Az oldal semmilyen felelősséget nem vállal a hozzászólásokért!

Üdv, Vendég

Hajók, Tengeralattjárók
(1 olvasó:) (1) Vendég

TÉMA: Hajók, Tengeralattjárók

Válasz/Re:Kedvenc Hajók/Tengeralattjárók 2010 aug. 09 10:43 #37813

Bazooka Joe írta:
Hajcihő írta:
Sajnos nem túl cseles, hiszen a tengeralattjárók vizuális észlelése igencsak nehéz volt.
Először is, ha már snorkellel (lélegzőcsővel)voltak szerelve, akkor periszkópmélységen közlekedtek, így jó eséllyel ők látták meg először a halászhajókat, aztán - megvárva az éjszakát - gyorsan a felszínre emelkedtek, és az ágyújukkal rálőttek azokra, és jó eséllyel el is süllyeszthették őket.


Az U-Bootok ha tehették legtöbbször a felszínen haladtak, mivel így a sebességük nagyságrendekkel nagyobb volt, mint a víz alatt. Ha szerencsétlen esetben észrevette őket egy ellenséges hajó, akkor legtöbbször vészmerülést hajtottak végre és gyorsan eliszkoltak (ez rendszerint be is vállt amíg meg nem jelent a szonár). A Snorkellt pedig kb. \'44 elején kezdték általánosan alkalmazni. Addigra viszont már kiszorultak az U-Bootok az Atlanti-Óceán nagy részéről (már talán \'43 júniusától elkezdődött számukra a vég).


A snorkellel a tengeralattjárók sebessége - periszkópmélységű haladás esetén - megközelítette a felszíni haladási sebességet, ugyanis a dízelmotorjait használta.

A vég kezdete valóban 1943. nyarától számítható, mivel ekkor vált rendszerszintűvé a radar az ASDIC (szonár) és az RDF (rádió iránymérő) kombinált használata.
Téma zárolva.

Válasz/Re:Kedvenc Hajók/Tengeralattjárók 2010 aug. 09 10:48 #37814

  • Roland
Hajcihő írta:
Bazooka Joe írta:
Hajcihő írta:
Sajnos nem túl cseles, hiszen a tengeralattjárók vizuális észlelése igencsak nehéz volt.
Először is, ha már snorkellel (lélegzőcsővel)voltak szerelve, akkor periszkópmélységen közlekedtek, így jó eséllyel ők látták meg először a halászhajókat, aztán - megvárva az éjszakát - gyorsan a felszínre emelkedtek, és az ágyújukkal rálőttek azokra, és jó eséllyel el is süllyeszthették őket.


Az U-Bootok ha tehették legtöbbször a felszínen haladtak, mivel így a sebességük nagyságrendekkel nagyobb volt, mint a víz alatt. Ha szerencsétlen esetben észrevette őket egy ellenséges hajó, akkor legtöbbször vészmerülést hajtottak végre és gyorsan eliszkoltak (ez rendszerint be is vállt amíg meg nem jelent a szonár). A Snorkellt pedig kb. \'44 elején kezdték általánosan alkalmazni. Addigra viszont már kiszorultak az U-Bootok az Atlanti-Óceán nagy részéről (már talán \'43 júniusától elkezdődött számukra a vég).


A snorkellel a tengeralattjárók sebessége - periszkópmélységű haladás esetén - megközelítette a felszíni haladási sebességet, ugyanis a dízelmotorjait használta.

A vég kezdete valóban 1943. nyarától számítható, mivel ekkor vált rendszerszintűvé a radar az ASDIC (szonár) és az RDF (rádió iránymérő) kombinált használata.


Pedig a Németeknek még 43 után is meggyőződésük volt, hogy Norvégiából kiindulva, Izlandot megkerülve még hátba támadhatják a Szövetséges konvolyokat
Téma zárolva.

