Azt hallottam, hogy a német tengeralattjárók inkább nem pazaroltak rájuk lőszert, ami lehet így mostani szemmel nézve nem volt jó döntés. Ilyen kis ladikok sok bajt tudtak okozni, még ha harcolni nem is tudtak...volt rajtuk rádió, amin jelenthették az admiralitás legközelebbi csoportjának a német hajókat.

Zeki írta:


Tévedés.

Pontosan azért, mert volt rajtuk rádió, azonnal szétlőtték őket.

Természetesen - ha csak tehették (reflexió Joe beírására) - torpedót nem pazaroltak rájuk, mert azt nagyobb halakra tartogatták, de eszükbe sem jutott volna, hogy hagyják őket vígan úszkálni.

Persze - éppen azért, mert fel voltak szerelve ágyúkkal, gépágyúkkal - veszélyesek voltak a tengeralattjárókra, hiszen - ha a halászhajó a tengeralattjáró tűzfegyvereinek a lőtávolságában volt - akkor a tengeralattjáró pedig a halászhajóéban volt.

A háborúnak ugyanis az a rákfenéje, hogyha én tudok lőni valamire (valakire), akkor az is tud rám.

Ráadásul ezeket az ágyúkat rendre a legnagyobb precizitással álcázták ezeken a hajókon, így ha sikerült a német tengeralattjárók közelébe jutniuk, akkor komoly károkat tudtak nekik okozni.

Ez tök érdekes... a halászok dolgozgattak, halászgattak és amikor megláttak egy tengeralattjárót, a sok hering alól előbújt egy 5.5 hüvelykes ágyú... Szerintem nagyon cseles.

HunBütyök írta:

Na de ha észre vették őket akkor viszont nagy baj volt...

HunBütyök írta:


Sajnos nem túl cseles, hiszen a tengeralattjárók vizuális észlelése igencsak nehéz volt.
Először is, ha már snorkellel (lélegzőcsővel)voltak szerelve, akkor periszkópmélységen közlekedtek, így jó eséllyel ők látták meg először a halászhajókat, aztán - megvárva az éjszakát - gyorsan a felszínre emelkedtek, és az ágyújukkal rálőttek azokra, és jó eséllyel el is süllyeszthették őket.

Ez ráadásul szükségszerű lépés is volt a részükről, hiszen nem kockáztathatták, hogy rádióüzenetet küldhessenek a tengeralattjárók pozíciójáról.

Ennek viszont az volt a rákfenéje, hogy a halászhajók rendszeres időközönként pozíciójelentést küldtek a saját helyzetükről, és, ha az elmaradt, akkor az Admiralitás éppen az adás elmaradásából ismét csak jó közelítést kaphatott a lesben álló támadóegységek valószínű pozíciójáról.

Semelyik részről nem volt túl egyszerű és életbiztosítás ez a \"játék\".

panzer2 írta:


Így igaz.

Ezek szerint a tengeri hadviselés sem volt valami gyerekjáték..

HunBütyök írta:

Miért lett volna az?

Figyuzzatok, segítség kéne.

HSM Erebus hajóra égető szükségünk lenne.
Ilyen dolgokra lennék kíváncsi: kezelőszemélyzet, főlövegk, kisebb lövegek(amik az oldalán voltak) és a légvédelmi lövegek.

Segítséget mielőbb várok, előre is köszönöm.
ja meg a páncélzat vastagsága lenne még érdekes.

Páncélzat: Válaszfalak: 4 hüvelyk (10,2 cm); Barbettes: 8 hüvelyk (20,3 cm); A tornyok 13 hüvelyk (33,0 cm); A Magazinok: 4 láb (1.2 m); Irányítótorony: 6 hüvelyk (15,2 cm); Főfedélzet: 2 hüvelyk (5,1 cm) -4 hüvelyk (10,2 cm); Torpedó védelem széles körű volt.

Fel volt szerelve két 15 hüvelykes / 42 (381 mm)

Légvédelmi ágyú az Erberus-osztályú hajókon 76 mm-res volt. később használtak 2 × 4-es 0,50-es (13 mm) Vickers géppuska AA tartóval. A közepes löveg az 2 db 6 hüvelykes (150 mm).

Én a kései lövegset raktam be, a 4 hüvelykes hajóágyúsat.

Hajcihő írta:


Az U-Bootok ha tehették legtöbbször a felszínen haladtak, mivel így a sebességük nagyságrendekkel nagyobb volt, mint a víz alatt. Ha szerencsétlen esetben észrevette őket egy ellenséges hajó, akkor legtöbbször vészmerülést hajtottak végre és gyorsan eliszkoltak (ez rendszerint be is vállt amíg meg nem jelent a szonár). A Snorkellt pedig kb. \'44 elején kezdték általánosan alkalmazni. Addigra viszont már kiszorultak az U-Bootok az Atlanti-Óceán nagy részéről (már talán \'43 júniusától elkezdődött számukra a vég).

Bazooka Joe írta:


Hát igen, ez sajnos így volt. Az U-Bootok lassúsági problémáját is csak 43 után sikerült megoldani, amikor kifejlesztették az XXIII-as tengeralattjárót. A kép rejtve van vendégek elől, jelentkezz be vagy regisztrálj a megtekintéshez.