Kösz Bütyök majd javítjuk

Nah, akkor folytassuk nagy kedvenceim, a brit harckocsik listáját.

Most nézzük szabályosan leírva a gyalogsági tankokat oké? ha nem oké, akkor is nézzük.

A6E1, A6E2, A6E3 Medium \"16 tonner\" (minden tesztváltozatból 1 darab készült) (MK jelzést nem kapott)

A7E1, A7E2, A7E3 Medium \"14 tonner\" (pár páldány) (MK jelzést nem kapott)

A11 Matilda 1 MK I.

A12 Matilda 2 MK I-V. (itt szoktam kiakadni teljesen, amikort a sok laikus Matilda MK II-nek nevezi a Matildát, aminek ágyúja van... Ugyanis az konyhanyelven Matilda II., de NEM MK II. Volt ugyan MK II-es jelzésű Matilda II.-es is, aminek hivatalos neve: A12 Matilda II. MK II.)

A10 Valentine MK I.-XI.

A22 Churchill MK I-VIII.
(a cikkben hibásan az van írva, hogy MK IV. Churchill. A képe egy MK VII-est ábrázol, és el kén edöntenünk, hogy általánosan írunk az adott tankról vagy csak kifejezetten arról a típusról. De mivel a jó öreg Philip Trewitt szöveg olvashato a kép alatt, azért megállapíthatjuk, hogy általánosan volt szó a Churchillről... Ezért az MK IV helyett azt kéne írni, hogy A22 Churchill MK I.-VIII., a Matildához, hogy A12 Matilda MK I-IV és a többi járműnél is így...)

nah, jól van nem kötekedek, de ha már Koszta megkért, hogy ellenőrizzem le a harckocsi részleget, gyorsan átfutottam az angolokat (ami után a sírógörcs futott át rajtam ), és ezeket a bakikat találtam.

ha valamiben kérdésetek lenne, akkor nyugodtan kérdezzetek...

A Churchill harckocsi legyen veletek!

Továbbra is a Churchill a kedvencem...

Bütyök köszönjük az infókat, ha lesz időm javítom

Csak, hogy Bütyök se unatkozzon, felvetek én is valamit.
Szerinted melyik tigris volt a legjobb (ugye királytigris, PVI, Sturmtiger), illetve szerinted a világháború elején (1939-ben), és a végén (1945-ben), melyik volt a legjobb tank? Csak egyet nevezetsz meg

Ui: Kedvenc tankokról átírva tankok/harckocsik-ra a téma, mivel, hogy ehhez több köze van..<br><br>Szerkesztette: koszta, Időpont: 2008-01-14 17:00

Először is: a Sturmtiger az nem tank volt

Nehéz erre a kérdésre válaszolni... 39-ben a legjobb harckocsi? Talán a T-34-es elődjének mondott (A-20)T-32-t nevezném... Nem készült belől esok, mondhatni csak egy-pár darab, de 1939-ben ez volt a legkitűnúbb páncélos talán, annak ellenére, hogy nem vett részt 39-40-ig semmilyen akcióban.

1940-ben azonban a francia Somua S-35 találtatott a legjobb mutatókkal rendelkező harckocsinak.

1941-ben a német panzer IV-esek megerősítése és gyalogsági támogató szerepkörből való kihozása következtében a Panzer IV-esek lettek a harcmezők urai, valamint a megjelenő T-34-esek. De ezután az év után olyannyira megkezdődött a különböző harckocsik variálása, hogy nem igazán lehet dönteni. Mondhatjuk talán a német nehézharckocsikat (Tigris, Párduc) a legjobbnak, de sok hibával küzdködtek. Ezért talán az orosz T-34-eseket lehetne megemlíteni mint legjobb páncélost. 1944-ben megjlenet a Sztálin harckocsi, aminek szintén volt sok hátránya, ezért talán az 1944-es modellű T-34/85-öst nevezném legjobbnak. A tűzerő, mozgékonyság, védettség tekintetében a legjobb volt. Bár komoly vetélytársnak megmaradtak a kiváló német Párducok.
1945-ben viszont éppúgy ott van a dilemma, hogy mit nevezzünk legjobbnak? Centurion? Sztálin 3-as, Pershing? Fene se tudja...

