Gipszj írta:


Ja, csak az a bökkenő, hogy akkor kikkel szálltak volna partra a Britek, 1944. jún. 6-án?

Valószínüleg csak a kanadaiakkal,franciákkal,és különböző nemzetiszocialista ellenes népek fiaival.<br><br>Szerkesztette: 101.Légideszant, Időpont: 2011-02-10 16:49

Bazooka Joe írta:

Az a kb. kétszázötvenezer ember nem volt döntő mennyiség, felszerelésük ott veszett. Valószínűleg az előbbieken kívül még hoztak volna a gyarmatokról embert.
Kicsit(!) lehet, hogy tovább tartott volna a háború. Ha az indiait elviszem Európába, a perzsát Indiába és az európait Perzsiába, akkor mindegyik bizonytalanul fogja érezni magát, az lesz a tudatában, hogy az ellenség ellen harcol, aki őt meg akarja ölni és hajrá. Ha ígérek még mellé egy kis adócsökkentést akkor még az apját is agyonüti.

Ez azért nem ilyen egyszerű, Dunkerque-nél a legjobb brit emberanyag volt, sok ezer még békeidőben kiképzett hivatásos tiszttel, akiknek a pótlása nem lett volna könnyű, sőt majdhogynem lehetetlen. Pláne nem gyarmatti csapatokkal.
Szóval hatalmas érvágás lett volna, talán végzetes, de ezt már persze sosem tudjuk meg

A 8.angol expedíciós haderőt később Montgomery irányította Afrikában?

Ha a brit 8. hadseregre gondolsz, akkor igen, ő irányította 1942 augusztusától 1943 végéig, de persze előtte mások is álltak a hadsereg élén.

karoton írta:


Én is így gondolom.

A brit expedíciós erők régivágású, oldschool vezetőséggel voltak megáldva. Tagjai vagy fiatalok vagy már.már veteránok voltak. Igazából nem képviseltek annyira ütőképes erőt. Felszerelésük eléggé gyér volt, logisztikájuk borzalmas. Bár a brit hadsereget teljesen gépesítették 1939-ben, kellő gépkocsiparkot elfelejtettek nekik adni Franciaországban.

karoton írta:


Ezzel egyetértek és persze nem tudhatjuk, hogy mi lett, de felmerült bennem két dolog.
Az első az, hogy a britek második világháborús veszteségei az ország népességéhez viszonyítva jóval kissebbek voltak, mint az első világháborúban elszenvedettek. Vagyis szerintem ha akkor bírta a társadalom és a népesség, akkor valószínűleg itt is kitudtak volna elég embert állítani, ha Dunkerue-nél a legrosszabb is bekövetkezik, csak jobban megviselte volna az országot persze. Meg különben is a háború elhúzódott, közbe beértek az új generációk is.
A másik pedig, hogy ahhoz, hogy meg lehessen saccolni, hogy mennyire érintette volna briteket fájdalmasan ha Dunkerque-nél minden elveszik, meg kell nézni, hogy az itt kimentett alakulatok mennyire vettek részt az elkövetkezendő 1-2 év harcaiban. HA nem nagyon, akkor valószínűleg sokat nem számított volna a dolog, mert 2-3 év alatt a veszteséget úgyis tudták volna pótolni szerintem, ahogy fentebb írtam.

De mondjuk megint más kérdés, hogy ha Dunkerque-nél elveszik az a 250 ezer ember, akkor az nem lett volna más, minta britek legnagyobb veresége a történelemben és kitudja milyen folyamatokat indított volna el....
Szóval szerintem ha Dunkerque elveszik, akkor is megtudják oldani a dolgot, ha a kormány és a rendszer átvészeli ezt a hatalmas vereséget.

Szerkesztette: Com. Hakapeszi, Időpont: 2011-02-11 19:51<br><br>Szerkesztette: Com. Hakapeszi, Időpont: 2011-02-11 19:52

Miért ne élte volna túl a kormány? Kurszk és Sztálingrád nagyobb vereség volt, mégis túlélte a kormány. A sztálingrádi vereség nem volt döntő, utána még támadott a német hadsereg. Kurszk az már sok volt. Vigyázat! Senki ne keverje össze, hogy mikor veszett el a háború német szempontból azzal, hogy ez mikor lett mindenki számára nyilvánvaló!

Én a brit kormányról beszélek, ami szerintem kicsit sérülékenyebb volt, mint a német, és még itt is csak feltételes módban írtam, arról, hogy lehet, hogy a kormányt megrengette volna a vereség. Szerintem egy mi lett volna ha témánál nem nagy hiba ilyesmire is gondolni.<br><br>Szerkesztette: Com. Hakapeszi, Időpont: 2011-02-11 21:33

Na akkor próbálok mindenkinek válaszolni
\&quot;Igazából nem képviseltek annyira ütőképes erőt.\&quot; Brit szinten igenis a legjobb alakulatok is ott voltak, köztük a hivatásos hadsereg 1-5. hadosztályával, olyan jól ismert hadosztály parancsnokokkal az élükön, mint Montgomery és Alexander...
\&quot;A másik pedig, hogy ahhoz, hogy meg lehessen saccolni, hogy mennyire érintette volna briteket fájdalmasan ha Dunkerque-nél minden elveszik, meg kell nézni, hogy az itt kimentett alakulatok mennyire vettek részt az elkövetkezendő 1-2 év harcaiban. HA nem nagyon, akkor valószínűleg sokat nem számított volna a dolog, mert 2-3 év alatt a veszteséget úgyis tudták volna pótolni szerintem, ahogy fentebb írtam.\&quot;
Ezek a hadosztályok és mellettük még néhány másik is, valamennyi brit szempontból fontos hadszíntéren megfordultak és helytálltak a továbbiakban. Egyébként sem a mennyiség a lényeg, hanem a minőség. Több ezer hivatásos tiszt akik Franciaországban tapasztalatot szereztek a modern hadviselésből, több mint 200 ezer hivatásos-önkéntes-sorozott jól kiképzett, válogatott katona, akik szintén átestek a tűzkeresztségen. A megszerzett ismereteket nehéz pótolni, elég ha csak a német gyalogság - és gyalogsági csapattisztek- kivérzésére gondolunk 1941-ben, a hds. létszámához képest látszólag kicsi a veszteség, de pótolni már sohasem sikerül...
\&quot;Miért ne élte volna túl a kormány? Kurszk és Sztálingrád nagyobb vereség volt, mégis túlélte a kormány.\&quot;
Most komolyan, hogy lehet összehasonlítani egy demokratikusan választott kormány \&quot;veszteség érzékenységét\&quot; egy náci/kommunista vagy akármilyen egyéb diktatúráéval?
Ha nincs a sikeres kimentés, biztos nehezebb lett volna \&quot;eladni\&quot; a történteket, talán felerősödtek volna a különbéke pártiak, talán nem, ez már a fantázia világa <br><br>Szerkesztette: karoton, Időpont: 2011-02-11 23:13

Szóval akkor nem voltak elég ütőképesek az expedíciósok.

Gipszj írta:


A sztálingrádi vereség nem volt döntő? Az ott elveszett embertömeget és haditechnikát a németek sohasem voltak képesek pótolni.

Teljesen más,amit egy osztálytársam vetett fel:mi lett volna,ha a németek ismerik és be is vetik a háborúban a \&quot;barna hangot\&quot;.Szerintem semmi,mert nem is létezik.Mi a ti véleményetek?