Az oldal semmilyen felelősséget nem vállal a hozzászólásokért!

Üdv, Vendég

TÉMA: Tüzérség

Válasz/Re:Tüzérség! 2010 szep. 20 18:16 #42852

HunBütyök írta:
Én kezdtem el kifejteni a témát Andy, Hajcihő megerősített, és gyakorlati példával igazolt engem!


Bocsi nem tudtam! Elnézést!
Sok ifjú van itt ma, akik a háborúban dicsőséget keresnek, de fiúk, ez itt maga a pokol. Elvihetitek ezt a figyelmeztetést a következő generációnak. Én rémülettel tekintek a háborúra. William Tecumseh Sherman
Téma zárolva.

Válasz/Re:Tüzérség! 2010 szep. 20 18:24 #42856

  • HunBütyök
OFF:

Sőt, az M16 meg tudja bénítani az Abramset is álítólag. Egyik ismrősöm mesélte, hogy ismerőse vol tkatona valaho ahol az Usa és csatlósai náculnak, és egy részeg spanyol katona elkezdett lövöldözni és valami kütyüt eltalált az abramson. Az meg se előre se hátra.

:ON
Téma zárolva.

Válasz/Re:Tüzérség! 2010 szep. 20 18:41 #42865

  • Gipszj
\"Sőt, a 7,62-es acélpántos lövedékek is képesek átütni a kommandósok által alkalmazott gépjármű páncélzatot. (Erre szervezett amerikai bankrablások során derült fény)\"
Nem acélmagvas?
Téma zárolva.

Válasz/Re:Tüzérség! 2010 szep. 20 19:47 #42872

Roland írta:
Hajcihő írta:
HunBütyök írta:
Igazából szinte minden géppuska tud átvinni páncélemezt, csak kérdés a vastagság. Pl. a francia 7,5 mm Reeibel mle.31 harckocsigéppuska 150-200 méteren 15 mm páncéllemezt vitt át a speciális AP lövedékkel. Az MG 34 100 méteren 8 mm-t, a 12,7 mm-es amerikai géppuska pedig 100 méteren 20 mm páncélemezt tudott átvinni, úgyhogy általános jellegű megállapításokba ne bocsátkozzunk megfelelő ismereteanyag nélkül. És ne nevessünk azon hogy a géppuska átviszi apáncéllemezt, hiszen amint látjátok át tudta vinni.

Külön érdekesség, amit Földi Palibácsi sem ír le: a francia harckocsik géppuskalőszer javadamazása úgy volt megoldva, hogy 1/3 részben ilyen nehézlőszer volt bestócolva, 2/3 részben sima géppuska lőszer. A nehézgolyók kisebb távolságra vittek el, viszont lyuggattak, ha pl. egy német páncélgépkocsit soroztak meg. A páncéltörő géppuska lőszer elég elavult megoldás volt, hiszen már másodlagos fegyverként pl. a Citroen-Kégresse M29 gyarmati páncélgépkocsiban is használták.

A FlaK 36 amúgy sem volt géppuska, még csak gépágyú sem.


Csatlakozván az előttem szólóhoz, nem csak a géppuskák, de a gépkarabélyok is képesek átütni az acéllemezt. Például az AK-47-esek, és változatai 7,62 szabványos acélmagvas lőszerei, 100 m távolságból simán átütik a 16,5 mm-es acéllemezt.
Ezt pedig gyakorlatban is meg tudom erősíteni, mivel az egykori magyar AKM-mel lazán átlőttem az UIC 60 jelzésű szabványos nemzetközi törzshálózati vasúti sín 16,5 mm-es gerincét (a függőleges részét), márpedig a vasúti sín, az A60-as hengerelt szerkezeti acélból van.


Sőt, a 7,62-es acélpántos lövedékek is képesek átütni a kommandósok által alkalmazott gépjármű páncélzatot. (Erre szervezett amerikai bankrablások során derült fény)


No, ha van acélpántos, akkor biztos van tulipántos lövedék is!
Ripityom!
Téma zárolva.