Válasz/Re:Kedvenc Hajók/Tengeralattjárók 2010 aug. 09 10:52 #37815

  • Roland
Roland írta:
Hajcihő írta:
Bazooka Joe írta:
Hajcihő írta:
Sajnos nem túl cseles, hiszen a tengeralattjárók vizuális észlelése igencsak nehéz volt.
Először is, ha már snorkellel (lélegzőcsővel)voltak szerelve, akkor periszkópmélységen közlekedtek, így jó eséllyel ők látták meg először a halászhajókat, aztán - megvárva az éjszakát - gyorsan a felszínre emelkedtek, és az ágyújukkal rálőttek azokra, és jó eséllyel el is süllyeszthették őket.


Az U-Bootok ha tehették legtöbbször a felszínen haladtak, mivel így a sebességük nagyságrendekkel nagyobb volt, mint a víz alatt. Ha szerencsétlen esetben észrevette őket egy ellenséges hajó, akkor legtöbbször vészmerülést hajtottak végre és gyorsan eliszkoltak (ez rendszerint be is vállt amíg meg nem jelent a szonár). A Snorkellt pedig kb. \'44 elején kezdték általánosan alkalmazni. Addigra viszont már kiszorultak az U-Bootok az Atlanti-Óceán nagy részéről (már talán \'43 júniusától elkezdődött számukra a vég).


A snorkellel a tengeralattjárók sebessége - periszkópmélységű haladás esetén - megközelítette a felszíni haladási sebességet, ugyanis a dízelmotorjait használta.

A vég kezdete valóban 1943. nyarától számítható, mivel ekkor vált rendszerszintűvé a radar az ASDIC (szonár) és az RDF (rádió iránymérő) kombinált használata.


Pedig a Németeknek még 43 után is meggyőződésük volt, hogy Norvégiából kiindulva, Izlandot megkerülve még hátba támadhatják a Szövetséges konvolyokat


Bár jobban belegondolva, az XXIA óceánjáró tengeralattjáró (amivel később a V-2-es rakéták vízfelszín alatti hordozását kísérletezték) valóban jócskán meglephette volna a nyugatiakat.
Téma zárolva.

Válasz/Re:Kedvenc Hajók/Tengeralattjárók 2010 aug. 09 10:59 #37816

Bazooka Joe írta:


Hát igen, ez sajnos így volt. Az U-Bootok lassúsági problémáját is csak 43 után sikerült megoldani, amikor kifejlesztették az XXIII-as tengeralattjárót. A kép rejtve van vendégek elől, jelentkezz be vagy regisztrálj a megtekintéshez.


A lassúsági problémát már csak technikai értelemben sikerült megoldani, de csak 1944-ben. Az első XIII. típusú U-boat (U-2321), 1944. április 17-én készült el, és csak 1944. június 12-én (tehát hat nappal a D-nap után) állt hadrendbe.
Összesen 280-at rendeltek belőle, de csak 61 állt szolgálatba, és ebből is mindössze hat vett részt bevetésen!

És, hogy sajnos? Hát én azért nem sajnálkozom rajta, hogy nem nyúlt el a háború még néhány évvel!
Téma zárolva.

Válasz/Re:Kedvenc Hajók/Tengeralattjárók 2010 aug. 09 11:12 #37817

  • Roland
Hajcihő írta:
Bazooka Joe írta:


Hát igen, ez sajnos így volt. Az U-Bootok lassúsági problémáját is csak 43 után sikerült megoldani, amikor kifejlesztették az XXIII-as tengeralattjárót. A kép rejtve van vendégek elől, jelentkezz be vagy regisztrálj a megtekintéshez.


A lassúsági problémát már csak technikai értelemben sikerült megoldani, de csak 1944-ben. Az első XIII. típusú U-boat (U-2321), 1944. április 17-én készült el, és csak 1944. június 12-én (tehát hat nappal a D-nap után) állt hadrendbe.
Összesen 280-at rendeltek belőle, de csak 61 állt szolgálatba, és ebből is mindössze hat vett részt bevetésen!

És, hogy sajnos? Hát én azért nem sajnálkozom rajta, hogy nem nyúlt el a háború még néhány évvel!



