Hát ez is csak egy háborús kuriózum. Sok beleszólása nem volt a páncélos hadosztályok életében miután ez se volt képes egyedül elvontatni egy másik tigrist vagyis máris két műszaki mentőről beszélünk akkor meg már nem mind1 hogy 3 féllánctalpas Famo vontatja vagy két meghibásodásra hajlamos Tigris műszaki mentő ?

Nem. Ugyanis mivel ez utóbbi sokkal könnyebb egy átlagos Tigernél (löveg és lőszer nélkül), így a motornak több ereje marad a vontatásra.

a.) egy apró kérdés: nem egészen értem miért volt a vörösöknek két hasonló paraméterekkel bíró könnyű-felderítő harckocsi sorozatuk: a BT.-k, amelyek közül a kedvencem a hetes, és a t40-60-70. olyan nagy eltérés nincs köztük, bár a BTk mintha magasabb technikai szineten álnának.
Szóval a szovjet hadi ipar eléggé racionlis volt akkor miért fárasztották magukat hasonló harckocsikkal, amiki külön alkatrészt stb. igényeltek.
b.) hogy nézett ki a KLEIN TIGER, mármint ha megépült volna: marha erős motor, nagy ágyú , és csak33tonna. Lehet valahol képet találni róla?

Panther írta:

Ugyan a harckocsi az lánctalpas, de azért ne felejtsük el, hogy egy jármű vonóereje a saját súlyától és a tapadástól függ. A lóerő sokkal kevesebbet számít mint azt sokan gondolják, mert egy széles határig az csak a sebességet befolyásolja. Az önsúly egy bizonyos százalékából (tapadás) lesz vonóerő. Ha megfelelően leáttételezem, akkor kis lóerővel is érhetek el nagy vonóerőt. Ennek maximuma az önsúlyból számított tapadás. Az más kérdés, hogy ehhez milyen sebesség tartozik, és milyen erős alkatrészek kellenek. Ennyit arról, hogy a Bergetiger könnyebb volt, tehát erősebb. Az viszont valószínű, hogy az alkatrészek kevésbé voltak igénybevéve és fürgébb volt. (Magasabb sebességváltó fokozatban tudta ugyanazt a lejtőt megmászni)<br><br>Szerkesztette: Gipszj, Időpont: 2011-02-14 18:59

Mirque írta:


A BT \&quot;&amp;#1041;&amp;#1099;&amp;#1089;&amp;#1090;&amp;#1088;&amp;#1086;&amp;#1093;&amp;#1086;&amp;#1076;&amp;#1085;&amp;#1099;&amp;#1081; &amp;#1090;&amp;#1072;&amp;#1085;&amp;#1082;\&quot;, azaz \&quot;gyors tank\&quot; volt. Általános feladatú könnyű harckocsiként lehetne jellemezni, nagy sebességgel, méretéhez képest komoly páncélzattal, és tűzerővel (mint manapság az ún. Main Battle Tank-ok).

A T-40/60/70 sorozat inkább parancsnoki-rádiós, vagy felderítő szerepkört látott el, a T-40 pl. úszóképes is volt.

Ti komolyan összeesküdtetek ellenem... Direkt csináljátok???

A BT sorozat az 1931-ben kezdett el megjelenni, majd szépen lassan megnőtt T-34-gyé.

A T-40, 60, 70 meg 1941 utáni projekt. Jagi jól leírta mire találták ki.

A BT gyorsharckocsik elgondolása a mélységi háború elvét követendő gyors, fürge, nagy távolságot megtevő harckocsikon alapult.

Igazából a 30-es években a BT-ket úgy kell felfogni mint a MBT-ek mostanság. Vagy a közepes harckocsikat a második világháború derekán. Tűzerő, mozgékonyság, védettség álá 1931-1939.

A T-26 bogyótankszéria gyalogsági könnyűharckocsi volt,. ami nem előrenyomult, gyorsan, könnyedén és darált hanem döcögött a gyalogságot kísérve. Ilyet láthatunk a Talvisota című zseniális filmben is (persze tudom, a Ryan közlegény és a Lótakony (Pacifika) az megy a nagy többségnek) jól ábrázolják ezt. Jön a sok szovjet katona és a sorok között döcög 10-20 km/h-val a T-26 ilyenolyan verziója (volt egy rakat ebből is).

Na meg a 30-as években volt mégegy kategória, az áttörő harckocsi (mint a franciáknál pl.) ami meg a T-22, T-24, majd a T-28 lett illetve a mozgó erőd a T-35.

Persze a 20-as évek végi és 30-as évek végi elgondolásokat lesöpörte az asztalról Sztálin atyácska és a BT-ket beküldte Lvov városába 1939-ben gyalogságot támogatni, a T-26-osokkal meg megtetetett 1000 km-t. (A BT-k nem tudták kamatoztatni villám gyorsaságukat és gázolajos üvegekkel felgyújtották a hős lengyel védők, a T-26-osok meg nem bírták a \&quot;gyors\&quot; előrenyomulást 24 km/h-val és a 3000 darabból mondjuk 1500 lerohadt az úton és a szorgos kis Zis-% PARM műszaki teherkocsik javítgatták őket.
De éppúgy a BT-ket halomra lőtték a finnek a Mannerheim vonalnál, vagy csapdába csalták az erdőkben. (Itt sem tudták kihasználni gyorsaságukat)
A következő csúfos szereplésük meg 1941 volt, amikor is totális káosz volt és már eljárt ezek felett a bogyótankok felett az idő.

A BT-k legsikeresebb akciója Hankin-Golnál volt, ott remekeltek, a mongol pusztákon. A japánok csodálkoztak is hogy mi az ami pici, zöld és ezerrel jön feléjük. És félelmetes lövege van (akkoriban a 45 mm-es 20-K harckocsiágyú kiváló volt).

Ja a T-40, 60, 70 bogyótankok pedig relatíve kis példányszámban épült felderítő járművek voltak.

Bár a T-40-est én nem ezekke hoznám összefüggésbe hanem a T-37 és T-38-cal. Ugyanis ezek voltak az ő elődei. Ezek a kétéltű páncélosok is inkább felderítő szerepkörre voltak kitalálva.

HunBütyök írta:


Köszi szépen!

A harcjárművek cimű magazin 2. számában egy Bergetiger makett van.Nem rossz,csak nem lehet mozgatni.

Hát nem is azért van ilyen kiszerelésbe, hogy játszanak vele. Bütyök tetszik a BT és a T harckocsik történetéről írt összegzés Like

BlackTiger írta:


Most majdnem leírtam mit mozgassál, de fiatalkorúak is nézik az oldal. Annyit leírok hogy előre és hátra húzogasd!

Az újsághoz adott makettek azok makettek csak, amiken max a torony forgatható. Arra való hogy felrakd a polcra a kis vitrinkében amit adnak hozzá. Nem kell mozgatni!

HunBütyök írta:


Ez komoly probléma, mert én még a rendes összerakós maketteket is terepasztalon tologatom:woohoo:

Jagdpanther írta:


De nem brümmögsz hozzá ugye?

Egyébként már türelmetlenül várom a Sturmhaubitzét.

Én már beszereztem, egész pofás. De azt pl. nem értettem, hogy ha a leírás szerint a Bergetiger tornya nem mozgatható, akkor a maketté miért?

3 Lehetőség van:Vagy azért mert a készítői ezt nem tudták,hogy forgatható-e vagy sem,vagy mert hogy kicsit lehessen vele szórakozni.Vagy pedig rossz a leírás.