Na megvan mire gondoltam: Bereznyak-Iszajev B.I. kísérleti repülőgép 1941!

A t34-85höz egy megjegyzés: kissé fejnehéznek tűnik. Mégha erős motora is van, aránytalanul nagy a kupolája. Valahol olvastam hogy elég nehézkesen tudta forgatni a kupoláját. szóval elég sikeres harckocsi, de azért láccik rajta hogy egy szükség megoldás.

egy újabb extra naív kérdéssem van: mi a csoda az hogy felderítő tank? Ilyen tankokkal mentek táborozni a felderítők?

Mirque írta:


Olyan mint a felderítő páncélgépkocsik csak erősebbek. Mennek, látnak és visszajönnek. Ha kell megvédik magukat. De nem maga az ellenséggel való összecsapás a céljuk. Pár esetben hazsnáltak felderítő harckocsikat (az angolok és amerikaiak, esetleg az oroszok felderítő tankokat használtak, a többi nép felderítő harckocsikat) gyalogság támogatására, vagy szükségképpen szoros értelemben vett harckocsi elleni harcban, de általában kevés sikerrel.

Mirque írta:


Ugye nem a harckocsitornyot nevezed kupolának?
Egyébként van (parancsnoki) kupola is a tornyán, de az nem túl nagy...
A T-34 egyik legnagyobb hátránya a kis torony volt, amiben csak két fő fért el. Ez viszont negatívan hatott a harc közbeni feladatmegosztásra.
A T-34/85-nek azért nagyobb a tornya, hogy befogadhassa a nagyobb löveget és a három kezelőt.

virus írta:


Sziasztok
bütyök te vagy ennek az időnek a szószólója mit tudsz erről ?

Ez két kérdés...

Gyárak mit gyártottak 1940 után? Pl. az APX vagy az FCM?

Azt tudni kell hogy a gyárak többsége nem csupán harceszközöket gyártott.
Többek között a Somua cég gyártotta a világ első rotációs kapáját is. Holott nagyjából a neve lefordítva a Somuának (ez egy rövidítés) annyit jelent hogy Köztársaásgi gép és löveggyár. Na meg ne feledjük a világ első mulcsozóját is a SOMUA gyártotta. Mondjuk nem csoda, Franciao. akkor is mezőgazdasági nagyhatalom volt.

Azon gyárak, amik gépkocsikat is gyártottak német kézben is tovább gyártották a Citroen, Renault, berliet stb stb teherkocsikat. Mivel a némnetek eléggé alul voltak gépesítve, és ez jól jött nekik. Ahogy a cseh Praga gyár is tovább gyártotta és fejlesztette a Praga-kat a németek számára.

Fegyvergyárak is javarészt tovább működtek. Pl. a Lengyel fegyergyár az FB Radom tovább gyártotta a németek egyik közkedbelt pisztolyát a P35(p)-t azaz a wz.35 Vis pisztolyt. (ezt általáan elfelejtik, de ezt alebnygel pisztolyt imádták a német tisztek!
A cseh Brnoi fegyvergyár is gyártotta a Vz.24 puskákat.

Sok zsákmányolt francia hadianyag a megszált területen maradt és sok gyár továbbra is gyártott pótalkatrészeket is.

De ne csak ebben gondolkodjunk, a textilgyárak, varrodák, szövödék is mind mind a német gyártásra lettek berendezve. Ahogy a mezőgazdasági üzemek is.


Na a lényeg, hogy a gyárak továbbra is azt gyártottak mint addig, csak kicsit meglátszott kiknek a kezében vannak.

Hadizsákmány pontos számáról nincsen infóm, de sok mindent összeszedtek a németek. A 25 fontos ágyútaracktól kezdve a Lee-Enfield puskán át a Matilda I-ig mindent.

Bocsánat pontosítanám a kérdést. Azt szeretném megtudni, hogy a gyárakban a francia fegyverletételkor félkész állapotban lévő Somua S35, Renault R35, Char B1 Bis stb harckocsikat befejezték-é és ha igen akkor mennyit?

Értem... Itt szintén nem azt kell nézni, hogy melyik harckocsit gyártották, hanem azt hogy melyik gyár.
A felkész termékeket valószínűleg befejezték és alkatrészt is gyártottak. De a gyárak ahol a francia harckocsik készültek alapvetően nem \"harckocsigyárak\" voltak. Ahogy sehol sem. A Renault termékeit tekintve sokkal fontosabb volt a tehergépkocsi például.