Nem, a háború nem nyúlt volna el éveket, legfeljebb csak heteket és a végeredmény az lett volna, hogy egész Németország Szovjet megszállás alá kerül, mely jelentősen hozzájárult volna a Szovjetunió Hidegháborús sikeréhez...
Téma zárolva.

Válasz/Re:Kedvenc Hajók/Tengeralattjárók 2010 aug. 09 11:14 #37818

Roland írta:
Hajcihő írta:
Bazooka Joe írta:
Hajcihő írta:
Sajnos nem túl cseles, hiszen a tengeralattjárók vizuális észlelése igencsak nehéz volt.
Először is, ha már snorkellel (lélegzőcsővel)voltak szerelve, akkor periszkópmélységen közlekedtek, így jó eséllyel ők látták meg először a halászhajókat, aztán - megvárva az éjszakát - gyorsan a felszínre emelkedtek, és az ágyújukkal rálőttek azokra, és jó eséllyel el is süllyeszthették őket.


Az U-Bootok ha tehették legtöbbször a felszínen haladtak, mivel így a sebességük nagyságrendekkel nagyobb volt, mint a víz alatt. Ha szerencsétlen esetben észrevette őket egy ellenséges hajó, akkor legtöbbször vészmerülést hajtottak végre és gyorsan eliszkoltak (ez rendszerint be is vállt amíg meg nem jelent a szonár). A Snorkellt pedig kb. \'44 elején kezdték általánosan alkalmazni. Addigra viszont már kiszorultak az U-Bootok az Atlanti-Óceán nagy részéről (már talán \'43 júniusától elkezdődött számukra a vég).


A snorkellel a tengeralattjárók sebessége - periszkópmélységű haladás esetén - megközelítette a felszíni haladási sebességet, ugyanis a dízelmotorjait használta.

A vég kezdete valóban 1943. nyarától számítható, mivel ekkor vált rendszerszintűvé a radar az ASDIC (szonár) és az RDF (rádió iránymérő) kombinált használata.


Pedig a Németeknek még 43 után is meggyőződésük volt, hogy Norvégiából kiindulva, Izlandot megkerülve még hátba támadhatják a Szövetséges konvolyokat


Nem pontos.
A legújabb kutatási eredmények szerint, Dönitz és vezérkara ekkor már azt a célt tűzte ki a tengeralattjárók számára, hogy tartsák fenn a nyomást az Atlanti óceánon mindaddig, amíg az új típusú tengeralattjárók szolgálatba nem állnak, és ezek segítségével képesek nem lesznek elvágni az utánpótlásvonalakat.
Magyarán tökéletesen, és realista módon tisztában voltak azzal, hogy a VII. osztályú tengeralattjárók már alkalmatlanok a feladatra. Nem voltak bolondok.

A stratégiai elemzésük azonban nem volt több, mint a rulettjátékosok, vagy pókeresek nívója.
Ha stratégiailag is realisták lettek volna, pillanatok alatt befejezik a háborút.
Az ok is egyszerű: Tisztában kellett lenniük azzal (és minden bizonnyal tisztában is voltak vele), hogy az egyre erőteljesebb és egyre kiterjedtebb szövetséges harccselekmények ki fogják zárni annak lehetőségét, hogy a háborút megnyerhessék. Ezt azonban egészen egyszerűen figyelmen kívül hagyták.
De az már - ismét csak - politika, és a nemzetiszocialista gondolkodás torzulásainak a sajátja, hogy fejjel ment a falnak egész Németország.
Téma zárolva.

Válasz/Re:Kedvenc Hajók/Tengeralattjárók 2010 aug. 09 11:16 #37819

  • Zeki
Roland írta:
Bár jobban belegondolva, az XXIA óceánjáró tengeralattjáró (amivel később a V-2-es rakéták vízfelszín alatti hordozását kísérletezték) valóban jócskán meglephette volna a nyugatiakat.


