HunBütyök írta:
Mivel van itt pár hajóspecialista és ébn totál ne értk a hajókhoz, megkérdezem, hogy a német szállítóhajóük milyenek voltak, nekik is voltak olyan partraszálló hajóik, kompjaik, amikkel pl. egy partraszállást lehetett végrehajtani? Milyen hajókkal szállították a vasércet Skandináviából? Hadihajókról sokat hallk, mint a Bismarck és társaik, de ezekről nem pedig ezek is fontosak voltak. Pl. Észak-Afrikában milyen hajók látták el a németeket és az olaszokat? Sima teherhajókon történt a szállítás? Vagy valami speciális páncélozott hadianyagszállító járművek voltak ezek? Semmit nem tudok róluk...
Igen, a szállítás szokványos teherhajókon történt.
A norvég ércet partmentén szállították, és - ha csak tehették - akkor inkább szárazföldön, vasúton.
A tengeri szállítás ugyanis - enyhén szólva - kockázatos volt.
Az Észak-Afrikai logisztikának pedig a szűk keresztmetszete éppen a tengeri szállítás volt, különös tekintettel a britek tengeri-, és légi aktivitására, és a tüskére a köröm alatt: Máltára.
A német logisztika ugyanis nem rendelkezett kellő védelemmel, vagy nagy sebességű szállítóhajókkal, nem volt konvojrendszere, és, amikor mégis megpróbálták alkalmazni, akkor a Földközi tenger beltenger volta okán, ez nem igazán volt hatásos, ugyanis a brit légierő lényegesen hatékonyabb volt, mint a védelmi képességek. Természetesen a hadihajók is sokkal könnyebben tudták a szállítási kapacitást irtani.
Partraszálló hajók: Németországnak nem voltak ilyen speciális egységei. Ez volt az egyik oka annak (a Messerscmidt Bf 109 Emilek túl rövid hatótávolságán túlmenően), ami ellehetetlenítette az angliai partraszállást. Egyértelmű dokumentumok tömegei maradtak fenn arról, hogy mindenfelől különböző kismerülésű folyami hajókat, és uszályokat gyűjtöttek össze a Csatorna melletti kikötőkbe, hogy azokkal hajtsák végre a partraszállást, ezek azonban nem voltak alkalmasak a feladatra. (Mint azt több fennmaradt film is dokumentálja, ami a partraszállás tervezésekori kísérletekről szól.)
Joggal állítom, hogy több tízezer német katona életét mentették meg az angolok azzal, hogy megnyerték az Angliai csatát, mert a partraszállás ezekkel az eszközökkel tömeges balesetekhez vezetett volna.
Azt pedig a D-nap okán tudjuk, hogy egy partraszálláshoz milyen elképesztő kapacitású lekötő tűzerő szükséges, hogy egyáltalán esélye legyen egy ilyen hadműveletnek, hiszen a szárazföldön mozgó egységeket sokkal könnyebb a partraszállási területekre átcsoportosítani.
Szóval, ha a stratégiai megtévesztés, a vadász-, és bombázó légierő, a hadihajók nehéztüzérségi tüze nem tapasztja a földhöz a véderőket, akkor a deszanthadművelet kivihetetlen.
Márpedig ehhez a németek nem rendelkeztek megfelelő eszközökkel, és harcászati eljárásokkal sem.
A szövetségesek is próbálkoztak a D-napnál, úgy két évvel korábban egy kis partraszállásocskára Franciaországban, az eredménye pedig tömegmészárlás lett, több száz kanadai halálát okozva fulladt teljes kudarcba a vállalkozás.
A németek (ezen belül Hitler személyesen), kis túlzással, - mint szárazföldi hatalom - úgy vizionálták, hogy nem nehezebb egy partraszállás, mint kiszállni a fürdőkádból.
Hát nem így volt.
Érdekes módon(?), azért ezt a nagyképű szövetségeseknek is meg kellett tanítani, mert - a katonai bürokratáik (hivatásos idióták) - ezt elfelejtették.
