andy50 írta:
Hajcihő írta:
HunBütyök írta:
Igazából szinte minden géppuska tud átvinni páncélemezt, csak kérdés a vastagság. Pl. a francia 7,5 mm Reeibel mle.31 harckocsigéppuska 150-200 méteren 15 mm páncéllemezt vitt át a speciális AP lövedékkel. Az MG 34 100 méteren 8 mm-t, a 12,7 mm-es amerikai géppuska pedig 100 méteren 20 mm páncélemezt tudott átvinni, úgyhogy általános jellegű megállapításokba ne bocsátkozzunk megfelelő ismereteanyag nélkül. És ne nevessünk azon hogy a géppuska átviszi apáncéllemezt, hiszen amint látjátok át tudta vinni.
Külön érdekesség, amit Földi Palibácsi sem ír le: a francia harckocsik géppuskalőszer javadamazása úgy volt megoldva, hogy 1/3 részben ilyen nehézlőszer volt bestócolva, 2/3 részben sima géppuska lőszer. A nehézgolyók kisebb távolságra vittek el, viszont lyuggattak, ha pl. egy német páncélgépkocsit soroztak meg. A páncéltörő géppuska lőszer elég elavult megoldás volt, hiszen már másodlagos fegyverként pl. a Citroen-Kégresse M29 gyarmati páncélgépkocsiban is használták.
A FlaK 36 amúgy sem volt géppuska, még csak gépágyú sem.
Csatlakozván az előttem szólóhoz, nem csak a géppuskák, de a gépkarabélyok is képesek átütni az acéllemezt. Például az AK-47-esek, és változatai 7,62 szabványos acélmagvas lőszerei, 100 m távolságból simán átütik a 16,5 mm-es acéllemezt.
Ezt pedig gyakorlatban is meg tudom erősíteni, mivel az egykori magyar AKM-mel lazán átlőttem az UIC 60 jelzésű szabványos nemzetközi törzshálózati vasúti sín 16,5 mm-es gerincét (a függőleges részét), márpedig a vasúti sín, az A60-as hengerelt szerkezeti acélból van.
Ez igen szépen megfogalmasztad és nagyon tudsz Hajcihő!Jó hogy itt vagy közöttünk!

Köszi, mind a magam, mint Bütyök nevében.
Sok mindent tudok, de azért - szerencsémre - mindenttudó nem vagyok, és - úgy vélem, Bütyök is így van ezzel.
Mindenesetre ketten eléggé jól összeraktuk a választ.
De azért, hogy a zavart növeljem, mégpedig az 1943 óta rendszeresített 7,62-es szovjet-orosz szabványlőszerek tekintetében, és a javadalmazásukkal használt fegyverek tekintetében, néhány gondolat, amit jó lenne, ha - mondjuk - Norbi megválaszolná.
Nos 7,62x54 mm-es R M1908/30 puskalőszert, pl. a Gorjunov SG-43-as géppuskákhoz (szócikk róla itt az oldalon:
www.masodikvh.hu/index.php?option=com_co...3&Itemid=366), de az összes gázelvételes szovjet hadipuskához (pl.: 1947 M 7,62 mm-es SZKSZ /Szimonov/) is alkalmazták, és alkalmazzák ma is, ez a lőszer egy grammal nagyobb (17g) magsúlyú, mint a 7,62x39/43 M (16g) karabélylőszer, amely az összes AK változat és a Degtyarev DP (1926), vagy DPM (1944), vagy a 1947 M RPK (Kalasnyikov) golyószóró szabvány lőszere, amit karabélylőszernek minősítenek.
Ez rendben is van, hiszen a karabélylőszer (egyik) jellemzője, hogy a lövedékhossz nagyjából a háromszorosa az átmérőnek, tehát igen, a 43M az karabélylőszer.
Következik ebből, hogy az AK-k, ha karabélylőszert tüzelnek, akkor gépkarabélyok, míg az ennél kisebb lövedékhosszú sorozatlövő fegyverek amik pl. a Tokarev 7,62x25-ös lőszert tüzelik, akkor azok géppisztolyok.
És akkor a kavarodás: Az AK-k és a Degtyarev DP (1926), vagy DPM (1944), vagy a 1947 M RPK (Kalasnyikov) golyószórók karabélylőszert tüzelnek, ennek ellenére az AK-kat a szakirodalom szinte mindig géppisztolynak hívja, de a fenti golyószórókat minigéppuskának, ugyanakkor például az 1947 M 7,62 mm-es SZKSZ (Szimonov) automata puskát, ami egyébként puskalőszert tüzel, ugyanúgy, mint a Gorjunov géppuskák, öntöltő karabélynak hívják.
Namármost, akkor az AK, az gépkarabély, vagy géppisztoly, és a puskalőszert tüzelő SZKSZ (hogy tudjátok miről van szó; a nálunk rendszeresített díszelgőfegyver), az mi a fenétől karabély, továbbá az itt tárgyalt karabélylőszert tüzelő golyószórók, mitől minigéppuskák?
Csőhossz? Hevederes tár? Vagy mi a fene?
És akkor egy kis élvezet:
Az AK-47-es működése
A kép rejtve van vendégek elől, jelentkezz be vagy regisztrálj a megtekintéshez.<br><br>Szerkesztette: Hajcihő, Időpont: 2010-09-21 03:02