Először is: valamit találjatok ki, hogy ne léptessen ki ez a fórum, amig írom a hozzászólást, mert k******ul idegesít, hogy leírok egy óra alatt valamit és kiléptet...
Meg néha belépek és eltűnik az oldal, és újra megjelenik és mintha be sem jelentkeztem volna...
A kérdés túl általános. Melyik Sherman és a Tigris melyik oldalát eltalálva. Ja meg hogy melyik Tigrisre gondolsz.
Azonban egy kis ismertető a 88-as különböző változatainak páncéltörő képességéről.
8,8 cm Kw.K.36 L/56 a Pzgr.39 és Pzgr.40 páncéltőrő gránáttal:
(A perjel előtt a 39-es, perjel után a 40-es adata látható)
100 m: 120 mm/170 mm, 500 m: 110 mm/155 mm, 1000 m: 100 mm/138 mm, 2000 m: 84 mm/110 mm
Tehát levonhatjuk a következtetést, hogy a korai Shermanek 1000-2000 esetenként nagyobb távolságról is leküzdhetőek voltak a Tiger I-gyel. A későbbi Shermanek 10 cm-es döntöt homlokpáncélja esetében a hagyományos Tigriseknek már 1000 m alatti távolságról kellett tüzelni. A Királytigris esetbéne ez nem áll fenn, mert a KWK43 nagyobb tűzerőt képviselt. (2000 m-en is 132 mm/152 mm a Pzgr.39-1-gyel és a Pzgr.40-43-mal)
Na nézzük az angol és amerikai ágyúkat!
M2-es 75 mm-as páncéltörő ágyú, ami a Grant és Lee harckocsikban volt és aminek őse a francia B1-es harckocsikban figyelt: M72 AP páncéltörő gránáttal 457 m-en 60 mm
M3-as 75 mm-es harckocsiágyú, amely a korai Shermanekben és néhány észak-Afrikába átvitt Churchill MK III/MK IV harckocsiban volt megtalálható: M72 AP páncéltörőgránáttal, 457 m-en 76 mm
M6 75 mm-es harckocsiágyú: hasonló az előzőhöz, csupán az ágyú könnyebb súlyú volt, ezér tideális volt beszerelni egyik kedvenc páncélosomba az M24 Chaffe könnyűharckocsiba.
M7 3\" (76,2 mm) páncéltörő ágyú: M93 páncéltörő gránáttal: 457 m-esn 157 mm, 137 m-en 116 mm. Ebből a gránátfajtából azonban a Wolverine-ok pár darabot kaptak. M79 és M62 páncéltörő gránátoknak kisebb páncéltörő képessége volt. Az M62 457 m-esn 93 mm-es páncél ellen volt hatásos, az M79 viszont pedig 109 mm ellen.
M1 76,2 mm-es harckocsiágyú, amik az M18 Hellcat-eken voltak például ugyanolyan lövedékkel tüzelhettek, mint az előbb említett 3\"-es löveggel szerelt járművek. A löveg teljesítménye minimálisan volt csak jobb az M7-es lövegnél. Azonban a kései páncélvadászokat több M93-as gránáttal látták el. Az M1-es ágyúval szerelt kései Shermanek, illetve M7-es ágyóval felszerelt Shermanek tehát képesek voltak tigrisek ellen harcolni, igaz közelebb kellet merészkedniük a cicához.
Érdekes történet, hogy a bolsevik patkányok a 85 mm-es harckocsiágyút jobbank tartották, mint a 76,2 mm-es amerikai ágyúkat. Hát a jó édes nénikéjüket!
M3 90 mm-es páncéltörú ágyú. WEzt igazából Közepes harckocsikon nem alkalmazták az amerikaiak, viszont 1943-ban, amikor megjelent ez a légvédelmi ágyúból kifejlesztett csoda, akkor egy Wolverine-ra szerelték. Majd ebből lett a Jackson. Végül is közepesharckocsi alvázon kialakított páéncélvadász volt. Amit nagyon szeretek.
M82 és M304-es páncéltörő gránáttal alkalmas volt a Tigrisek elleni harcra. 1800 m-esn is képes volt 106 és 156 mm-es páncél leküzdésére. Értelemszerűen az M82 a 106 és az M304 az 156 mm.
A T15E2 90 mm-es páncéltörő ágyú a kései pershingek fegyvere volt, és 457 m-en 224 mm, 1800 m-esn 173 mm-es páncél leküzdésére volt alkalmas. Vajon miért hívták Tigrisszelidítőknek a Pershinget?
A Pershinget nagyon szeretem...