Válasz/Re:Tüzérség! 2010 szep. 20 19:56 #42873

  • HunBütyök
LOL, ez igen!
Téma zárolva.

Válasz/Re:Tüzérség! 2010 szep. 20 20:13 #42874

HunBütyök írta:
LOL, ez igen!

Téma zárolva.

Válasz/Re:Tüzérség! 2010 szep. 20 20:59 #42875

Hajcihő írta:
Luger írta:
Fantasztikus kép ! Ritkán ragadnak meg képek de ez....
Nekem a flak csöve alatti szobrok tetszenek legjobban .
Mindenhol pusztulás de szobrok mégis állnak .
Ezt a képet lehet tudni hogy kik készítették ?


A \"kik készítették\"-re nem tudok válaszolni, de ez nagyon úgy néz ki, mint a Kapisztrán tér, ami az \'50-es évek végén még nagyon hasonlóan mutatott! <br><br>Szerkesztette: Hajcihő, Időpont: 2010-09-19 16:14


Illene felismerni a képen Julianus barát szobrát (az ágyúcső alatt látszik). A kép a halászbástya közelében készült. Ez az a szobor:

A kép rejtve van vendégek elől, jelentkezz be vagy regisztrálj a megtekintéshez.
Téma zárolva.

Válasz/Re:Tüzérség! 2010 szep. 20 23:37 #42876

Jagdpanther írta:
Hajcihő írta:
Luger írta:
Fantasztikus kép ! Ritkán ragadnak meg képek de ez....
Nekem a flak csöve alatti szobrok tetszenek legjobban .
Mindenhol pusztulás de szobrok mégis állnak .
Ezt a képet lehet tudni hogy kik készítették ?


A \"kik készítették\"-re nem tudok válaszolni, de ez nagyon úgy néz ki, mint a Kapisztrán tér, ami az \'50-es évek végén még nagyon hasonlóan mutatott! <br><br>Szerkesztette: Hajcihő, Időpont: 2010-09-19 16:14


Illene felismerni a képen Julianus barát szobrát (az ágyúcső alatt látszik). A kép a halászbástya közelében készült. Ez az a szobor:

A kép rejtve van vendégek elől, jelentkezz be vagy regisztrálj a megtekintéshez.


Csak ismételni tudom magam, te meg olvass figyelmesebben: \"Nem is azt írtam, hogy ez a Kapisztrán tér, csak azt, hogy úgy néz ki. Az ötvenes évek végén, hatvanas évek elején, de még a közepén is, még nagyon sok hasonló romos területet lehetett találni (és naná, hogy oda mentünk játszani), persze fegyvereket már nem.

Egyébként a romos ház, ami előtt a második Flak áll, ott ma - ahogy beazonosítottam, úgy vélem - a Hilton szálló sarka van, balra pedig a Mátyás templom, aminek a sarkán van egy kisebb ház (Kiskápolna? Paplak?), és annak a csücskén volt az a gázlámpás-tartó konzol, amit a képen látni.

A kép pedig kb. a Halászbástya Szentháromság téri bal mellvédje alól készülhetett valahol (ha a bal oldalt a Mátyás templom főbejáratától szembe, balra, azaz Pest felé nézve határozzuk meg).
\"
Ezeket pedig a most betett fotóddal alá is támasztottad.
Téma zárolva.

Válasz/Re:Tüzérség! 2010 szep. 21 00:58 #42877

andy50 írta:
Hajcihő írta:
HunBütyök írta:
Igazából szinte minden géppuska tud átvinni páncélemezt, csak kérdés a vastagság. Pl. a francia 7,5 mm Reeibel mle.31 harckocsigéppuska 150-200 méteren 15 mm páncéllemezt vitt át a speciális AP lövedékkel. Az MG 34 100 méteren 8 mm-t, a 12,7 mm-es amerikai géppuska pedig 100 méteren 20 mm páncélemezt tudott átvinni, úgyhogy általános jellegű megállapításokba ne bocsátkozzunk megfelelő ismereteanyag nélkül. És ne nevessünk azon hogy a géppuska átviszi apáncéllemezt, hiszen amint látjátok át tudta vinni.

