Bazooka Joe írta:


Nem tudom, hogy te hogy vagy vele, de én személy szerint örülök, hogy \"nem csináltak\" Knispelből Wittmant. Wittman kétségtelenül kiváló katona volt, csak Őt Knispellel és sok más harckocsizóval ellentétben felkarolta a propagandagépezet.


Mellesleg nem szenvedhetett fantáziahiányban a Tigris és a Panther harckocsi, ha az amerikai hadvezetést is ilyen szépen megihlette. Gondolok most az M26 Pershingre. Nem hiába dolgoztak ki belőle kb. 9 fő konstrukciót és nem hiába teremtett meg egy új harckocsicsaládot (legalábbis szolgált az elődjéül).

Walter Schroif-ról tud valaki valamit? Mert a második legeredményesebb német tank ász, de semmi infó nincsen róla.

Én csak egy Martin Schroif-ról hallottam.

portillo írta:


Nincs szívem teletabbiet adni drága portillo... de ennek fuss neki mégegyszer...

Pár kép hogy beinduljon a fantáziád:

farm4.static.flickr.com/3135/3038732843_fe537900ed.jpg

www.achtungpanzer.com/images/mar2_8.jpg

ww2db.com/images/vehicle_su76_4.jpg

ww2drawings.jexiste.fr/Images/1-Vehicles...nzer4/Nashorn/p3.jpg

ww2drawings.jexiste.fr/Images/1-Vehicles(bis)/Belgium/T.13B-3/p5.jpg

Első 4 jármű sikeres páncélvadász volt. Utolsó a belga T-13 B3 ami ezek egyik elődeként is felfogható. Mondjuk a belga T-13 sorozat két utolsó tagja, a B2 és a képen látható B3 is forgatható toronnyal készült, hasonlatosan a későbbi amerikai páncélvadászokhoz. A B1-es volt nem forgótornyos változat. Tűzerő tekintetében olyan volt 1937-1940 között mint 1942-től a Marderek. A németek be is sorozták amúgy 1940 után eme páncélvadászokat és sok belőlük az SS-hez került.


Ezenkívül minden nemzet használt páncélozatlan járművekre szerelt ágyúkat is, amik jó mobilitást tettek lehetővé és lesállásból tüzeltek...

A páncélvadászokat nem kell összekeverni a vadászpáncélosokkal...


Á, de nincs szívem, úgyhogy egy pici teletabbie:

A kép rejtve van vendégek elől, jelentkezz be vagy regisztrálj a megtekintéshez.

HunBütyök írta:


A siker az többélű dolog lehet, mindenki máshogy értelmezi, főleg egy páncélvadásznál, ki dönti el mikor sikeres mikor nem. Bár nekem is kedvencem a Marder sorozat, de háborút eldönteni nem tudna sose egy ilyen típusú harcjármű. Általában a van egy alvázunk, akkor rakjunk rá valami löveget kényszermegoldások szülöttei, ideiglenes védekező harcjárművek, igazán sikeresek sosem lesznek, az ellenséges gyalogságtól, és alapból mindenki ellenni kiszolgáltatott helyzet miatt. De ha nyomatsz valami Marder ászokat mondjuk bizonyított 50+ kilőtt harckocsi val akkor ok.

Jól mondod, de mivel Belgium költsélghatékonyan akart eljárni és ezse ágában sem volt támadáson goindolkodni, ők a jóval drágább ACG-1 harckocsi helyett inkább elsöprő tűzerővel rendelkező bogyótank alvázű páncélvadászokat állítottak csatasorba 1937-ben. Ha már a franciák jól átvágták őket. A \"legendák\" arról szólnak hog ypár darab AMR 35 lánctalpas felderítő járművet egy B1-es nehézharckocsi áráért adtak el nekik... Na erre bemérgedtek és a brit Carden-Loyd lánctalpas járműveket használták fel páncélvadásznak.

Sajnos ászokról nem tudok, kérdezd Norbit vagy Joet! Azt tudom Észak-Afrikában a Panzer I alvázára szerelt cseh 4,7 cm-es pct. ágyúk kiválóan teljesítettek, sőt a Marderek is beváltak mégjobban. A britek azt hitték önjáró 8,8cm-es ágyúk lövik őket. Gyakorlatilag a Marderektől rettegtek a britek. Egyrészt nagyon megbízható alvázuk volt, másrészt fürge és könnyű járművek voltak. A tűzerőről nem is beszélve...

Nashorn ászról mintha valaki beszélt volna itt, bár eme jármű már tekintélyes magassága miatt neccesebb volt mint a Marderek.


