Hozzászólás Számvéber Norbert véleményéhez:
Sohasem állítottam, hogy a Párduc és a Tigris nem képes messzebbről kilőni a T-34-t mint fordítva. Azt azonban mondtam, hogy a páncélos csaták nem kilométerekről zajlottak és ezt a véleményemet fenntartom. Az, hogy a szovjetek bevárták 500m-ig a németeket -ha tehették- nem mond ellen a véleményemnek. A harckocsi kísérő gyalogság nélkül eléggé kellemetlen helyzetbe tud kerülni gyalogsággal szemben, lásd kanyarpuska (Stgw 44) amit harckocsin is kipróbáltak. Tudomásom szerint a harckocsi löveg elég szűk szögcsoportban tud lőni, főleg lefelé. 1944-re a németek elvesztették a légifölényt, a normandiai partraszállás napján összesen két (!) bevetést repültek, egy géppár szállt föl egyszer. Egy dombtetőre kiállított harckocsi - még ha be is van ásva - alkalmas az ellenség teljes légifölénye estén arra, hogy gyakorló célnak használják akár a rakétás Typhoon-ok vagy az Il-2-ek. Azt készséggel elhiszem, hogy az első lövést messzebbről tudták leadni a német harckocsik mint az ellenfeleik, de azok sem várták egyhelyben, hogy célba lőjenek rájuk. A füst, a por megtette a magáét. Az, hogy az orosz vzetés inkább a tömeget erőltette a taktika helyett nem föltétlenül bizonyítja egy fegyver jóságát vagy alárendeltségét.
A szírek, irakiak nem voltak sohasem (én legalább is így tudom) a technikai fegyverek kezelésének a mesterei.<br><br>Szerkesztette: Gipszj, Időpont: 2011-08-12 17:29

Gipszj írta:


Sajnos ezekkel az egymás mögé tett, számomra csak igen erőltetten összefüggő, de forrásokkal alá nem támasztott mondatokkal nem tudok mit kezdeni.

Tartok tőle, hogy a gepanzerte Kampfgruppe (páncélozott harccsoport) összetétele és harcászata ismeretlen Önnek/Neked. A hozzászólásból legalább is erre következtetek.

Az 500 m nem 300-400 m; a 800-1000 m sem az, az 1500-2000 m pedig nagyon nem az... Szovjetek biztosan magukat akarták átverni.


Csak egy dologra reagálnék: mekkora is volt a Typhoon-ok rakétáinak találati aránya brit adatok(!) szerint 1944 augusztusában egy ÁLLÓ és KEZELŐK NÉLKÜLI Panther harckocsi ellen, KÍSÉRLETI LÖVÉSZET keretében?
Nos, 64 rakétából 3, azaz három találta el a célt. (Forrás: Gooderson, Ian: Air Power at the Battlefront. London-Portland, 1998. 104. o.) Pedig még csak nem is volt álcázva, nem lőtt vissza, és nem volt légvédelmi támogatása sem.
Az Il-2 hatékonyságát (helyesebben annak nehezebb páncélosok elleni hiányát) pedig már ezerszer kitárgyaltuk.<br><br>Szerkesztette: Számvéber Norbert, Időpont: 2011-08-12 17:50

Más. Vagy Bar(?, nem emlékszem pontosan a névre) vagy Wittmann írja, hogy a Tigrist meg a Párducot Pzkpw IV.-ek szokták kísérni. Gondolom nem csak azért mert a nehéz harckocsikból kevés volt, hanem azért is, hogy hátulról meg oldalról védjék, mert azért ott vékonyabb volt a páncél.
Szerkesztette: Gipszj, Időpont: 2011-08-12 18:06<br><br>Szerkesztette: Gipszj, Időpont: 2011-08-12 18:10

Én több okot is el tudok képzelni.
Kevés volt a német harckocsi.
Sok volt gyalogosból.
Nem volt elég páncélgránát.
Inkább a JSz-t szerették használni harckocsi ellen.
Harckocsin kívül bármely cél ellen jobb volt a repeszgránát.(legalább is így gondolom)
Ezek közül egy vagy több oka is lehetett.

Tényleg, a korai orosz harckocsikból pl: a T34 mod41-ből hogy a pitébe látott ki a parancsnok?

Nem értem... ha minden szövetséges fegyver olyan rossz volt, hogyan győzhettek? A német pilóták 100-asával lőtték le az ellenséges repülőket szinte, a harckocsizók is 2 km-ről lőtték halomra a szövetségeseket... akkor hogy a csudába nem mi győztünk???

HunBütyök írta:


Nem minden szövetséges fegyver volt rosszabb a németekénél, viszont mindenből sokkal többet gyártottak, mint a németek.
Németország nem bírta nyersanyaggal, munkaerővel, emberanyaggal a három, néha négyfrontos háborút a fél világ ellen.
Ezt te is tudod.