Külön érdekesség, amit Földi Palibácsi sem ír le: a francia harckocsik géppuskalőszer javadamazása úgy volt megoldva, hogy 1/3 részben ilyen nehézlőszer volt bestócolva, 2/3 részben sima géppuska lőszer. A nehézgolyók kisebb távolságra vittek el, viszont lyuggattak, ha pl. egy német páncélgépkocsit soroztak meg. A páncéltörő géppuska lőszer elég elavult megoldás volt, hiszen már másodlagos fegyverként pl. a Citroen-Kégresse M29 gyarmati páncélgépkocsiban is használták.

A FlaK 36 amúgy sem volt géppuska, még csak gépágyú sem.


Csatlakozván az előttem szólóhoz, nem csak a géppuskák, de a gépkarabélyok is képesek átütni az acéllemezt. Például az AK-47-esek, és változatai 7,62 szabványos acélmagvas lőszerei, 100 m távolságból simán átütik a 16,5 mm-es acéllemezt.
Ezt pedig gyakorlatban is meg tudom erősíteni, mivel az egykori magyar AKM-mel lazán átlőttem az UIC 60 jelzésű szabványos nemzetközi törzshálózati vasúti sín 16,5 mm-es gerincét (a függőleges részét), márpedig a vasúti sín, az A60-as hengerelt szerkezeti acélból van.


Ez igen szépen megfogalmasztad és nagyon tudsz Hajcihő!Jó hogy itt vagy közöttünk!


Köszi, mind a magam, mint Bütyök nevében.

Sok mindent tudok, de azért - szerencsémre - mindenttudó nem vagyok, és - úgy vélem, Bütyök is így van ezzel.
Mindenesetre ketten eléggé jól összeraktuk a választ.

De azért, hogy a zavart növeljem, mégpedig az 1943 óta rendszeresített 7,62-es szovjet-orosz szabványlőszerek tekintetében, és a javadalmazásukkal használt fegyverek tekintetében, néhány gondolat, amit jó lenne, ha - mondjuk - Norbi megválaszolná.

Nos 7,62x54 mm-es R M1908/30 puskalőszert, pl. a Gorjunov SG-43-as géppuskákhoz (szócikk róla itt az oldalon: www.masodikvh.hu/index.php?option=com_co...3&Itemid=366), de az összes gázelvételes szovjet hadipuskához (pl.: 1947 M 7,62 mm-es SZKSZ /Szimonov/) is alkalmazták, és alkalmazzák ma is, ez a lőszer egy grammal nagyobb (17g) magsúlyú, mint a 7,62x39/43 M (16g) karabélylőszer, amely az összes AK változat és a Degtyarev DP (1926), vagy DPM (1944), vagy a 1947 M RPK (Kalasnyikov) golyószóró szabvány lőszere, amit karabélylőszernek minősítenek.
Ez rendben is van, hiszen a karabélylőszer (egyik) jellemzője, hogy a lövedékhossz nagyjából a háromszorosa az átmérőnek, tehát igen, a 43M az karabélylőszer.
Következik ebből, hogy az AK-k, ha karabélylőszert tüzelnek, akkor gépkarabélyok, míg az ennél kisebb lövedékhosszú sorozatlövő fegyverek amik pl. a Tokarev 7,62x25-ös lőszert tüzelik, akkor azok géppisztolyok.
És akkor a kavarodás: Az AK-k és a Degtyarev DP (1926), vagy DPM (1944), vagy a 1947 M RPK (Kalasnyikov) golyószórók karabélylőszert tüzelnek, ennek ellenére az AK-kat a szakirodalom szinte mindig géppisztolynak hívja, de a fenti golyószórókat minigéppuskának, ugyanakkor például az 1947 M 7,62 mm-es SZKSZ (Szimonov) automata puskát, ami egyébként puskalőszert tüzel, ugyanúgy, mint a Gorjunov géppuskák, öntöltő karabélynak hívják.

