Újra megtalálták az U-513-at:

www.washingtonpost.com/world/americas/re...IQAJSnSGI_story.html

Mindnek megvan a maga előnye. A Type II kicsi, a Type VII szép, a Type IX ütős, a Type XII meg kényelmes, és a jövő útját mutatta meg a tengeralattjáró-fejlesztésben. És megvan mind hátránya is...

Ugyanígy lehetne kategorizálni az össze ország hajóit, kivéve a Type XXI-est....abból csak a háború után profitált mindenki.<br><br>Szerkesztette: Atiraptor, Időpont: 2011-09-01 17:44

A Type VII is ütős volt, nemde? Type XII-ről még életemben nem hallottam...

Volt sokféle tengeralattjárója a német haditengerészetnek, de a legtöbb valahogy nem vált be. Kétségtelenül a jól sikerültek közé tartozott a VII, a IX, a XXI és a XXIII-as. Azonban tudomásom szerint nem maradt ki sorozat.

És a XII-est meg is építették és harcba is küldték?

A fentebb felsoroltakon kvül tudom, hogy bevetették a XIV-t (ellátó hajó), nem sok (kb 6db) épült belőlük, de pillanatok alatt megsemmisítették őket, a X-t (ez hosszújáratú hajó volt, Németo. és Japán közti utat utántöltés nélkül meg tudta tenni), az I-t és II-t (ezek rövidjáratú, csak a Balti tengerre szánt hajók voltak, főleg akna rakásra használták őket a háború elején), a XVI az kísérleti hajó volt, csak néhány példány készült belőle, nehezen kormányozható, lassan merülő hajó volt kb. 1800ts körüli vízkiszorítással lemerülve. Ez maga volt a tökéletes kudarc. Fentieket emlékezetből írom, jó lenne ha utánanézne valaki.
Ezeken kívül voltak a Walther féle tengeralattjárók, ezeknél víz alatt a (gáz?, gőz?)turbina működéséhez szükséges oxigént hidrogénperoxidból nyerték. Úgy emlékszem, hogy ezek voltak a XVII. sorozatúak.<br><br>Szerkesztette: Gipszj, Időpont: 2011-09-10 23:36

A Prinz Eugen találkozása a Leipziggel:

A kép rejtve van vendégek elől, jelentkezz be vagy regisztrálj a megtekintéshez.

A kép rejtve van vendégek elől, jelentkezz be vagy regisztrálj a megtekintéshez.

Ú, ez csúnya karambol. Hogy történt ez? És a Lipcse túlélte a találkát? Elég nagy az a lék, bár úgy látom, nem ér a vízvonal alá.

Panther írta:


Több helyen is azt olvasni, hogy a sűrű köd miatt ütköztek, és a Leipziget majdnm kettészelte a Prinz Eugen.
A könnyűcirkálót Gdynia-ba vontatták, ahol kiképzőhajóként, és erődként szolgált tovább.

Hayate írta:


Ez nem semmi! Történt személyi sérülés esetleg haláleset ekkor?

Úgytudom, hogy vér is folyt a két hajó összeütközése miatt. Nem kell, hogy a lék leérjen a vízvonal alá ahhoz, hogy elsüllyedjen egy hajó. A hajót szilárdságtanilag úgy méretezik, hogy megbecsülik a hullámok távolságát és magasságát azokon a vizeken ahol hajózni fog. Én sem értek hozzá tökéletesen, csak nagy vonalakban dereng valami. A hullámhegyek távolságát úgy kell felfogni mint egy gerenda alatt a támaszt. Azért itt bonyolultabb a dolog, mert a hajónak az a része ami a víz alatt van viseli a súlyát a vízmélység arányában. Ahogy a hullámok mozognak a hajó alatt az olyasmi mint amikor a drótot hajlítgatja az ember, hogy eltörje. Itt maga a hajótest a gerenda. Ha a magasságát felére csökkentem akkor a teherbírása a negyede lesz, mert a magassággal négyzetesen változik a teherbírás. Jelen esetben arról van szó, hogy az ütközés következtében a hajó hosszirányú teherbírása erősen lecsökkent. Viharosabb vízen lehet, hogy kettétört volna.

Arról nem is beszélve, hogy a hajó könnyen fel is borulhatott volna magától az ütközéstől is, meg amiatt, hogy megváltozhatott a tömegközéppontja is.

A hajóknál nem tömegközéppontot szoktak megadni, hanem metacentrikus magasságot. Nem tudom pontosan hogy mi ez, gyanítom, hogy egy olyan elméleti pont, ami ha kívül kerül a hajó héjazatán akkor fölborul. Nem a pont, a hajó.
Utána néztem. A hajó ha megdől akkor a dőlés irányába eső oldalon a felhajtóerő megnő, a másik oldalon csökken. A megváltozott eloszlású felhajtóerőnek a támadáspontja (eredője) oldalra eltolódik. (A dőlés irányába) Ez egy visszaállító nyomatékot hoz létre, ami a hajót vissza akarja állítani eredeti, függőleges helyzetébe. a hajó megdőlt helyzetű függőleges tengelyének és az eltolódott felhajtóerő támadáspontján keresztül húzott függőlegesnek a metszéspontja a metacentrikus központ. Ez minél magasabban van a hajó fölött annál stabilabb, mert akkor kis dőléshez is nagy helyrebillentő nyomaték tartozik.

Szerkesztette: Gipszj, Időpont: 2011-09-17 20:19<br><br>Szerkesztette: Gipszj, Időpont: 2011-09-17 20:22

Mi a véleményetek,az olaszoknak megérte páncélt áldozniuk sebességért?Köztudott,hogy az 1930-as években Olaszország fő ellenfelének Franciaországot tekintette,ezért olyan könnyűcirkálókat építettek,amelyek az akkori világ leggyorsabb hajói közé tartoztak ,azért,hogy felvehessék a versenyt a francia haditengerészet szintén gyors hajóival,de a háború tapasztalatai alapján ezt a legtöbben nagy hibaként értelmezik....de lehet,hogy ha fordítva lett volna,akkor nem tudtak volna időben a helyszínre érkezni,nem tudtak volna gyors hajókból álló konvojokat kísérni,és nem tudták volna oly eredményesen üldözni a brit hadihajókat....... A kép rejtve van vendégek elől, jelentkezz be vagy regisztrálj a megtekintéshez.

Az meglehet, de az, hogy a hajó nem borul fel, még nem jelenti azt, hogy nem süllyed el. Mert ha eléggé megdől, akkor beömölhet a víz felülről is. Nameg, ha nem is borul fel, de egy jó 30 fokos dülöngélés után még a minden hájjal megkent tengerészek is kiszaladnak a hajó szélére kiadni az egy héttel azelőtti vacsorát is...