Sziasztok vlk eltudja nekem magyarázni hogy mint jelent a gyorstüzelő ágyú ?

A gyorstüzelő ágyúnak elsütés után nagyon pici idő elteltével visszaáll eredeti pozícióba a csöve, egy darabból álló lőszert tüzel, és gyorsan lehet újratölteni. Nem gépágyút jelent. De valaki tüzér vol tközülünk ő szakszerűben is le tudja szerintem írni.

A páncéltörő ágyúk voltak főként gyorstüzelőágyúk.

A világháború leghíresebb páncéltörő lövege pl. a QF 2 pounder Anti-tank gun is Quick-Firing Gun volt. Azért is QF.

A legelső tömegben gyártott és átütő sikert elérő gyorstüzelő ágyú a híres, jó öreg 75 mm modéle 1897 volt. Ugye ismerős? A második vh-ban szinte csak gyorstüzelésű ágyúk voltak már.<br><br>Szerkesztette: HunBütyök, Időpont: 2010-06-04 23:30

Vlh már olvastam h. a franciák tábornok tervezte meg az 1 azt hiszem olajteleszkóp csillapította a visszarúgást. Így értem már csak olyan furcsa h. az átlag ember általismert ágyúk mint gyorstüzelőek de mikor én is olvastam a doberdó című regényen hogy gyorstüzelő néztem mint borjú az új kapura

Első gyortüzelő ágyúk már az első vh-ban elterjdtek voltak. Az angol-búr hábiorúban és a japán-orosz háborúban is voltak már. Az első vh-ban volt a döntő áttörés. A japán-orosz hábrúban csupán csodafegyver volt.

A háború &amp;#8222;emlékei&amp;#8221;, cikkek bombákról:

www.npr.org/templates/story/story.php?storyId=127476757

news.bbc.co.uk/2/hi/world/europe/10231227.stm

www.spiegel.de/international/germany/0,1518,698245,00.html

Azt szeretném megkérdezni, hogy jól tudom-e
A tarack és az ágyú között az a különbség, hogy a tarack fölső (45 -90 fokig) az ágyú alsó szögcsoportból(0-45 fok)tüzel. Az ágyútarack mind a kettőből, a mozsárnak pedig kis kaliberhosszúságú csöve van?
Nem tudom igaz-e de úgy hallottam, hogy az első világháborús Párizs ágyúnak két darabból volt a csöve. A hátsó 16m hosszú cső volt huzagolva, a toldás már síma csövű volt. Állítólag azért mert a 35m hosszú csövet nem tudták egy darabban legyártani. A képen amit láttam a cső feszítő kábelekkel volt merevítve lehajlás ellen. Nem tudom igaz-e(jó lenne ha valaki tudná), hogy a kopás miatt számozott lövedékek voltak hozzá és a szorása a maximális 115km-es lötávnál 5km sugarú kör volt. A Kövér Berta -úgy tudom- az egy 42cm-es mozsár volt a belga erődök ostromához.
Nem tudom, hogy az első világháború előtti 88mm-es német haóágyúból lett-e kifejlesztve a 88mm-es lgv. ágyú. Örülnék minden információnak
Köszönettel Gipszj

Gipszj írta:


Az ágyúk nevét ha jól tudom jól határoztad meg, illetve valami olyanra is emlékszem, hogy a tarack inkább repeszgránátot tüzel, de ez lehet, hogy hülyeség.

N aén mint pixeltüzérszázados és pixelütegparancsnok, kiigazítalak: a tarack-ágyú-mozsár esetében a kalibercsőhossz számít szintén. A pontos számokat nem tudok, de az űrméret és a csőhossz hányadosa. Minél nagyobb, annál inkább ágyú, minél kisebb, annál inkább mozsár. Az L/XY határoza meg. Pl. L/73-as mozsár nincsen, ahogy L/10-es ágyú sincsen. A különböző szögtartományban való tüzelés szerintem csak eg yszempont, mert pl. a szovjeteknél az F-22 hadosztályágyú direkt és közvetln célzással is tüzelt. Ahogy az M-60 ágyú is. Inkább a csőhossz a meghatározó.