Namármost, akkor az AK, az gépkarabély, vagy géppisztoly, és a puskalőszert tüzelő SZKSZ (hogy tudjátok miről van szó; a nálunk rendszeresített díszelgőfegyver), az mi a fenétől karabély, továbbá az itt tárgyalt karabélylőszert tüzelő golyószórók, mitől minigéppuskák?
Csőhossz? Hevederes tár? Vagy mi a fene?

És akkor egy kis élvezet:

Az AK-47-es működése
A kép rejtve van vendégek elől, jelentkezz be vagy regisztrálj a megtekintéshez.<br><br>Szerkesztette: Hajcihő, Időpont: 2010-09-21 03:02
Téma zárolva.

Válasz/Re:Tüzérség! 2010 szep. 21 04:59 #42878

  • HunBütyök
Az SzkSz gondolom én az SKS amit a Kínai és az Észak-Koreai hadsereg is használt a Koreai háborúban.

Sajnos a mdern dolgokat nm ismerem, de a történelem már mutatott ilyn xtra dolgokat, pl. a csehszlovák, a szlovák aés a Waffen SS által használt ZK-383 géppisztoly, ami gyakorlatilag pisztolytöltényt tüzelő golyószóró volt.

Az AK-47 és újabb variánsaik gépkarabélyok, rohampuskák. A karabély az a kurta csövű puska. Hát az AK sokkal röbidebb mint pl. egy VZ.24 puska például, és puskalőszert tüzlt. A akarabélyok is puskalőpszert tüzeltek, pl. legismertebb világháborús karabélyok egyike a Cz.30, az iráni hadsereg karabélya volt (Breno Kotah, azaz rövid Brno), ami a cseh VZ.24/30 karabély licensze volt. Ez is ugyanazt a 7,92 mm-es puskalőszert tüzelte, és mégis karabély volt. Az iráni lovasság és a csendőrség használta főként.

A puska, karabély, gépkarabély, golyószóró (LMG), géppuska (közepes/nehéz) nem csupán technikai adatok miatt illik bele valamelyik kategóriába, hanem funkciójuk szerint is. Pl. az MG 34 és 42 volt golyószóró és géppista is egyben. Attól függ mire használták. A DP-28 az golyószóró volt, de harckocsiváltozata a DT pedig géppista.
A ZK-383-at géppisztolyként használták és golyószóróként is. Szerintem az AK egyértelműn a rövid hossz, az automatizmus, és a funkció szerint lett gépkarabély.

Logikát ne keressünk szerintem, fogadjuk el hivatalos megnevezéseiket.

Ha már a mai orosz fegyverekről szó esett, egy jó kis Lubeh dal.

Téma zárolva.

Válasz/Re:Tüzérség! 2010 szep. 21 09:41 #42880

Az AK-47-es működési elvéről szóló kis bejátszást már láttam valahol a neten...
Téma zárolva.

Válasz/Re:Tüzérség! 2010 szep. 21 11:18 #42884

HunBütyök írta:
Az SzkSz gondolom én az SKS amit a Kínai és az Észak-Koreai hadsereg is használt a Koreai háborúban.

Sajnos a mdern dolgokat nm ismerem, de a történelem már mutatott ilyn xtra dolgokat, pl. a csehszlovák, a szlovák aés a Waffen SS által használt ZK-383 géppisztoly, ami gyakorlatilag pisztolytöltényt tüzelő golyószóró volt.

Az AK-47 és újabb variánsaik gépkarabélyok, rohampuskák. A karabély az a kurta csövű puska. Hát az AK sokkal röbidebb mint pl. egy VZ.24 puska például, és puskalőszert tüzlt. A akarabélyok is puskalőpszert tüzeltek, pl. legismertebb világháborús karabélyok egyike a Cz.30, az iráni hadsereg karabélya volt (Breno Kotah, azaz rövid Brno), ami a cseh VZ.24/30 karabély licensze volt. Ez is ugyanazt a 7,92 mm-es puskalőszert tüzelte, és mégis karabély volt. Az iráni lovasság és a csendőrség használta főként.