A nyitott könnyű, \"improvizált\" páncélvadászok mai napigmegtalálhatók a hadseregekben. Ezek általában könnyebb járművekre, csapatszállítókra szerelt rakéták. Úgyhogy mi a sikeresség? Igazából az olcsóság, az egyszerűség. Stratégiailag ez nagyon fontos dolog. A III. Birodalom mást nem tudott tenni ezógyben mint kezdetben elavult vagy nehezen javítható, pótolható járművekből páncélvadászokat gyártott, majd később harckocsik helyett is ilyeneket alkotott defenzív harcokhoz.

A harckocsikat jóllehet nem pótolta, és támadáshoz nem valók voltak, de eldugva kellemetlen élményeket tudtak szerezni az ellenségeiknek.

portillo írta:


Valaki említette a rakétás jeepeket... Azok eldöntöttek már háborút nem? Ki mesélte? Igaz ez modernkori, de kiváló ellenpélda...

portillo írta:


Tessék van még:lol: ,de olvastam,hogy a névából legalább kettő KV-1-et halásztak ki plussz egy harmadikat egy közeli mocsárból. A kép rejtve van vendégek elől, jelentkezz be vagy regisztrálj a megtekintéshez.

Imádnivaló darab... Holnap hozzák nekem eme KV-1-est! Már elkészítettem neki a helyét az udvarban!

Ez melyik fajta KV-1-es?Az amelyik a T-34 legelső lövegét kapta,vagy egy azonos űrméretü ,de jobb páncélátütő képességü löveges változat?

Ez a KV-1 mod.39. L-11-es löveggel.

Sajnálom fiúk, de kép valószínűleg nem ahhoz a hírhez való, amit írtatok. Ugyanis már vagy 3 éve fentvan a Magyar roncskutatók hivatalos veboldalán. Azért kérdeztem az elején, hogy friss-e az infó. Azért nagyon jó állapotban maradt fent a jármű.

Várom a képeket a friss hírhez, hacsak nem volt az is tévedés.

A Marderek igen jól szerepeltek a keleti fronton, főleg a Pak-40-essel és a Zis-3-assal felszerelt példányok.
A Jagdpanzer I. valamivel rosszabbra sikerült, ennek ellenére nem szabad lebecsülni, mint a Marderek és Nashornok elődjét. A 47 mm-es löveg Afrikában igen sok hasznot hozott a brit cirkáló harckocsik ellen, bár a Matilda Mk.II-esekkel már nem bírt el.

De ha jól tudom, a Nashorn nem sokkal volt magasabb a Marderkél, ez már a Marder család tagjainál is komoly gondot jelentett. A japánok hasonló járművei (Ho-Ni sorozat) is ez volt a fő probléma. Egyrészt messziről kiszúrták a járművet, másrészt nagy célfelülett nyújtott gyenge páncélzat mellet, és nem mellesleg az oldalirányú stabilitása miatt a bázistípusoknál sokkal gyakrabban felborultak, ha a vezető nem vigyázott.

Ezért lettek jobbak a páncélvadászoknál a vadászpáncélosok: a nagy tűzerőt megtartották, de azt alacsony felépítménnyel és vaskos páncéllemezekkel kombinálták.

Csak úgy puszta kíváncsiság,

Mi a r*kot keres egy majd nem kíválló állapotú KV-1-es egy mocsár, egy folyó kellős közepén?! Vissza vonulásközben \"elrejtették\" vagy a támadásnál elszámította magát a sofőr, \"itt csak derékig ér a víz!\"

Panther írta:


A felépítmény magassága sokszor előny is volt. A kiszúrást kétélű dolog, ha jól álcázzák akkor egy statikusan elhelyezett magasabb páncélvadász se vesznek észre mielőtt tüzelne. Nem statikus helyzetben, tehát mozgás közben természetesen könnyebben kiszúrható alacsonyabb vadászpáncélostársainál.
A legnagyobb előny a tüzérek nagyobb mozgásszabadsága, illetve rálátása a harcmezőre, magasabbról, hamarabb ki tudod szúrni az ellent mint az egy bádogdobozból néz ki egy nyúlfarknyi lyukon. Vész esetén könnyebben el is lehetett hagyni a járművet, viszont ennél sűrűbben szükség is volt, a rendkívüli sebezhetőséget( főleg városi helyszínen ) nem kárpótólják ezek az előnyök.

Igen, a Szu-76-osok kezelő Berlinben elég rosszul jártak, mert a rájuk dobott benzines palackok hatása még erősebb volt, és ha egyből a hátadon gyulld meg, nincs hova futni.