hátha ő nem tudja, akkor még esetleg Norbi. de mi biztos nem konyítunk hozzá

Német hajózási útvonalak szerintem csak a háború kitörése előtt voltak. A háború kitörésekor a teher és személyszállító hajókat internálták. A haditengerészet állomásoztatott ellátóhajókat az óceánokon, de ezekből csak néhány darab létezett. Ezek általában segédcirkálók is voltak, eljutottak egészen a Csendes-óceánig is. Ilyen volt a Cormoran esete Sidney könnyűcirkálóval, amit elsüllyesztett. Erről pontos ismeretek nincsenek, mert a Sidney-nek nem voltak túlélői, Cormoran haditengerészei pedig nem voltak hajlandóak beszélni az esetről. A Szu. elleni háború kitöréséig Szu a Spitzbergákról szenet Svédország vasércet szállított Németo.-nak. Ezután gyakorlatilag be volt zárva a Balti-tengerre, csak tengeralattjáróval tudtak hajózást folytatni. Az Atlanti-óceáni francia kikötők elfoglalása semmit sem segített, mert a tengeren a Szövetségesek voltak nagy fölényben és nem volt olyan kikötő ahová a németeknek lett volna érdemes menni. Japánba igen, de az nagyon messze volt, Afrikát meg kellett kerülni és nagyjából Indiáig nem számíthattak japán segítségre. Egy-egy hajó ami átjutott az nem számított, mert hajók százaira lett volna szükség. Elvileg 41. decemberig mehettek volna az USA-ba is a Cash and Carry alapján, de az USA tudta, hogy Németo. ezt nem képes igénybe venni. Arról nem is beszélve, hogy egy Japánig tartó útra teherhajó nem föltétlenül tudott elegendő üzemanyagot vinni magával. A német ellátó hajókat pedig sorra elkapták. Ezért maradt csak a tengeralattjáró. Azzal pedig komoly tételben nem lehet szállítani.A Németo.-gal szövetséges államokat pedig Japán kivételével szárazföldön el lehetett érni.<br><br>Szerkesztette: Gipszj, Időpont: 2010-11-17 21:01

Magyarországnak milyen hajói, tengeralattjárói voltak? (vagy voltak-e egyáltalán)

Einer spinnt immer! írta:


Maximum matróz Pisti amikor részegen belecsobbant a Balatonba, akkor volt Magyarországnak magyartengeralattjárója.

ez nagyon komoly válasz volt ám télleg nem volt semmije? még 1 kis csónakjuk sem, 2 evezőlapáttal?

Valamik voltak, kis folayami naszádok. Városokról votask enevezve ha jól emlékszm. Egyszer olvastam róluk. Zeki lenne a kompetens ebbn a témában. A magyar Ford BB teherkocsi oké, de a Győr őrnaszád pl. bizonytalan nekem.

voltak tengeren is, vagy csak a Balatonon, Dunán és a többi folyón?

Az I.vh-ban volt haditengerészetünk.
Minek haditengerészet,amikor még tengerünk sincsen?

Az I. világháborúban igen komoly haditengerészeti állományunk volt. Hisz ha olvastátok a cikkemet (amit remélek) tudhatjátok, hogy az Osztrák-Magyar Monarchiának voltak először monitorhajói Európában, ami nem mondom mekkora újdonság! (Többek között ezért rossz hallgatnom, hogy az OM Monarchia &amp; Török-birodalom már csak jelképes... a török lehet, de a magyar nem). Az I. vh-ból mindenki hallotta már az SMS Szent Istvánt, nos nem csak ő létezett! Tudniillik, igaz ő volt a Monarchia gyöngyszeme a tengereken, de voltak alsóbb alosztályú hajók. Például az SMS Wien, vagy a Velebit és a Tegetthoff és ezeket kísérték általában torpedónaszádok (pl.: Tb 81, Tb 78, Tb 79..etc - ezek ott voltak a Szent István csatahajó elsüllyedésénél.) ezek szolgáltak a tengereken. Ezek speciálisan a Monarchia hajói, de voltak amik csak magyar fennhatóságúak voltak, de voltak amik csak osztrák. A híres Lajta &amp; Maros (1871), Szamos &amp; Körös (1892), Temes &amp; Bodrog (1905), Enns &amp; Inn (1914/15), Sava (1915), Bosna (1917) etc... Voltak I. számú torpedónaszádok és őrnaszádok is. Például a B (1904) és a C &amp; D (1908), vagy az E (1908) és az F,g &amp; H (1908, 1909)Őrnaszád. Dunai hadmozdulatokra tervezték őket, meg a folyók biztosítására.
Hogy melyik hajó élte túl a tanácsköztársaságot? Nem sok, csupán őrnaszádok... tengeri hajónk nem maradt... ami maradt átépítették (lsd.: SMS Lajta).

101.Légideszant írta:


de van tengerünk! a Balaton

HunBütyök írta:

Az előző hozzászólásban szerepelnek a monitorok. Ezek 50-65m hosszú 300-600t vízkiszorítású hajók voltak, az elsőket kivéve 2 db 120 mm-es löveggel mint főtűzérséggel, légvédelmi ágyúkkal és géppuskákkal fölszerelve. A monitorok folyók nevét kapták. Ezek mellé kísérőhajónak állították szolgálatba az őrnaszádokat. Az őrnaszádok 60-130t vízkiszorítású egységek voltak, általában 2x2 7cm-es löveggel. Az őrnaszádokat ragadozó halakról nevezték el: Csuka, Compó, Barsch, Fogas stb. Az első vh. után csak 4 db őrnaszád maradt magyar kézben. Ezekhez még az osztrákoktól megszereztük az ő példányaikat is. A két háború között a hajókat városokról nevezték el. Volt Győr, Sopron, Debrecen, Kecskemét. Több név nem jut az eszembe. Az őrnaszádok mellé a folyamőrség beszerzett páncélos motorcsónakokat is PM-1 stb. jellel. Ezek a Toldi harckocsi tornyát kapták fegyverzetnek. A fenti hajókon kívül volt még a Juliska nevezetű búvárhajó vagy dunaalattjáró. Erről többet nem tudok.
A Thegetoff a Szent Istvánnal együtt a Viribus Unitis osztályba tartozott.

Einer spinnt immer! Földrajzból egyes. Ezt így nem használjuk, hogy a Balaton tenger. Maximum, hogy a \&quot;magyar tenger\&quot;. Idézőjelben.

És, amit Gipszij, írt az nagy okosság. Tessék bebiflázni!

Szlovákiában az egyes a jó, és én az is voltam! amúgy meg a turisták is sea-nak hívják mert nem az a tenger, ami szabadon folyik, nincs bezárva, mint pl Balaton. a Fekete tenger és Kaszpi tenger is be van zárva, mégis tenger...

Einer spinnt immer! írta:


Úristen, te felfogod miket írsz? A Fekete-tenger hogy lenne bezárva....Akkor a Boszporusz szoros neked mi? A Kaszpi-tenger meg a világ legnagyobb kiterjedésű tava. Kb minden mondatod rossz.

Hagyjad, ez őt nem is zavarja...
Hát mint mondtam földrajz (nálunk egyes nálad lehet szilva is) még nem megy. Még ha ezt jelentené a tenger... szerinted a Balaton vize milyen cukros? Borsos, citromos? Képzeld nem is sós! Ergo nem is tenger? Huh?

A Balatonon meg még hadihajó sem volt, hogy a témánál maradjunk. Max harci csónak, vagy ütköző komp...