Nem hiszem, hogy Grönland északi részére mertek volna merészkedni, hisz, ott már jégtorlaszok nehezítették a közlekedést. A partvonal mellett sem tudtak, volna elosonni az aknák és a jég miatt. Maradt a nyílt Atlanti-óceán, és ha megnézzük, akkor nem is kell megkerülni Grönlandot, mert így is közel tudtak kerülni az amerikai partokhoz, igaz nem a hátukba kerültek. Hogy kilőnek egy két V-2-s rakétát amerikai célpontokra, szerintem ezzel csak hergelték volna az USA-t mert nagy károkat nem tudtak volna okozni addig amíg, nem tudták volna megállítani az amerikai utánpótlást, és a hajózási vonalakat nem foglalták volna el. Emellett a visszaút is megterhelő volt, mivel folyamatos karbantartás kell egy tengeralattjárónak is és ellátó hajók Tengely részről nem nagyon úszkáltak a nyílt óceánon.
Téma zárolva.

Válasz/Re:Kedvenc Hajók/Tengeralattjárók 2010 aug. 09 11:17 #37820

Roland írta:

Bár jobban belegondolva, az XXIA óceánjáró tengeralattjáró (amivel később a V-2-es rakéták vízfelszín alatti hordozását kísérletezték) valóban jócskán meglephette volna a nyugatiakat.


Ez kétségkívül igaz.
Európa szerencséje, hogy önhittségük okán nem kezdték meg időben a fejlesztését.
Téma zárolva.

Válasz/Re:Kedvenc Hajók/Tengeralattjárók 2010 aug. 09 11:20 #37821

Roland írta:

Nem, a háború nem nyúlt volna el éveket, legfeljebb csak heteket és a végeredmény az lett volna, hogy egész Németország Szovjet megszállás alá kerül, mely jelentősen hozzájárult volna a Szovjetunió Hidegháborús sikeréhez...


Sajnos elnyúlt volna. Nem igazán publikált tény, de a Szovjetúnió jelentős mértékben függött az USA szállítmányaitól, és a hadipotenciáljának a felfutását jelentősen lassította volna egy eredményes blokád.
Téma zárolva.

Válasz/Re:Kedvenc Hajók/Tengeralattjárók 2010 aug. 09 11:21 #37822

  • Roland
Hajcihő írta:
Roland írta:
Hajcihő írta:
Bazooka Joe írta:
Hajcihő írta:
Sajnos nem túl cseles, hiszen a tengeralattjárók vizuális észlelése igencsak nehéz volt.
Először is, ha már snorkellel (lélegzőcsővel)voltak szerelve, akkor periszkópmélységen közlekedtek, így jó eséllyel ők látták meg először a halászhajókat, aztán - megvárva az éjszakát - gyorsan a felszínre emelkedtek, és az ágyújukkal rálőttek azokra, és jó eséllyel el is süllyeszthették őket.


Az U-Bootok ha tehették legtöbbször a felszínen haladtak, mivel így a sebességük nagyságrendekkel nagyobb volt, mint a víz alatt. Ha szerencsétlen esetben észrevette őket egy ellenséges hajó, akkor legtöbbször vészmerülést hajtottak végre és gyorsan eliszkoltak (ez rendszerint be is vállt amíg meg nem jelent a szonár). A Snorkellt pedig kb. \'44 elején kezdték általánosan alkalmazni. Addigra viszont már kiszorultak az U-Bootok az Atlanti-Óceán nagy részéről (már talán \'43 júniusától elkezdődött számukra a vég).


A snorkellel a tengeralattjárók sebessége - periszkópmélységű haladás esetén - megközelítette a felszíni haladási sebességet, ugyanis a dízelmotorjait használta.

A vég kezdete valóban 1943. nyarától számítható, mivel ekkor vált rendszerszintűvé a radar az ASDIC (szonár) és az RDF (rádió iránymérő) kombinált használata.


Pedig a Németeknek még 43 után is meggyőződésük volt, hogy Norvégiából kiindulva, Izlandot megkerülve még hátba támadhatják a Szövetséges konvolyokat


Nem pontos.
A legújabb kutatási eredmények szerint, Dönitz és vezérkara ekkor már azt a célt tűzte ki a tengeralattjárók számára, hogy tartsák fenn a nyomást az Atlanti óceánon mindaddig, amíg az új típusú tengeralattjárók szolgálatba nem állnak, és ezek segítségével képesek nem lesznek elvágni az utánpótlásvonalakat.
Magyarán tökéletesen, és realista módon tisztában voltak azzal, hogy a VII. osztályú tengeralattjárók már alkalmatlanok a feladatra. Nem voltak bolondok.

