LRDG írta:
Jó van.Hagylak téged mert men birod ( nem akarod )felfogni.És csak egy megjedzés ne töröljétekki mert csak statisztika: magyarországon az emberek 79% 131 könyvnél többet olvasott ( tehát te lefele huzod a statisztikát).
Térjünk vissza a képhez.
Na kérlek kisöreg, ha már ilyen lendületesen osztod meg velünk a statisztikai ismereteidet, akkor felhívnám szíves figyelmedet arra, és nem először, hogy ha adatokkal szolgálsz, akkor - egyrészt - hivatkozz a forrásra, másrészt pontosan használd azt.
Az első feltétel ebben az esetben kevésbé fontos, mert a KSH-nál hozzá lehet jutni, a második azonban már sokkal lényegesebb.
A felnőtt magyar lakosság olvasási szokásainak vizsgálata azt mutatja, hogy a felnőtt magyar lakosság úgy két harmada, vagy annál több is, EGÉSZ ÉLETÉBEN nem olvas el 120-130-nál több könyvet, és ebbe bele kell érteni a tankönyveket és a mesekönyveket, valamint a kötelező olvasmányokat is.
Következésképpen, ha valaki úgy 75 évet él, akkor a teljes élete folyamán, évi 1.6, 1.7 db. könyvet lapoz végig (és ez még mindig nem jelenti azt, hogy ki is olvassa, na pláne nem, hogy meg is érti, mert a szövegértéssel - enyhén szólva - bajok vannak).
Ráadásul ez egy statisztikai átlag.
Az emberek többsége élete nyolc évében, 6 éves kortól, 14 éves koráig találkozik könyvekkel, mert ekkor ezt nem kerülheti ki. Ekkor, ezalatt a nyolc év alatt, - jól átlagolva - évi 10 könyv kerül az orra elé, és ezek tartalmával valamelyest megismerkedik. Azaz élete egészét tekintve, ekkor akkumulálja azt a legfeljebb 80 (!) könyvet, ami a látómezejébe kerül.
A statisztikai különbözetet - a lakosság egésze tekintetében - a fennmaradó kb. 20% fogyasztja el, minél magasabb az iskolázottsága, annál nagyobb mennyiségben.
Következésképpen a felsőfokú végzettséggel rendelkező Bütyit megvádolni azzal, hogy lerontaná a statisztikai átlagot, túlmenően azon, hogy durva személyeskedés, ráadásul igaztalan is, mivel ahhoz, hogy diplomát szerezzen, amit meg is tett, garantáltan rákényszerült, hogy a statisztikai átlagot meghaladó mennyiségű könyvet olvasson el, és ezt - ráadásul - oly módon abszolválja, hogy annak eredményeként egy diplomát nyomjanak a kezébe.
Innentől megint a deduktív logika szabályai szerint, az is megállapítható, hogy egyéb könyvek beltartalmát is a magáévá tette, mivel olyan ismeretekre támaszkodva kommunikál, amelyek nem a tanintézetek azon ismeretanyagához tartoznak, amelyek elvégzésével megszerezte a felsőfokú végzettségét.
Mindebből arra az eredményre juthatunk, hogy Bütyi jelentősen javítja a statisztikai átlagot (még akkor is, ha kakaóbiztos, óvodásoknak való, számítógépbillentyűzetet kellene a keze alá tenni, mert a bumszli ujjaival olyan melléütéseket produkál, hogy néha sikongatni támadna kedvem a trehány írásmódjától).
Az esetedben azonban - éppen a helyesírási és fogalmazásbeli hibáid következtében - könnyűszerrel megállapítható, ismét csak a kettős bizonyítás elve alapján, hogy életed elmúlt nyolc évében, igencsak ambivalens viszonyt alakítottál ki a magyar közoktatás által biztosított nyelvtankönyvekkel, és azokat - legfeljebb - a bicegő asztalláb kitámasztására, és nem ismeretszerzésre használod.
Minderre, és szociális beágyazottságod kezdetleges - ámbár életkorodnak megfelelő - voltára figyelemmel, azt ajánlom, hogy a jövőben ismereteid bővítésére, és szocializációd finomítására fordíts több időt, szemben azzal, hogy megalapozatlanul érvelj, és gyermeteg módon, mások - kifogásolható modorú és igaztalan tartalmú - kritikájával próbálj teret nyerni.
Remélem, hogy az itt általam írtakat megérted. Ha nem, akkor erőteljesen feküdj rá a szövegértés tudományának elsajátítására is.