Aztap*csa!!!! kedvenc harckocsim!

kedvencek:
T-28 /II.WW m1a1 Abrams/Irak,Teherán, stb. tankok

A T-28-ast én is nagyon kedvelem, igazi úttörő volt a maga nemében. Ebben volt először lövegstabilizátor. Na meg ne feledjük, hogy akkor épült, amikor még első vh-s FT-17/18 harckocsikat adták-vettek az országok, angolok és amerikaiak csak kísérleteztek, a németeknek meg egy darab harckocsijuk sem volt. A szovjetek meg már akkor nehézharckocsiban gondolkodtak. Na jó a Char 2C is volt a franciáknak (kedvenc nehézharckocsim), de az most más tészta.

HunBütyök írta:


Azért a német lemaradásban benne van elég erőteljesen a békeszerződés tilalmai .

A békeszerződés és a Franciák kapitalizmusa a világválság alatt...

erre nem lehet fogni, hisz sorra bújtak ki a békeszerződés alól lsd.: nem lehetett Németo-nak különleges alakulata, ezért Hitler a hegyivadászokat, mint sima katonák, avagy rendfenntartóként kezelte őket, persze közben hegyeken gyakorlatoztak.

Zeki írta:


Szóval akkor azt mondod egyenlő feltételek mellett ment a fegyverkezés? <br><br>Szerkesztette: portillo, Időpont: 2010-07-24 09:56

Németországnak sokkal nehezebb volt mint a többi országnak és ez tény.

panzer2 írta:


Valóban sokkal nehezebb dolga volt, csak éppen nem a békeszerződés volt az első számú gátló tényező.

Mint a hadtörténészek joggal megállapították, szemben a szövetségesekkel, Németországban \&quot;nem engedték keveredni a laboránsköpenyt az egyenruhával\&quot;.

A tudomány lebecsülése az ideológiával szemben pedig arra az eredményre vezetett, amit ismerünk.

Az igazságtalan békeszerződés pedig egy militáns államot hozott létre, és nem egy kiegyensúlyozott, a német kultúrát és tudományt tisztességben öregbítő államot.

A német nép dicséretére pusztán azt lehet felhozni, hogy még ebben a helyzetben is képes volt maradandó és előremutató értékeket létrehozni, még akkor is, ha azokat messze nem nemes célok érdekében hasznosították.

A háborúk paradoxona mindig is az volt, hogy néhány év alatt ugrásszerű fejlődést idéz elő, ugyanakkor a történelem azt bizonyítja, hogy a technológiai fejlődés a tartós áttörés sosem az agresszor hatalomnál jut - összességében - a legmagasabb szintre, hanem a védekezni kényszerülő és végül győztes társadalomban.
Ez végső soron logikus is, hiszen csak fejlettebb technológiai védelmi rendszerekkel lehet az agresszor hatalom - kezdeti - előnyét felülmúlni.

Ugyanakkor ez bizonyítja az agresszor hatalmak ideológiai társadalmi alsóbbrendűségét, kalandorbeállítottságát is, mivel sosem tanulnak a történelemből, és ezáltal eleve vereségre vannak ítélve.

Igaz ez még akkor is, ha ez a vereség nem azonnali és látványos, ha egy hatalom, csak \&quot;átvált\&quot; a győzelme pillanatában elnyomó, agresszív attitűdbe, és - akár évtizedekre - fenntartja dominanciáját, majd nem háborúban, hanem a hétköznapok apró küzdelmeiben válik vesztessé.

Ennek legkézenfekvőbb példája a Szovjetúnió, amelynek diktatórikus politikai rendszere, elnyomó, agresszív politikája eleve determinálta a bukását.

De a történelemben is számtalan példa mutatja ennek az axiómának az igazságát:
Pl. a Római Birodalom, a Francia császárság, a viking birodalom, a Hun, a Mongol birodalmak, a Török császárság stb. esetében is.

A népek ugyanis egészen egyszerűen utálják, ha bárki a nyakukra ül.

Nem ezt mondtam Portillo, tanulj meg olvasni, vagy mondatot értelmezni...

Hajcihő Írta:


Ez nagyon is igaz, egyeseknek ideje lenne kiábrándulni a német fegyverkezés hasznos és erkölcsi célokra fordított eszméiből.

A Német fegyverkezésnek az a legnagyobb negatívuma, hogy a csodálatos fejlesztéseiket a szövetségesek kezére juttatták...

Hát ennek talán az az oka, hogy elvesztették a háborút...vissza a harckocsikhoz!

Zeki írta:


Egyetértek veled.

Azonban ehhez tudományos értékű megközelítésre - a deduktív logika alkalmazására - lenne szükség.
Azonban ezt az elmúlt 21 évben sem vezették be az iskolákba, mivel a politikai elit egészének az érdekeivel ellenkezik, hogy emberek önállóan képesek legyenek gondolkodni, és ne szopják be a hagymázas dumákat.
A tézis, antitézis, szintézis, és a kettős bizonyítás elve ezért aztán szigorú tabu.

Azonban, ha valaki egy történettudományi jelleggel bíró oldalon nyilatkozik meg, attól talán elvárható, hogy - legalább alapszinten - bírja a tudományos megközelítés készségét, és elfogulatlanul, a tényekre támaszkodva tárja fel a hipotéziseit, véleményét.

(Remélem, ez nem igazán off. De, ha igen, akkor vége.)

Nem OFF, majd törlik ha az...
Igen, a mai iskolás réteg már főleg abban az állapotban van, hogy elhisz mindent, amit innen-onnan hall. Nem alkot önálló véleményt, hanem követi másét, ez meg a társadalom további butulásához vezet.

Ha már harckocsik téma, akkor zárjuk le ezt az elég fontos beszélgetést, hisz legalább néhány ember képes véleményt alkotni a nagyvilág helyzeteiről.

Bütyi, egyszer kérdezték tőlem, hogy a Gyarmatháborúk előtti indiai hadseregnek, tehát a britektől függő Indiai birodalomnak, voltak e páncélosai? Mármint saját, és nem brit vagy franca. Biztos volt valami, mert a francia idegenlégiósok megsegítették az indiai félpáncélos dandárt valahol Észak-Afrikában, bár lehet azok brit páncélosokkal mentek...

Norbi!

Írtad a Páncélosok c. könyvben, hogy:

\&quot;A 24. páncélos-hadosztály tapasztalatai szerint a kevésbé beépített területen a harckocsikból, lövészpáncélosokon szállított páncélgránátosokból, önjáró páncéltörő ágyúkból, utászokból és tüzérségből álló páncélozott rohamcsapatok kiválóan beváltak.\&quot;

Kérdésem az lenne, hogy a 14. és 16. páncélos-hadosztályok is átvették ezt a technikát,vagy nekik volt sajátjuk (mivel Sztálingrád különböző részein harcoltak)?

Illetve e 3 páncélos-hadosztály nem akkor kapott páncélgránátos-ezredeket, amikor már a sztálingrádi csata után újra felállították / feltöltötték őket?

Én úgy tudtam, hogy a csata ideje alatt a páncélos-hadosztályokban 1 Lövész-Brigád (Schützen-Brigade) volt, ami 2 Lövész-Ezredből (Schützen-Regiment) állt. Tehát akkor az ezekben szolgáló katonákat már páncélgránátosoknak nevezték?

Segíts légy szíves!<br><br>Szerkesztette: Bazooka Joe, Időpont: 2010-07-25 13:03