A stratégiai elemzésük azonban nem volt több, mint a rulettjátékosok, vagy pókeresek nívója.
Ha stratégiailag is realisták lettek volna, pillanatok alatt befejezik a háborút.
Az ok is egyszerű: Tisztában kellett lenniük azzal (és minden bizonnyal tisztában is voltak vele), hogy az egyre erőteljesebb és egyre kiterjedtebb szövetséges harccselekmények ki fogják zárni annak lehetőségét, hogy a háborút megnyerhessék. Ezt azonban egészen egyszerűen figyelmen kívül hagyták.
De az már - ismét csak - politika, és a nemzetiszocialista gondolkodás torzulásainak a sajátja, hogy fejjel ment a falnak egész Németország.


A Német stratégia valóban egy nagy hazárdjáték volt, pedig technikai fölényük segítségével még az árok aljáról is képesek lettek volna felkapaszkodni (kis szerencsével).
Téma zárolva.

Válasz/Re:Kedvenc Hajók/Tengeralattjárók 2010 aug. 09 11:24 #37824

Zeki írta:


Nem hiszem, hogy Grönland északi részére mertek volna merészkedni, hisz, ott már jégtorlaszok nehezítették a közlekedést. A partvonal mellett sem tudtak, volna elosonni az aknák és a jég miatt. Maradt a nyílt Atlanti-óceán, és ha megnézzük, akkor nem is kell megkerülni Grönlandot, mert így is közel tudtak kerülni az amerikai partokhoz, igaz nem a hátukba kerültek. Hogy kilőnek egy két V-2-s rakétát amerikai célpontokra, szerintem ezzel csak hergelték volna az USA-t mert nagy károkat nem tudtak volna okozni addig amíg, nem tudták volna megállítani az amerikai utánpótlást, és a hajózási vonalakat nem foglalták volna el. Emellett a visszaút is megterhelő volt, mivel folyamatos karbantartás kell egy tengeralattjárónak is és ellátó hajók Tengely részről nem nagyon úszkáltak a nyílt óceánon.


A fanatizmus sok mindenre képes ám! És az új tengeralattjárók nem lehetetlen, hogy képesek lettek volna a jég alatt is haladni.
Abban igazad van, hogy egy-két (vagy sok) V-2-es nem sok vizet zavart volna a tényleges rombolás tekintetében, azonban feltétlenül jelentős erőket vont volna el a konvojkísérettől, ami pedig ismét csak támadhatóvá tette volna azokat.
Az USA politikai okból nem engedhette volna meg, hogy a német tengeralattjárók szabadon garázdálkodhassanak a partjainál.
Téma zárolva.

Válasz/Re:Kedvenc Hajók/Tengeralattjárók 2010 aug. 09 11:29 #37825

  • Zeki
Igen, Brit első világháborús, vagy akár mondhatnám a brit második világháborús mentalitást, miszerint addig üldözzük, addig keressük, amíg meg nem bosszuljuk a tettüket.
A Japán zsebcsatahajók, és kis méretű tengeralattjárókról olvastam egy könyvet. A Japán Haditengerészet, sajnos úgy látta hogy ezekkel jelentős eredményeket fog elérni, de hát alig okoztak veszteséget a szövetségeseknek. 1946-ban több ilyen eszköz állt a japán gyárakba...a japán tengeralattjáró naszád nem volt a német U-boot -ok szintjén...
Téma zárolva.

Válasz/Re:Kedvenc Hajók/Tengeralattjárók 2010 aug. 09 11:30 #37826

  • Roland
Zeki írta:
Roland írta:
Bár jobban belegondolva, az XXIA óceánjáró tengeralattjáró (amivel később a V-2-es rakéták vízfelszín alatti hordozását kísérletezték) valóban jócskán meglephette volna a nyugatiakat.


