Jagdpanther írta:
Hát igen, igazatok van. Mindenesetre akkor nem tudom mi kapott volna. Az uráli iparterület biztosan.
Németország konkrét háborús céljai igencsak zavarosak voltak.
Egy területszerzésnek is megvan a maga szükségszerűsége, és a megtartásának is a feltételei.
A - technikai és szocializációs lehetőségeit meghaladó - birodalomépítésbe Róma is belebukott, és előtte és utána is minden birodalom.
Legutóbb a Szovjetúnió.
Egyetlen birodalmi méretű állam maradt fenn és prosperál jelenleg is, ez az USA.
Persze, akinek van szeme, az látja, hogy éppen most kezd beleroppanni a világméretű feladataiba, amit alapvetően bizonyít az, miként egykor a Római Birodalom is, hogy a katonai győzelmeket pillanatok alatt eléri, utána azonban egészen egyszerűen képtelen politikailag megtartani a legyőzött területeket.
Most ne menjünk bele, hogy miért, hiszen ez az oldal nem erről szól.
Visszatérve a német birodalomépítésre, mi lehetett volna az a birodalmi cél, ami nem futott volna bele a túlépítkezés csapdájába, amit - és most mindegy, hogy milyen eszközökkel - nem csak megszerezni, hanem megtartani is tudott volna?
Hol lettek volna a képességének a korlátai?
A saját - két évezreddel korábbi - győzelmeiből megtanulhatta volna, hogy egy birodalomnak megvan a maga - politikailag - legyőzhetetlen ellensége, és, mert sem katonai eszközökkel, sem gazdasági erővel, nem lehet, és nem is érdemes fenntartani, széterrodálja a birodalmat.
Tehát szerinted az urali iparterületig ki tudott volna terjeszkedni, és képes lett volna fenntartani a területi, hatalmi integritását, auktoritását?
Lett volna rá elegendő gazdasági ereje, hatalmi eszköze, szocializációs képessége?
A Római Birodalom annak idején azáltal volt képes a területi integritását megőrizni, hogy megengedte a bekebelezett népeknek, hogy a vallásukat megtartsák, és azokat Róma beemelte a saját istenei közé, ha a bekebelezett népek elfogadták Róma főisteneit.
Aztán ez a dolog éppen a germánokon és a zsidókon megbukott, mert a germánokat egészen egyszerűen nem érdekelte ez a lehetőség, és magasról tettek a római istenekre, nem voltak hajlandók azokat - még részben sem - lecserélni a sajátjaikkal, vagy azok mellé, na pláne nem fölé emelni, a zsidók meg egyszerűen nem is értették, hogy miről is beszélnek a rómaiak, hiszen csak egyetlen isten létezik, hát akkor már hogyan is fogadnák el Róma isteneit?
Mivel pedig mind a két nép igencsak harcias volt, piszok sokba került a belső rend biztosítása ezekben a provinciákban.
És ezután már hiába tért át Róma is a monoteizmusra, ez már túl késő volt, így aztán a birodalom először kettészakadt, majd - utódállamok sokaságába osztódva - elmúlt.
A zsidó és a germán nép azonban megmaradt, holott az előbbit még ki is zavarták a hazájából, ahová volt ereje visszatérni, a germánok meg képesek lettek németekké válni, és az európai kultúra egyik meghatározó nemzetévé lenni.
Viszont abban a pillanatban amikor a németek a sok kis virágzó hercegségükből, királyságukból összerakták Németországot, majd ennek a növekedésnek a lendületével tovább akartak terjeszkedni, azonnal be is kódolták maguknak a bukásukat.
Pont azt csinálták, mint a Rómát megalapító latinok. Túlnőttek a lehetőségeik határán.
Namármost. Mi lett volna az a rendszerszervezési erőcsoport, ami az Uralig terjedő birodalmat egybetartotta volna? Mi lett volna ez a kohéziós erő?
Azért firkáltam ide ezt az elemzésvázlatot, mert nem látom a teáltalad felvetett hipotézisben a megalapozottságot.
Persze lehet, hogy van ilyen.
Ezért lennék rá kíváncsi.