A 8.8 cm-es légvédelmi ágyú tudtommal direkt légvédelemre volt kitalálva már az első világháborúban de később kezdték el kifejleszteni. Hogy hajóágyú? Majd előszedem a 88-asról szóló könyvemet és megnézem pontosan.
Elég összefüggsételenek a krédéseid. Az első vh-s dolgokhoz nemnagyon tudok hozzászólni. Összeségében elmondhatom, hogy a mozsarak mint-mind erődítések ellen voltak kitalálva. Meredek röppályán tüzeltek és nagy erejű lövedéket lőttek ki. Mint ostromtüzérség eszküze, a mozsár a második világháborúban elenyésző számban volt használva, de ami volt az is javarészt első vh-s eredetű volt.

Aztán kb ennyit tudok. Az ilyen legendás cuccokkal mint a párizsi ágyú (sertés, marha vagy baromfiaprólékból készült töltelékárut kilövő fegyver? ), kövér berta, sosem találkoztam. Van egy olyan perverzióm, hogy a közismert cuccokat nem ismerem és nem is akarom megsimerni. De amit tudtam leírtam.

A 88-asnak meg utánanézek holnap.

HunBütyök írta:


Nem pont fordítva? űrméret/csőhossz, legyen x.
x kicsi: csőhossz nagyobb mint az ürméret, vagyis \&quot;ágyúbb\&quot;
x nagy: űrméret&gt;csőhossz, mozsarabb

Fogalmam sincsen. Nálam a számolás az csak számológépen megy. Könyvelőbetegség.

QAz űrméretnek a valahányszorosa az L/XY.

Ja az XY az egy számot jelöl, pl. L/12

HunBütyök írta:


Sajnálom, de a Párizs ágyú és a Kövér Berta korábban itt előfordult, ezért mertem szóba hozni. A tarackot és ágyút még a szocialista érában kiadott könyvek is a csőemelkedés alapján különböztetik meg.
A 88mm-es kalibert már az első vh. előtt épült német csatahajókon és csatacirkálókon használták, már akkor is vízszintesen mozgó ékzárral, szemben az angol francia megszakított menetes csavarzárral. Egyébként korábban elhangzott itt egy olyan kérdés, hogy honnan a 88mm-es kaliber.A Long Tom ágyú is előfordult korábban, pedig az az angol-búr háborúban debütált, 1898-ban vagy 1899-ben Ladysmith ostrománál, ha hinni lehet az 1908-ban kiadott Tolnaí Világtörténelemnek. Mindenesetre már benne van.
Tisztelettel Gipszj

Szerkesztette: Gipszj, Időpont: 2010-06-14 22:59<br><br>Szerkesztette: Gipszj, Időpont: 2010-06-14 23:02

Gipszj írta:


Örök vita, hogy mit nevezünk ágyúnak, taracknak, mozsárnak. A legutóbbi a legkevésbé vitatott.
A mozsár garantáltan 45 szögfok felett tüzel, de - bár elvileg lehetséges - 90 fokos szögben sose lőttek vele, mivel - nagy valószínűséggel - oda esne vissza a lövedéke ahonnan kilőtték.
Egyébként igen, rövidcsövű fegyver, mivel nem nagy távolságra lőttek vele, a röppálya magassága pedig - rövid cső esetén is - elégséges volt a feladata ellátására.

A három típus a történelem folyamán alakult ki. A mozsár a magaslatokon felépített, vagy a későbbiekben földbe süllyesztett erődítések falai mögé történő belövések céljára létrehozott tűzfegyver volt, célzottan a védett területen lévő, így gyengébb felépítmények, és az élőerő pusztítására.

