket), bár csak udvari alakulatoknak inkább, mint a nyugaton.A törököknél is feljegyezték, hogy bizonyos janicsár ordák azonos színű ruhát kaptak. Persze a románokra ezek nem állnak.

Látom nem csak az én szívemben foglal el egy csücsköt - a második vh. mellett - a magyar-török harcok története:)
A csatáról nem maradt fent hiteles leírás, viszont megmaradt Vitéz Mihály levele, ő 12 ezres török harcos létszámról írt, amiből 1200 volt csak a janicsár, a keresztény sereg kevesebb mint 17 ezres volt, 6000 székellyel.
Győzelem biztos nem volt, hiszen a csatatér urai a törökök lettek, mivel az éj leszálltával a keresztény csapatok elvonultak, ha a törökök a veszteségek vagy a nem várt erős ellenállás hatására feladták volna az ország elfoglalására szőtt terveiket, akkor legalább stratégiai győzelemről lehetne beszélni, de nem ez történt, elesett Bukarest és Târgovişte is, a megfogyatkozott román-székely sereg pedig Erdélyig hátrált...
Érdemes elolvasni néhány korabeli székely mustra leírását, a románokhoz képest fejlettebb haderő volt, a felszerelésük viszont messze elmaradt a filmben ábrázoltakétól

1640-ig van középkor. Vitéz Mihály meg 1558-1601 között élt... coitos ergus sum: this is középkor!

A ma itthon legáltalánosabban elfogadott nézet Mohácstól ill. Amerika felfedezésétől számítja (attól függ, hogy magyar vagy külföldi helyzetről van szó, mert magyar esetben az 1492-es bontásnak nincs sok értelme az 1526-osnak annál több), 1640-től legfeljebb az angolok.<br><br>Szerkesztette: Com. Hakapeszi, Időpont: 2011-05-28 07:59

Az 1640 még a régi marxista felfogás szerint dátum, amely társadalmi szerveződések szerint osztotta fel a történelmet - rbsz. tartó, feudális, kapitalista, szocialista - így lett az angol polgári forr. kitörése a kapitalista újkor kezdete... Ma az 1492 a leginkább elfogadott dátum.
Nálunk meg az 1526 és az 1541 a két variáció, talán az utóbbi a pontosabb.

Com. Hakapeszi írta:


De ellenállhat. Éppenhogy a tűzerő, és demoralizáló hatás miatt, elég volt szétrebbenteni nagyobb lovascsapatokat, kizárólag lőfegyverekkel. Hogy korabeli, nem távoli csatát mondjak: Mezőkeresztesi csata, a felállt keresztény muskétás középhad, muskétatűzzel futamított meg egy kb 9-10 ezer szpáhit számláló török lovassági rohamot, mindenféle kontaktus nélkül.

Gondoljatok bele, mész alig felfegyverzetten lovagolva, egy alapból csekély morálú seregben. Látod az ellenség felállva, páncélok, pikás tömegek... Egyszerre égi deörrenés, fekete felleg mindenhol, buknak százával körülötted, és folyamatos a muskéta tűz. Elhúznék onnan.

karoton írta:

A stratégiai (hadászati) győzelem az aminek a háború alakulásában nagy, vagy döntő jelentősége van.
A taktikai (harcászati) győzelem az ami nem befolyásolja érdemben a háború kimenetelét.
Megnéztem én is a filmet, de véleményem szerint ( a tőbbit mások már elmondták) abban az időben még nem használtak robbanó lövedékeket még az ágyúkhoz sem.
A muskéta (később jelent meg) messzehordó precízós fegyver volt nagy tűzgyorsasággal. Lövedékének ölő hatása volt 150-200m-ig, pontos lövést lehetett vele leadni még húsz-harminc méterre is. Tűzgyorsasága fantasztikus volt, percenként1-3 lövés. Ha a lovasság 200m-ről indult rohamra mintegy 10m/s(35 km/h) sebességgel, akkor két lövést tudott leadni biztosan a muskétás, elhasználva lőszerkészletének egyhatodát. (12 lövéshez elegendő lőszer volt a szokásos javadalmazás.)<br><br>Szerkesztette: Gipszj, Időpont: 2011-05-28 15:26

Gipszj írta:


Ez egy nagyon gyakori, szinte általános hiba. Mozsárhoz meg tarackhoz már használták gránátot, de ágyúhoz nem, az biztos és a későbbi évszázadokban se nagyon, gondolom a lapos röppálya meg a nagy kezdősebesség miatt.
Más kérdés, hogy jelenleg egy kezemen meg tudom számolni a filmeket ahol sima ágyúgolyókat lőnek. Most így csak kettő ugrik be az 1612 meg a Hazafi, de biztos akad még néhány. Most a tengeren, hajókon játszódó filmeket nem számolva, ott azért több akad.<br><br>Szerkesztette: Com. Hakapeszi, Időpont: 2011-05-28 16:23

Com. Hakapeszi írta:


Pedi gén még így tanultam. Sőt általános iskolában afalon is volt ilyen idővonal vag ymi és aban is a középkor úgy volt, hogy 476-tól 1640-ig volt középkor.

De a hát a történelem mindig az adott regnáló hatalmat szolgálja, úgyhogy lehet én még a régi rendszerben tanultam.

A 476 az sok helyen egyezik, de már a kezdetnél vannak eltérések. A Vége, 1640, 1492,1517... ahogy mondtad az uralkodó osztálytól/hatalomtól függ.