Igen.

De nálad kicsit bővebben és szakszerűbben fogalmaznék.

Röviden: a két szélső kép realisztikus ábrázolás, szigorú kötöttségek szerinti előadásban, mondhatni érzelem mentesen. Szabályos perspektíva, szabályos kompozíció (képkivágás), akkurátus rajzi megoldásokkal.
Erőteljes grafikusi szemléletet tükröz (vonalas, kontúros, kifestős). (Festő szak helyett inkább a grafikára kellett volna jelentkeznie...)
A középső kép izgalmasabb, festőibb és rusztikusabb. Itt már mintha érzelmeket is fel lehetne fedezni: komor színek, a természeti és mesterséges táj kontrasztja, az ég drámai bemutatása...
Furcsa, hogy mennyire nincs koloritja: monokróm képek, színtelen világ.