Amúg ylegyen átjavítva a tém aharckocsikra, mert nem csak angol és amcsi páncélosokkal foglalkozunk... mert akkor lehetne tankok a téma címe...

HARCKOCSI!!!!

Igenis, átjavítva...

Mi ez a halott téma? Bütyök valamit vessél fel

Na akkor beszélgessünk kicsit a belga páncélosokról is... ACG-1 és a T-13... ki mit tud róluk... a T-13 egy belga páncélvadász harckocsi volt, 1940-es német invázióig 150 darab készült el belőle. Egy akkor igencsak nagy teljesítményű belga 47 mm-es páncéltürő ágyút és egy 7,5 mm-es géppuskát használt e kis műremek. Az ACG-1 meg egy belga könnyűpáncélos volt, ami szinte teljesen megegyezett a francia Renault R-35-tel, viszont szintén ezt a jó kis 47 mm-es belga páncéltörőágyút használta. 25 darabot rendeltek meg, azonban csak 12-15 lett rendszerbe állítva...
A híres belga 47 mm-es páncéltörő ágyúból a Magyar Hadsereg is kapott a német szövetségeseink jóvoltából, azonban a Keleti fronton a szovjet páncélosok ellen már kevésbé volt hatékony (tudjátok a KV és T-34 harckocsik miatt).

Azért jutott eszembe ez akét aranyosság, mert éppen ezeket raktuk bele legutóbb minden világháborús játék legjobbikába, a Sudden Strike Resource War-ba.


Megjelenés dátuma: 2008 február vége.

Sziasztok!

Ha unjátok a csúf zöld dombos windows hátteret, de nem akartok tőle megválni, akkor itt egy csodajó megoldás:

Panzer III. Ausf. J-s Windows háttér:

www.panzerdivision.com.br/imagens/04_wall/_pzd_13_1280.jpg

Szerkesztette: HunBütyök, Időpont: 2008-02-01 06:50<br><br>Szerkesztette: HunBütyök, Időpont: 2008-02-01 06:51

Szép háttér, csak kár hogy ott van alul a link...

Hi! Szeretném megkérni Bütyököt (elvégre ő a szakértő), hogy beszéljen nekünk a: Toldi-ról és a Tas vezér nehézharckocsiról.

A netről szedtem ezt le de módosítanom kellett rajta, mert az IQ-betyár honlaptulajdonos kicsit keverte a szezont a fa.... fazonnal. Tessék a Toldi leírása kiocsit módosítva.

1936-ban Svéd küldöttség utazott Magyarországra hogy eladásra kínálja fel az L-60-as harckocsit. Még ebben az évben egy magyar mérnökökből álló küldöttség utazott Svédországba, hogy megvizsgálja a harckocsit. 1937-ben Magyarország rendelt egy L-60 típusú harckocsit, hogy hazai körülmények között teszteljék. A hazai terepen való tesztelés során kítűnően vizsgázott. Azt az egyetlen dolgot kifogásolták, hogy nem botkormánnyal hanem kormánykerékkel történik a jármű irányítása.