Nem hiszem, hogy Grönland északi részére mertek volna merészkedni, hisz, ott már jégtorlaszok nehezítették a közlekedést. A partvonal mellett sem tudtak, volna elosonni az aknák és a jég miatt. Maradt a nyílt Atlanti-óceán, és ha megnézzük, akkor nem is kell megkerülni Grönlandot, mert így is közel tudtak kerülni az amerikai partokhoz, igaz nem a hátukba kerültek. Hogy kilőnek egy két V-2-s rakétát amerikai célpontokra, szerintem ezzel csak hergelték volna az USA-t mert nagy károkat nem tudtak volna okozni addig amíg, nem tudták volna megállítani az amerikai utánpótlást, és a hajózási vonalakat nem foglalták volna el. Emellett a visszaút is megterhelő volt, mivel folyamatos karbantartás kell egy tengeralattjárónak is és ellátó hajók Tengely részről nem nagyon úszkáltak a nyílt óceánon.



Nem! Az USA-t akár 1 jól irányzott V-2 is térdre kényszerítette volna! Ennek az az oka, hogy az USA anyaországi területét legelőször 2001-ben érte támadás. Az amerikai nép nem tudta volna azt elviselni, mint az Angol, mert nem abban szocializálódott, hogy bombák, félelmetes rakéták csapódnak bele az amúgy is 1000 emeletes épületeikbe.
Téma zárolva.

Válasz/Re:Kedvenc Hajók/Tengeralattjárók 2010 aug. 09 11:33 #37829

  • Roland
Hajcihő írta:
Roland írta:

Nem, a háború nem nyúlt volna el éveket, legfeljebb csak heteket és a végeredmény az lett volna, hogy egész Németország Szovjet megszállás alá kerül, mely jelentősen hozzájárult volna a Szovjetunió Hidegháborús sikeréhez...


Sajnos elnyúlt volna. Nem igazán publikált tény, de a Szovjetúnió jelentős mértékben függött az USA szállítmányaitól, és a hadipotenciáljának a felfutását jelentősen lassította volna egy eredményes blokád.


Tökéletesen igaz, de ennek az lett volna a vége, hogy Stalin elvtárs jobban odacsap a lovaknak, besorozza a kisiskolás kislányokat és egészen előrenyomulnak a Francia határig (vagy tovább).
Téma zárolva.

Válasz/Re:Kedvenc Hajók/Tengeralattjárók 2010 aug. 09 11:33 #37830

Roland írta:

A Német stratégia valóban egy nagy hazárdjáték volt, pedig technikai fölényük segítségével még az árok aljáról is képesek lettek volna felkapaszkodni (kis szerencsével).


Pontatlan.

A német tudomány valóban fölényben volt, még annak ellenére is, hogy legértékesebb tudósaik egy jelentős részét emigrációba kényszerítették, de a politikai rendszer, az ideológiai háttér, nem engedte ennek érvényesülését.

Ha nem egy önhitt fajelméletű ideológia mentén gondolkodtak volna, hanem figyelembe veszik a globális realitásokat, akkor nem teszik fiókba az olyan fejlesztéseket, mint a valódi tengeralattjáró, a sugárhajtású repülőgép, a döntött páncélzatú, Christie-féle felfüggesztésű harckocsi, stb., stb., stb. Tehát nem késnek el vele.

Persze, ha nem ez az ideológiájuk, akkor a háborút se robbantják ki, vagy legalább is nem terjeszkednek túl a Versailles-i döntés revízióján.

Ez azonban a \"mi lett volna ha\" kategóriájába tartozik.
A tény az, hogy az önhittségük, és torz szemléletük megakadályozta a technikai fölényük érdemi elérését, és alkalmazását.

Az ideológiájuk magában hordozta a vereségüket.
Hiába no, a deduktív logikával szemben a legnagyobb diktátoroknak sincs esélyük.
Téma zárolva.
Az oldal megjelenítéséhez szükséges idő: 0.22 másodperc
Joomla templates by a4joomla