Itt ilyen \"protekturétus\"-féle dolgkra gondolsz? Mert a rómaiak is provnciákat hoztak létre, helytartóval. Pl. Poncipili is ilyen volt Judeában.
Igazából nem hinném hogy ez megldást jelentett volna, ahgy a bábkrmányk felállítása sem mindig volt lottó ötös.
ha sok kis államot hztak volna létre az meg mag alett volna a katasztrófa. Gondoljatok bele mennyi autonóm törekvés lett volna. És ha mondjuk Vlagyivosztkban tör ki ilyen lázongás, akkor rendfenntartó alakulatok ha ott becsődölnek, akkor mire deér a wehrmacht addig már különálló állam keletkezik. A folyamatos rednrakás meg egyszerűen tönkretette volna a német államot.

Raeder írta:


Bocs, de nem volt szándékomban összemosni a bombázásokat!

Azon pedig lehetne filozofálgatni, hogy a németek, ha lett volna atombombájuk bevetették volna-e?
(Bár nem érdemes....)

Sok a HA és a VOLNA....

Kamikaze írta:


Ez a téma lényege MI LETT VOLNA HA.

Kamikaze írta:


Miért ne vetették volna be? Tudjuk, hogy Hitler az ilyen nagyerejű pusztítóeszközöket mindig támogatta, azt miért ne támogatta volna? S ha elkészül, és átmegy a teszteken, szerintem habozás nélkül vetették volna be.

koszta írta:


Ez nem is kérdés igazából.

De a hol, és mikor és mi célból, az igen.

Ugyanis nem egy olcsó, és korlátlan mennyiségben rendelkezésre álló eszközről van szó.
tehát nagyon megfontoltan alkalmazták volna.

Éppen ezért izgalmas a hol, mikor és mi célból kérdéssor.

Hajcihő írta:


Egy német atombomba célpontjának 1945. február 2-a és 12-e közötti időpontban Jalta komoly esélyes lett volna.

Raeder írta:


Ha tudtak volna róla. De nem tudtak.

Mint ahogy sokminden másról sem tudtak a gyenge hírszerzésüknek köszönhetően...

Raeder írta:


Ez így igaz.

Szedrintem London vagy Moszkva lett volna az atombomba bevetései helye. vVagy később a Debrecenben megalakult hazaárulók kormánya!

HunBütyök írta:


Hitler terveiben New York bombázása szerepelt, un. \"piszkos bombával\", amihez háromfajta szállítóeszköz tervezését és kísérleteit folytatták. Az első a Werner von Braun féle V9-10 megjelölésű többlépcsős rakétarepülőgép, a második egy hatsugárhajtóműves csupaszárny gép volt, aminek első - kéthajtóműves - kísérleti példánya Berlinben szűzfelszállást végzett, de hajtóműhiba miatt lezuhant, a berepülőpilótája meghalt, (ennek ellenére Göring 40 darabot rendelt belőle), a harmadik egy hiperszónikus repülőgép volt, amelyet - első fokozataként - 15 db \"csokorba szedett\" V2 hajtómű gyorsított volna egy sínpáján, 1,6 Mach felszállási sebességre, majd kb. 6-8 perc alatt emelkedett volna 110-130 km. magasságba, és kb. 5 Mach feletti sebességgel repült volna New Yorkig, majd a Föld megkerülésével vissza Németországba, ahol - mint az űrsikló - úgy landolt volna.

Naszóval. Amit tudok, az az, hogy New York célpont volt. Se Moszkva, se London nem volt az. Debrecen meg pláne nem.
(Mondjuk a Debreceni Ideiglenes Kormányról eléggé sommásan ítélkezel. Vajon miért?)

Moszkva, vagy London talán lehetett volna politikai célpont, de - pontosan a piszkos bomba kis és nem azonnali pusztítóhatása okán - ezek a célpontok biztosan nem váltották volna ki a háborúból való kilépést.
Moszkva egyáltalán nem volt \"jó\" célpont ebből a szempontból, mert Sztálin magasan tett volna a pár százezer - ráadásul nem azonnali - áldozatra, Csernobil is bizonyította, hogy még békeidőben sem pattantak azonnal a szovjetek egy piszkos bomba jellegű katasztrófánál, London - feltehetően - néhány újabb drezdai jellegű bombázással válaszolt volna, és - joggal - rákente volna Németországra a felelősséget, megmentve a maga kormányzatát, továbbá olyan háborús kártérítést kényszerítve ki, hogy Németország még ma is egy faekével szántogató agrárállam lenne miatta.
Debrecen meg egész egyszerűen nem lett volna hír, tehát nem lett volna P&R értéke, mégha te nem is szimpatizálsz az ideiglenes kormánnyal. Németországot ez a politikai alakulat nem érdekelte túlzott súllyal, mondhatni semmilyennel sem, legfeljebb enyhén duzzogtak. Volt nekik ekkor már néhány sokkal súlyosabb gondjuk, és akkor még nem mondtam sokat.

New York esetében sem tartom valószínűnek a háborúból való kiszállást, mi több, úgy vélem, hogy az USA nagyon morcos lett volna, és sokkal drasztikusabban lépett volna fel. Nagy valószínűséggel Németországot ledózerolták volna, és sóval hintették volna be a helyét.

Legutoljára egy ilyen akciónak 1941. december 7-e előtt lett volna visszatartó ereje, mert ekkor még nem állt Roosevelt mögött a közvélemény.

Az ellenoldal meg az lehetett volna, ha az USA annyira meg lett volna dádázva, mint ahogy ők porolták ki Japán alfelét, és felerősödhettek volna azok a politikai erők, amelyeknek - mint Japánban Hirohitónak és körének - hatalmukban állt volna a háborúskodást beszüntetni.

Ez még akkor is igaz, ha nem piszkosbombát tudtak volna előállítani, hanem valódi nukleáris fegyvert, mert az USA stratégiai körei - mint minden opportunista hatalom (és minden hatalom opportunista) - mérlegelte volna a következmények előnyeit és hátrányait.

Douhet elmélete ugyanis még ekkor sem vált volna valóra.
Ahhoz olyan erőfölénykülönbséget kellett volna prezentálni, amelynek a fizikai feltételei nem voltak meg (elégtelen mennyiségű nukleáris alapanyag), és amelyek csak a hidegháború alatt álltak fel.

Szóval nem egyszerű.

Mi lett volna ha ez a kép megvalósul a 2 Világháborúban??

A kép rejtve van vendégek elől, jelentkezz be vagy regisztrálj a megtekintéshez.

andy50 írta:


1.) Csoda.
2.) Ma nem kérdezhetnéd meg. Hogy miért? Olvasd el Orwell 1984-ét.

Orwell regénye azért nem egyezik meg 100 %-ban a valósággal.