Az ágyú a sorkatonaság ellen szolgáló, jellemzően közvetlen irányzású tűzfegyver volt, amellyel az alakzatok sorbontását célozták meg. Jellemzően kartáccsal tüzelt, vagy - korábban - láncos golyóval.
Természetesen használták egyszerű vasgolyóval is, mivel a zárt sorokban, oszlopokban, négyzetekben felálló sorkatonasággal szemben az is hatásos volt.
A hajók tűzfegyvereit sem véletlenül ágyúnak nevezzük, hiszen ezek is lapos tüzelési szögű hosszú csövű, közvetlen irányzású nagy tűztávolságú fegyverek voltak. A vitorlás hadihajók kora után változott meg a használati módjuk, mert a géppel hajtott hadihajók már egyre nagyobb távolságból tüzeltek egymásra, így fegyverzetük is alkalmassá kellett váljon a közvetett irányításra, és a magasabb röppályájú tüzelésre.

A tarack közvetett irányítású, közepes röppályán tüzelő fegyver, amelyet már a korai időktől kezdve (XVI. század) gránátlövedékkel láttak el, és az ellenséges csapatok élőerejének a levegőből való pusztítására szántak, a lövedékeik ugyanis azok fölött robbantak. Az első világháborúra fejlesztették ki a már tömegesen alkalmazható srapnel-lövedéket amelyet a mai napig alkalmaznak tömeghadseregek élőerejének megbontására.
Másik feladata az arcvonal mögé történő belövés, és az ott található eszközök és élőerő bombázása.

Az első világháborúra kifejlődött egy köztes fegyver, a tarackágyú, amely mind közvetett, mind közvetlen tüzelésre alkalmas volt, így mind az ágyú, mind a tarack feladatát ellátta, ellátja.
Gyakorlatilag el lehet mondani, hogy az un. tábori ágyúk azóta, mind ágyútarackok. Ezeknek egyébként a tüzelési szöge a tarack alsó, és az ágyú lapos röppálya-tartományába tartozik.

A messzehordó ágyúk pedig - hívják bár őket ágyúnak, azok bizony mind tarackok.

A mozsarak pedig - a bombázó repülőgépek terhelhetőségének növekedésével párhuzamosan - szép csendesen kikoptak a gyakorlatból.

Ma ágyúnak a hajóágyúkat, a tábori ágyúkat, a hegyi ágyúkat, a harckocsiágyúkat, a páncéltörő ágyúkat és a légvédelmi ágyúkat nevezik, pedig ez utóbbira nem igaz az alsó szögcsoportban való tüzelés, hiszen alapvetően a repülőgépek megsemmisítésére lettek kifejlesztve. Ezért irányzásuk 0° és 90° között a legtöbb esetben megoldott. Ami miatt mégis ágyúnak nevezik: közvetlen irányzás, a lapos (jelen esetben egyeneshez közelítő a jó kifejezés) röppálya, a nagy kezdősebesség, és a nagy l/d (csőhossz/kaliber) viszony. (A várágyúk pedig - mint a mozsarak ellenfelei - szintén kikoptak az arzenálból.)

És még egy érdekesség: A három lövegtípust; az ágyút, a mozsarat és a tarackot, az űrméretek egységesítésével, az l/d viszony meghatározásával együtt, I. Miksa német-római császár (1459-1519) foglalta rendszerbe írásban.

Párizs ágyú: A csövét képesek lettek volna egy darabban legyártani, de az több okból sem lett volna praktikus: Egyrészt a szállítását jelentősen megnehezítette volna, másrészt az ilyen méretű precíziós gyártási eljárás jelentősen megnövelte volna a gyártási időt, harmadrészt jelentős költségnövekedéssel járt volna.
És igen, én is úgy tudom, hogy a csőszáji csőrész nem volt huzagolt, mivel a csőfari darab huzagolása elégséges volt ahhoz, hogy kellő pördületet adjon a lövedéknek.
És valóban, a lövedékei számozottak voltak, mivel a csőfal kopása - a kor metallurgiai színvonalán - annyira jelentős volt, hogy azt csak a lövedékek kaliberének a növelésével lehetett kiegyenlíteni.
Úgy tudom, hogy a lövedékei azonos méretűek voltak, de egyre növekvő méretű réz gázzáró gyűrűvel voltak felszerelve. A réz gázzáró gyűrűk csökkentették a csőfal kopását is.
Minden egyes tüzelést követően mérnöktiszt mérte meg a fegyver űrméretét, és - a hűlési zsugorodás figyelembevételével - adta meg a következő lövedék szükséges kalibermódosítását, azaz a következő gázzáró gyűrű méretet.
Egyes leírások szerint, bár sorba rakták a növekvő méretű gázzáró gyűrűvel ellátott lövedékeket, többször is szükség volt azok - köztes méretű - cseréjére, mivel a cső nem kopott annyira, mint az előzetes számítások mutatták, így a helyszínen kellett átméretezni (méretre esztergálni), és átszerelni azokat.
Jó kis buli lehetett.