A puska, karabély, gépkarabély, golyószóró (LMG), géppuska (közepes/nehéz) nem csupán technikai adatok miatt illik bele valamelyik kategóriába, hanem funkciójuk szerint is. Pl. az MG 34 és 42 volt golyószóró és géppista is egyben. Attól függ mire használták. A DP-28 az golyószóró volt, de harckocsiváltozata a DT pedig géppista.
A ZK-383-at géppisztolyként használták és golyószóróként is. Szerintem az AK egyértelműn a rövid hossz, az automatizmus, és a funkció szerint lett gépkarabély.

Logikát ne keressünk szerintem, fogadjuk el hivatalos megnevezéseiket.

Ha már a mai orosz fegyverekről szó esett, egy jó kis Lubeh dal.



Igen, az SZKSZ az az SKS, csak én a magyar terminológiát használtam, ha már a 7015-ös (díszelgő, országos rendészeti) ezred katonájaként ilyent (is) nyomtak annó a kezembe.

A furcsaság a fegyverek megjelölése körül az, hogy pl. az SKS-t az M1 Garanddal azonos feladatra fejlesztették ki, és azonos módon puskalőszerrel tüzeltek, és a Garandot félautomata puskának is hívták, ráadásul a csőhosszuk is azonos volt, mindkettő gázelvételes rendszerű. Ennek ellenére a szakirodalom az SKS-t karabélynak nevezi. Az AK-47 esetében pedig bár karabélyhoszúságú a cső (cső-kaliber arány) és karabélylőszert tüzel, mégis a hivatalos nemzetközi szakirodalom, géppisztolynak nevezi és csak ritkán tűnik fel a gépkarabély megnevezés, ráadásul a gyártó sem így hívja.
Na erre kössünk csomót!
Téma zárolva.

Válasz/Re:Tüzérség! 2010 szep. 21 11:19 #42885

Kamikaze írta:
Az AK-47-es működési elvéről szóló kis bejátszást már láttam valahol a neten...


Persze. Onnan szedtem le. De egy kiváló animáció, gondoltam, jó lesz ez itt nálunk.
Téma zárolva.

Válasz/Re:Tüzérség! 2010 szep. 21 11:33 #42886

  • koi
az AK-47 gyanúsan emlékeztet a 2.vh-s Stg.44-re,nem?
Téma zárolva.

Válasz/Re:Tüzérség! 2010 szep. 21 12:38 #42888

koi írta:
az AK-47 gyanúsan emlékeztet a 2.vh-s Stg.44-re,nem?


Elviekben igen, de Alkeszej Kalacsnyikov kikérte magának, hogy koppintott volna, és el is magyarázta, hogy miért nem.

A hasonlóság a gázelvételes elvből, ami Browning találmánya, a lemezpréseléses technikából, ami - tényleg - egy német technológia, de nem csak az Stg. 44-re jellemző, épült, viszont a závárzat, és a harcászati filozófiája a szerkesztésnek, a PPS-en (ami pedig a Thompson orosz, liszensz alapú átfogalmazása) alapult.

A német Stg. 44-es egy kiváló fegyver volt, gyártási technológiája viszont bonyolult volt, éppen úgy mint a precíziós szerkezete, Kalacsnyikov viszont az orosz tapasztalatok alapján a \&quot;lötyögős\&quot; kevéssé precíz technológiai megoldásokat választotta, részben a harctéri tapasztalatok, részben a szovjet ipar lehetőségei alapján, ezt pedig képes volt ötvözni egy igen nagy pontossággal, a harctéri körülmények távolságain belül, magyarán nem a lőtávolság maximumában, és a szerkezetek precíz működésében, hanem a tényleges lőtávon belüli szükséges pontosságban, átütőerőben, és a könnyű tisztíthatóságban, elakadáselhárításban, és javításban, alkatrész-kompabilitásban gondolkodott.

Ez olyannyira sikerült, hogy a fegyver bármely időből származó, bárhol gyártott alkatrésze, bármelyik másik időből és helyről származó fegyver alkatrészével kicserélhető, és tökéletesen működik.<br><br>Szerkesztette: Hajcihő, Időpont: 2010-09-21 14:39
Téma zárolva.
Az oldal megjelenítéséhez szükséges idő: 0.19 másodperc
Joomla templates by a4joomla