A francia páncélosok és hadieszközök (de éppen így a belga, dán, norvég stb) javítása, pótalkatrészekkel, lőszerrel való ellátása nagyon bizonytalan lett volna. (Mi magyarok is kaptunk pl. belga 47 mm-es pct. ágyúkat, de nem volt hozzá lőszer. Ami volt azt eldurrogtattuk és vége...)

A németek a Barbarossa hadművelet idején hazsnáltak főként felderítési célokra francia harckocsikat, de de szépen leavanzsáltak vontatókká, vagy \"fegyverhordozókká\". Harcban nem volt nagy az értékük, és javításuk is macerás volt 4000 km távolságból, ezért próbálták úgy hasznosítani őket, hogy jó legyen.

Ellenben a zsákmányolt példányok, bár nem volt utángyártás sokáig szolgáltak rendfenntartó alakulatoknál, vagy partizánvadász alakulatoknál, a gyárhoz közelebbi helyeken. Fő szempont volt, hogy ha kell akkor lehessen használni őket, de lehetőleg legkevésbé kopjanak el a harcban.

Mégegy dolog eszembe jutott ahogy kattog az agyam, bár ez csak saját elképzelés, ne vegyétek készpénznek, de én például a birtokomba került idegen gyáraknak kiadtam volna részfeladatokat. Pl. fémtömegcikkgyártás, alapanyaggyártás... Pl. oké, gyártsunk mondjuk Németországban Panzer IV-est, de pl. acéllemezekt gyártson a Somua, csavarokat az FCM és így tovább. Persze kérdés az hogy ha egy-egy szállítmányt elkap egy ellenséges repülőgép akkor csavar nélkül marad a Panzer IV-es.

Na de a realitás talaján maradva, kötöm az ebet a karóhoz: a megszerzett gyárak olyan dolgokat gyártottak amik a legjobban kellettek. És ez ne az R35 gyalogsági harckocsi volt, hanem pl. Renault teherkocsi, Somua vontató, Citroen teherkocsi és személykocsi, Unique vontató (ezt 1943-ig gyártották a németek amúgy, 1937-túl volt a P107 változat és 1940-től a felturbózott TU1-est gyártották a németek részére.)

De éppúgy gyártottak mezőgazdasági traktort (termelni kellett hogy legyen liszt a katonák kenyerére), ekét, boronát, vetőgépet, írógépet, kanálgépet, telefont, borotvapengét, bajonettet, tükröt, ablaküveget, WC-csészét, meg amit csak fel lehet sorolni... MINDENT!

Köszönöm a választ.
A Renaultal kapcsolatban én azt olvastam, hogy a Párizsi gyárában 15000db teherkocsit gyártottak míg í szövetséges légierő le nem bombázta az egész gyárat.

Na látod? Akko rmiért kérdezted?

Magyarharcos írta:


És kiszáll belőle Hófehérke meg a hét törpe.

És mit jelent az, hogy cirkáló harckocsi?

Nagy sebességű harckocsi, inkább felderítésre mint harckocsi elleni harcra, vagy a gyalogság támogatására.
Ha jól tudom.

A cruiser tank angoloknál, lovassági harckocsi franciáknál, és gyorsharckocsi a szovjeteknél az egy két háború közötti besorolás volt.
De éppen ide sorolható e terminológia szerint a Panzer II is.

Ezek mozgékony, megbízható, nagy távolságot megtenni tudó harckocsik voltak. Általában gyér páncélvédettségüket nagy sebességükkel és kiváló manőverező képességükkel kompenzálták. A fő feladatuk a lerohanás volt, a megeleptés, az ellenség mögé kerülés. Az ellenséges állások felszámolása, utánpótlásuk megbénítása. Igazából mint a lódarazsak: sokan voltak, gyorsan ott termettek igyekeztek minél nagyobbat csípni.

Gipszj! A gyalogság támogatása az a gyalogsági harckocsi feladata volt.

A cirkáló harckocsi esetleg úgy segíthette az elgondolá sszerint a gyalogságot és a páncéltörő fegyvereknek eléggé ellánálló gyalogsági harckocsikat, hogy megpróbálta lekötni az ellenséget, megsemmisíteni állásaikat, az utánpótlást, elvágni a menekülési útvonalat meg ilyesmik.

Ha keverték a szerepköröket akkor nagy galiba lehetett belőle. Lásd a szovjet BT-k elvérzése a Mannerheim vonalnál...

Én is azt írtam, hogy nem a gyalogság támogatására, de ez a pontatlan fogalmazás bosszúja.