Zeki írta:
Nem lehet mindenki olyan mint te, vagy ő, vagy én. Nap mint nap szembesülök azzal, hogy a többi emberben annyi hülyeség van, hogy nekem fáj, neki nem. De hiszen kellenek olyanok, akik a kétkezi munkát végzik. Nem lehet mindenki értelmiségi.
Tudod, a hülyeség csak annak nem fáj, aki hülye. Ha nem lenne hülye, észrevenné hogy hülye. Ez a dolog paradoxona.
(Az autópályás vicc gondolom mindenki számára ismerős.)
Azt azonban ne hidd, hogy az értelmiségiek között nincsenek kapitális ökrök! Még az Akadémián is vannak, szép számmal. Tanúsíthatom.
Következik ebből, hogy a hülyeség nem csak a kevéssé iskolázott emberek sajátja.
Amiről azonban mi beszélünk, az a szocializációs torzulások, a morális, érzelmi készségek és képességek körébe tartozik.
Egészen bizonyos vagyok benne, hogy számtalan kedves idősebb és fiatalabb embert ismersz, akik a maguk helyén a legnagyobb szívjósággal kapcsolódnak a környezetükhöz, és képességeik maximumát nyújtva vesznek részt a közösségeink életében. Akik - bár képességeik korlátozott volta miatt nem tudatosan - de érzelmileg és erkölcsileg hibátlanul képesek megélni a mindennapjaikat, és tisztességük valódi alapot szolgáltat az emberi és nemzeti közösségünkhöz való kapcsolódáshoz. Ők azok, akik elfogadók, és elfogadottak, mert elfogadhatók.
Nekik nem jut eszükbe, ha nincs meg a hét krajcárjuk, hogy lopni menjenek, és ők azok, akik, ha tisztes koldus kopogtat be hozzájuk, akkor a két porció ételt három felé osztják.
Én mélységesen tisztelem, és becsülöm (és erőmhöz mérten támogatom is) ezeket az embereket, holott esélyük sincs arra, hogy valaha is az értelmiségi elit csúcsára érhessenek, netán a gazdaságunk meghatározó vezető erejét képviseljék.
Ezeknek az embereknek létezik egy természetes lelki intelligenciájuk, és ez kisugárzik a környezetükre is,és onnan visszacsatolódva erősítik mindazt, ami a társadalmunkban szép, jó, érték.
Ők az az alap, akiknek a vállára állva, mi - sokszor nagyképű - értelmiségiek az országot előrevisszük.
Nélkülük semmi sincs.
Mi sem vagyunk.
És, ők azok, akik a legjobban megszenvedik az antiszociális kisgazemberek, és a fehérgalléros cinikus rablók rombolását.
Ők azok, akiket politikai hamisságokkal a legkönnyebb a saját érdekeik ellen fordítani.
Szóval ők azok, akiket a valódi torzlelkű - hétköznapi - hülyék, a leginkább képesek bántani.
Vigyázzunk rájuk, és hajtsuk el a hülyéket jó messzire, vagy zárjuk őket olyan helyekre, ahol az ajtón belül nincs kilincs, majd még a kulcsot is dobjuk el.