Ezekután Magyarország megvásárolta az L-60 licensét. Pár változtatást akartak végrehajtani a járművön, mielőtt elkezdenék gyártani Toldi néven. Kiakarták cserélni a kormányművet botkormányra, de végülis ezt a tervet elvetették. A parancsnoki kupola köré 5 db prizmás figyelőüveget akartak rakni, hogy az amúgy sem tökéletes kilátást fokozzák egy kicsit. A harcterepen mint tudjuk a legfontosabb az ellenség mihamarabbi észlelése, főleg ha a páncélos páncélvédettsége nem túl nagy. A tornyot pedig fékezhetővé kellett tenni, erre azért volt szükség hogyha a motor túl akarná forgatni a tornyot akkor meg lehessen azt állítani. A Jármű elején és két oldalán 1-1-1 figyelő üveget helyeztek el. Ezeket egy vékony páncéllemez védte amit a tank belsejéből egy kar segítségével lehetett mozgatni. Így tűzharc esetén egy mozdulattal rá lehetett fordítani a páncéllemezt a figyelő üvegre. A torony két oldalára nyitható kibúvó nyílásokat helyeztek el, ez megkönnyítette a
személyzet ki és beszállását, valamint szükség esetén a harckocsi gyors elhagyását. A toronyban elhelyezett 20 mm-es nehézpuskát nehéz volt mozgatni, és utántölteni a szűk toronyban. Főleg a 25 töltényes tár akadt be a torony tetejébe. Emiatt egy rést vágtak a torony tetején. Ez megoldotta a mozgatás és az utántöltés problémáit. Ezt a lyukat egy tégla alakú páncéllemezzel takarták el. 1938 elején felmerült az az igény, hogy a Toldit lássák el rádióval. A magyar hadvezetés is kezdett rádöbenni arra, hogy a modern háború megvívásához elengethetetlen szükség van arra, hogy a harckocsik egymással tudjanak komunikálni a harctéren. A komunikáció folyamatossága már egy lépés a győzelem felé. A harckocsi egy Ra/5-ös rádiót kapott.
Ennek az ív antennája a torny tetején helyezkedett el. Használat közben egy kar segítségével felállították az ívantennát, ha nem használták akkor a karral kioldották a rögzítő szerkezetet, ennek következtében az antenna rádőlt a torony tetejére. Ez az ívantenna vált a Toldi harckocsik egyik jellegzetes ismertetőjegyévé a második világháború során. Az irányváltoztatást a Svéd kormánykerékkel oldották meg. Ennek rövid működési elve a következő: A kormány kerék jobbra illetve balra történő mozgatásával a jobboldali vagy a baloldali lánctalpat lassította le a szerkezet. A lassulás attól függött hogy mennyire fordították el a kormányművet. A harckocsi emiatt nem tudott helyben megfordulni , csak 7m-es körön belül. Ez amiatt volt mert a harckocsi egyik lánctalpát se tudták teljesen leállítani. Fő fegyverzetét 1 db 20 mm űrméretű Solothurn nehézpuska, és egy 8 mm űrméretű Gebauer géppuska alkotta. Ez a fegyverzet képessé tette könnyebben páncélozott harci eszközök leküzdését, valamint a gyalogság elleni bevetését. A motor túl sebezhető lett volna a hűtőrácsokon keresztül, emiatt a hűtőrácsok alatt vékony páncéllemezt helyeztek el. A harckocsitestet hátsó részén és az elején városi jelzőlámpákkal látták el, hogy a jármű közúti forgalomban is közlekedhessen. 1941-ben kiderült hogyha a Toldi páncélzatát nem növelik, akkor harci feladatok ellátására alkalmatlan lesz. A harckocsi kis teljesítményű motorja és a gyenge torziós rugók nem tették lehetővé a harckocsi tömegének nagyarányú növelését. Szakemberek véleménye szerint a harckocsi 500 kg-os súlynövelést bírna még el. Így a páncélzatot csak a veszélyeztetett helyeken növelték 13 mm-ről 20-30 mm-re.


