Az én nagyapám tüzér volt a 25.tábori tüzérosztályba.
Harcolt 1943-1945 között a keleti fonton, és ők a sorozatvetősöktől féltek a legjobban. Gyorsan mozgó szovjet tüzéralakulatok voltak, bárhol megjelenhettek, és félelmetes pusztítást okoztak. Elmondása szerint, ha meghallották a sztálinorgonák hangját, már késő volt csak földrevetették magukat, és imádkozni tudtak.
Utánna csend és halottak mindenhol, emberek, lovak egyaránt. Hiábavaló volt fedezékbe húzodni, mivel nem csak a repeszek öltek, hanem a sorozatos robbanások az oxigént is elszívták a levegőből, így a legtöbben a légnyomástól, vagy fulladástól haltak meg, nem is a repeszektől.