Vélemyényem szerint ha a németek nyerik az angliai csatát talán a normaindia partraszállás gondolta sem merülhetett volna fel az angolokban.Hiába hogy szigetország angol légierő nélkül a németek szabadon bombázhattak volna.

A németeknek 1 gondjuk volt csupán ilyen téren... nem építettek megfelelő mennyiségű 4 motoros bombázókat.

Attól hogy négy motoros egy bombázó, nem biztos, hogy jó gép is az. Én máshogy fogalmaztam volna (pl.: hadászati bombázók).

Mond csak Wolf, te ismersz olyan bombázót ami nem harcászati (vagy, ahogy te mondtad hadászati) célokat szolgál(t)? Mert én nem... Persze lehet, hogy velem van a baj...

Hogyne lett volna. Pl. a Stuka nem volt hadászati, sokkal inkább harcászati. Amúgy a hadászati és harcászati fogalom nem ugyanaz.

És azt elmondom, hogy ezt a kifejezést, hogy \&quot;hadászati\&quot; nem én találtam ki, hanem egy repülőgépekben jártas történész írta, aki könyvében a német légierő ezen hibájáról is írt (nem volt HADÁSZATI célra épített bombázójuk).<br><br>Szerkesztette: Wolf, Időpont: 2008-09-14 16:17

Attól, hogy a németek megverik az angol légierőt, még korántsem lett volna könnyű bármit kezdeni az angolokkal. Bombázás az sok idő, mire elpusztítják valamennyire őket. Meg ha bombáznak, akkor minek mennének oda? Volt ott sok gyár, stb, az nekik inkább épen kellett volna. Az angolokat földrajzi helyzetük miatt, szinte lehetetlen vállalkozás bevenni, vagy több oldalról kellene, az meg ugye nem egyszerű. Szóval véleményem szerint, ha az Anglia csatát meg is nyerik a németek, az nem azt jelentette volna, hogy el is tudják foglalni őket. Az biztos, hogy egy ilyen győzelem, minden német pilótában és vezetőben nagy lelkesedést váltott volna ki. Megverni az angolokat, ilyen távolról.. Szép siker lett volna és mindenképpen nagy motiválás lett volna. (úgyanígy igaz az angolokra, csak fordítva)

Wolf írta::


Én nem mondtam, hogy te találtad ki...
Viszont tarkón kéne lőni aki ezt így fordította magyarra, hogy hadászati. Ez olyan hülyén hangzik...

De, ha már itt vagyunk akkor Wolf, magyarázd el szegénykicsi tudatlan Dimitrij Hadseregtábornoknak, hogy mi a különbség a két szó között a helyesírásán kívül...

Na, ez így nehéz. Én amúgysem tudok jól megfogalmazni ilyen szavakat, úgyhogy csak nagyon gyenge példákat sorolok. És ezek a kifejezések nagyban függnek az adott technológiai és egyéb más viszonyokhoz. Tehát érteni értem ezeket, csak megmagyarázni nemtudom. Kérjél meg valaki nagyobb szakértelemmel bíró és gazdag szókincsű embert, az biztos eltudja magyarázni érthetően. De azért mondok egy példát:
- hadászati eszköz pl. az atombomba, harcászati pedig pl. az egyéb más kevésbé pusztítóbb erejű bombák;

Bár az sincs kizárva, hogy én tévedek a két szót illetően. Azt viszont megigérem, hogy utána járok ennek.

UI.: Az ismét csak szempont kérdése, hogy kinek mi hangzik hülyén.<br><br>Szerkesztette: Wolf, Időpont: 2008-09-14 18:43

Nekem meg így elsőre ez a két szó ugyanazzal a jelentéssel bír.

Amúgy Anglián azért bosszút álltak a V 1 - 2-kel... <br><br>Szerkesztette: Bazooka Joe, Időpont: 2008-09-14 19:39

Hadászati:átfogó nagyobb léptékben kifejezett,tárgy vagy cselekmény estleg terv.Például hadászati tervezet a világháború komplett hadi cselekménye Németország részéről.Harcászati terv az adott fegyvernemek bevetési vagy fejlesztési terve vagy egy ütközet terve.Érthető a külömbség?

Yes Sir! Kösz!

Így érthető de a témára levetítve?A nagyobb léptékben való kifejezés a repülőgép és a harcászati célzottabb a bombázó?Nem igazán tudom a kiváltó hozzászólásba beilleszteni de lehet hogy velem van a baj....

Namármost, nem a hadászati jelzőt kellene a bombázók elé tenni, hanem, hogy stratégiai avagy taktikai bombázó! A stratégiai bombázók ( ilyen volt a Wellington vagy a Stirling ) célja a haiüzemek vagy egy bizonyos célpont bombázása. A taktikai bombázókkal ( mondhatnák azt is, hogy frontbombázó, ilyen volt a Stuka is vagy a Marauder és a Mosquito ) pedig a kissebb célok ellen vetették be.

Egyszerűbben hívhatnánk nehézbombázónak, vagy könnyű és gyorsbombázónak is, nem?

Flyinghawk írta::


Köszi hogy megírtad helyettem.