Ami a fegyver szórását illeti, a D5 km., figyelembe véve a légköri viszonyokat, valamint azt is, hogy a lövedék a röppályája egy részén a sztratoszférában repült, és a magassági szelekről a legcsekélyebb ismeretekkel sem rendelkeztek, igen figyelemre méltó ballisztikai teljesítmény.

Miért kérdezel, ha meg is válaszolod? A Tolnai történelemnek ne higgy, főleg ha 1908-as. A Long Tom ágyú a Canon de 155 Grande Puissance Filloux (GPF) mle.1917 ágyú váltótípusa volt és tagadhatatlanul fontos szerepet játszott a Long Tom kifejlesztésében ez a francia ágyú. A \&quot;155 mm\&quot; ne tévesszen meg, lehet volt ilyen kaliberű ágyú már annál a bizonyos ostromnál de volt több 155 mm-es ágyú és tarack is. 1908-ban pedig még a Canon de 155 GPF sem létezett még.
Röviden tömören: a Long Tom 1920 táján pattant ki az emberek fejéből mint ötlet, az első világháborúban használt francia 155 mm-es ágyú sikereit látva. Majd végül 1938-ban elfogadták és utána használták is.

A 8,8-as légvédelmi ágyú meg szerintem nem hajóágyúból van, annak ellenére hogy a kaliber ugyanaz. Max ötleteket vehetták át a hajóágyúról, amikor tervezték. Éppúgy ahogy a 155 mle 17-ről az amcsik az M1 Long tomnál. Na de előásom a könyvemt és utánaézek.

Amúgy leesett mi az az össszeviszának tűnő hozzászólás: visszaolvasol és a dolgokra írsz valamit mindig, amiket régebben láttál. Így már világos! Úgyhogy semmi gond, már minden világos.

Hajcihővel egyet kell értenem, ugyanis funkcionálisan is vannak különbségek a 3 lövetípus között.

Na szóval a 8,8 cm-es légvédelmi ágyú első prototípusa 1917-es. De ez csak egy darab volt. Az igazi prototípus a 8.8 cm Flak 18 1932-ben mutatkzott be. Fejlsztésében a svéd Bofors is kivette a részét, ugyanis német-svéd kooperáció jegyében stikában ügyködtek. De ez megszokott dolog volt akkor a versaillesi szerződés miatt. Hajóágyúról szó sincsen John Norris könyvében, persze ha hinhni lehet neki. Egyértelműen a Krupp és az Erhardt (később Rheinmetall) cégek által kifejlesztett 19197-es légvédelmi ágyút nevezi meg a 8.8-as ősének.
Mondjuk Jhn Norris tévesn az Sd.Kfz 11-et jelöli meg a 8.8-as vontatójának ésa kép amin Sd.Kfz 7 látható, ahhoz is az van írva hogy Sd.Kfz 11, de szerintem ő csak a 8.8-asra gyúrt rá és nem figyelt a vontatójárművet aképeken. A szabvány vontató az Sd.Kfz 7 volt! (De Sd.Kfz 6 és 8 és még eleint 9 is húzta ha arról volt szó. Sőt még KV40 vontatótraki is zsákmányolt francia Latil TAR-ral együtt. )<br><br>Szerkesztette: HunBütyök, Időpont: 2010-06-15 06:47

A kövér-gusztáv