A Toldi egészségügyi változata

A változtatások után a járművet a Toldi II jelöléssel kezdték el gyártani. Azt tervezték, hogy a harckocsi kormányművét kicserélik egy a MÁVAG-nál készítettre. Ezzel 6 m-es körön belül tudott volna megfordulni a Toldi II. Az elkészült kormányművet beépítették a H-357-es forgalmi rendszámú harckocsiba. A csapatpróba közben a jármű felborult és kiégett. Ezután az esemény után a Ganzgyárban borítási próbának vetettek alá egy másik harckocsit. A borítás és a vizsgálatok után kiderült hogy véletlen műve volt a jármű kigyulladása. Végülis egyenlőre lemondtak az új kormányműről. A harckocsi lövegét is kicserélték egy nagyobb űrméretűre, így a fő fegyverzetét ettől kezdve egy 40 mm-es harckocsilöveg látta el. Ennek kezdősebessége 800 m/s-volt. Ez nehezebb volt mint az előző löveg, így a harckocsi tömege 500 kg-mal nőtt. A Toldi I jellegzetes ív antennáját kicserélték bot antennára. A botantennára azért volt szükség, mivel az ívantenna a fronton elég nagy feltünést keltett és könnyen észlelhetővé tette. De a Toldi II-t így se tudták a páncélos elhárításban kellően alkalmazni, gyenge adottságai miatt. Lövegük nem volt elegendő a korszerű harckocsik páncéljának átütésére. Páncélzatuk is csak a 20 mm-es páncéltörő fegyverek ellen volt hatásos. A Toldi III nem került már sorozat gyártásra, pedig ezen sorozat újabb változtatásokon esett volna át, és harci értéke is nagyobb lett volna már mint előző két testvéréé. A gyárak túlterheltsége miatt nem került erre sor. Tervezték kötényzettel való felszerelését is, de ez nem növelte volna a páncélvédettséget, csupán plussz terhett rótt volna az amúgy se túl erős motorra. A Toldi III ból csak pár darab készült el mindössze tesztelési célokra. A Toldi harckocsiból készült speciális változat is a Toldi egészségügyi harckocsi. Ezt a frontvonalban megsebesült katonák kimentésére használták. A torony hátsó részén egy megnagyobbított nyílást helyeztek el, hogy a betegek be és kirakása könnyebb legyen. Az orvosi személyzet felszerelését a lőszertartó rekeszek helyén oldották meg. A járműnek megmaradt a 20 mm es nehézpuskája, csak a lőszer javadalmazást csökkentették le 184 darabra.


A Toldi páncélvadász változata

1944-ben felmerült az elavult Toldi I esek alvázának hasznosítása. A Ganz gyárban megterveztek a német Marder sorozat mintájára egy önjáró löveget. Az önjáró löveget egy 75 mm-es löveggel szerelték fel. A löveg köré egy felül és hátul nyitott tüzelőállást készítettek. Ez nem túl sok védelmet adott a személyzetnek, a repeszeket és a gyalogsági fegyvereket volt képes csupán felfogni. A csapatoknak nagy szüksége lett volna a járműre de csak egy mintapéldány készült belőle. Valószínüleg a Magyar gyárak túlterheltsége miatt nem került sor az amúgy nagy tűzerejű páncélvadász sorozat gyártására.

Bütyök-féle kiegészítés: a Toldi II-nek volt egy Toldi IIB nevű változata is, ami balkormányos volt... A többinek jobboldalon volt a kormánya. (ugyanis anno kis hazánkban is balkézszabály volt. Majd bejött a jobbkézszabály, és csináltak jobbkéz-szabályos Toldikat is, amiknek baloldalon volt a kormánya.


Általános adatok:

Toldi II.

Tömeg:9350 kg
Teljes hosssz.: 4750 mm
Magasság: 1872 mm
Max.seb.: 47 km/h
Teljesítmény: 155 LE
Gázlóképesség: 0,7 m
Személyzet: 3 Fő
Páncélzat: 5-35 mm
Árokáthidalóképesség: 1,75 m
Hatótávolság: 190 km
Fegyver/lőszer javadalmazás:
1 db 40 mm űrméretű harckocs ágyú / 55 db lőszerrel
1 db 8 mm űrméretű géppuska / 3200 db lőszerrel
Rádió: Ra/5a

A TAS-ról annyit hogy volt Tas nehézharckocsi meg TAS páncélvadász is. Az előbbi a magyar Párduc lett volna, a másik a magyar Vadászpárduc. Papíron léteztek csak, bár állítólag prototípus volt a TAS nehézharckocsihoz, ami a bombázásokkor megsemmisült... bár ki tudja... lehet hogy itt lapul a garázsunkban .

Na, ha kell infó a TAS-okról, akkor szólj csak, valamit keresek.

Bütyök, meg tudnád saccolni hogy egy Sherman egy Tigrist hány méterről tudodd kiszedni?(elölről) Olvastam egy könyvet, csak azért érdekel.