Teljes mértékben ide sorolható az is. A szövetségesek bőven elő tudtak rukkolni olyan dolgokkal amik megkönnyítették a dolgaikat. De a németeknek si voltak ilyenjei, pl. az Sd.Kfz.251-es csapatszállítók. 1939-ben még nagyon kevéske volt belőlük, de rájöttek hogy ez jó és szeretniük kell.. és lett belőle egyre több.

Természetesen páncélozott szállítójármóvek terén nem vehették fel a versenyt a szövikkel mennyiségben, akik aztán ontották a maguk változatait.

Igen, de én töbrre tartom a német verziót. Sokkal modernebb a kialkítása, az amerikai M2/3/5 sorozatok tulajdonképpen kockák. A német járművek kialakítása már-már futurisztikus.

Ami elég fura, mivel harckocsik terén amerika régebbóta használt döntött páncélt, már az M2-es közepes harckocsinál is. Németorszában legfeljebb a tornyokon volt némi döntés megfigyelhető ugyanekkor.<br><br>Szerkesztette: Panther, Időpont: 2011-10-28 06:37

Németország a 30-as évek eleji-közepi technikát alkalmazta a háború elején. A döntött páncél már az első világháborúig nyúlik vissza, ugyanis már ekkor sokan alkalmazták, mert rájöttek előnyeire. Elég megnézni az első vh. leghatékonyabb páncélosát a Renault FT sorozatot. Ezen merőleges rész nemnagyon van, az oldalait kivéve. A két világháború között azok az államok akiket nem korlátoztak fegyverkezés rengetek olyan dolgot kitaláltak, amikre a németek csak későn jöttek rá, a Villámháború után. Sok érdekességet felsoroltam már, a Saukopftól kezdve a gömbcsuklós fegyverbeépítésen át , az öntött páncéltesten és tornyon keresztül a célzóoptikákig, lövestabilizátorig mindent. Az első igazán korszerűnek mondható német szárazföldi páncélozott járművek az Sd.Kfz.251-esek és 250-esek voltak. Az ötlet, hogy csapatszállítóként páncélozott féllánctalpas járműveket használjanak a tehergépkocsik helyett hozzájuk köthető. Jóllehet féllánctalpasokat más hadseregek is használtak a 20-as, 30-as években, de legtöbbjüket vontatóként, tehergépkocsiként, esetlegesen páncélgépkocsiként a terepjáró képességük miatt. De emberek szállítására, együttműködve a páncélosokkal sehol sem.

A németek a döntött páncélt amúgy a szovjetektől már tanulgatták a 30-as években amikor közösen stikában gyártottak pár járművet. Az Sd.Kfz.231 (6 kerekű páncélgépkocsi), az Sd.Kfz.222 és társaik ebből az időből valók. Az alap járműtípusok korlátozott terhelhetősége miatt praktikus volt a vékony, de döntött páncélzat. A Panzer I és II típusoknál ha harckocsikról van szó,megjelenik a döntés, de csak az alváz felett, a homlokpáncél alatt.

Tudtommal arra is a németek jöttek rá, hogy a döntött alsó lemezek elterelik az aknák robbanásának az erejét is. Pont az Sd.Kfz. 221, 222 és 223 tervezése közben. Manapság sok tehergépjármű készül így, főleg az Afganisztáni tapasztalatok alapján nagyon hasznos design.

Hát igen, kevés azon dolgok egyike amikre ők jöttek rá szárazföldi harcjárművek terén.

Panther írta:

Erre sokkal korábban rájöttek. Azt nem lehet biztosan tudni, hogy kik, de valószínűleg a németek. Már a Szent István csatahajó építésekor (1912) jött egy hír a németektől, hogy a ferde fal eltereli a torpedó és aknarobbanás erejét.<br><br>Szerkesztette: Gipszj, Időpont: 2011-10-28 22:14

Nekem ez olyan spanyolviasz szagú, ugyanis minden csónak, és hajó alja ferde/döntött. Talán az uszályok és a tutajok \&quot;tepsi\&quot; alakúak. Még az anyahajók alja és ferde pedig azok laposaknak tűnnek... De már az ókorban is minden hajó ferde alsó falú volt...

HunBütyök írta:

Itt nem a hajó külső oldaláról van szó! A (hadi)hajók hosszanti és keresztirányú válszfalakkal vannak felosztva belül. Van a torpedó elleni védelmi rendszer, itt egymáshoz közel több hosszirányú válaszfal van egymás mellett. Na ezekről beszéltem.

Aha. Tehát a \&quot;dicsőség\&quot; így is a németeké. Vajon mi lett volna, ha a németek a Királytigris helyett a Panther II-őt válsztották volna?

Nem hinném,hogy meg lett volna,mert a Királytigris igazi védekezésre használható harckocsi.A Párduc II inkább támadó,szerintem (bár eez lehet,hogy tulzó) de akkor a Tavaszi ébredés sikerültt volna!

banditos írta:


Kizárt, hogy sikerült volna. Abban a hadműveletben a meglévő páncélosokat sem tudták rendesen bevetni a sáros terep és a jól szervezett szovjet védelem miatt. Ezen semmiféle új páncélos-típus sem segített volna.

Az tuti. A sárnak mindegy, hogy 50 tonna vagy 70 tonna acél akar átmnni rajta, mind elnyeli.

Panther írta:


Ezek csak 15-20 tonnás bulldózerek, széles lánctalppal, de nézzétek csak meg, reménytelen a helyzetük. Pedig ez a merev felfüggesztésű lánctalp pont sáros, vagy puha talajra van kitalálva. Kis talajnyomás, nagy tapadófelület és mégis...

auto.indavideo.hu/video/Nehez_szules_1

Képzeljétek el ezt a helyzetet Panzer IV-esekkel amiknek vékony a lánctalpa és nehezebb mint ezek itt a videón... vag yképzeljétek el ezt a szitut, ugyanilyen széles lánctalpakkal, és 3-szor ekkora tömeggel...<br><br>Szerkesztette: HunBütyök, Időpont: 2011-11-01 08:32

Egy M1A2 talajnyomása nagyjából akkora, mint egy nőé tűsarkú cipőbenm pedig 70 tonna. én nem is olyan széles a lánctalpa. Hogy csinálták?

Panther írta:

Azért én ebben kételkedem. 70 t =70000kg
Egy ekkora harckocsinak a lánctalpa egyenként minimum 50 cm széles, a kettő 100 cm. A lánctalp felfekvési hossza minimum 450 cm. Ez azt jelenti, hogy a felfekvés 45000cm2 (de inkább több). Ha a súlyt osztom a tömeggel akkor kb. 1,6 kg/cm2 jön ki. A női cipő talpa legalább 70-80 cm2. Ebből következik, hogy a cipőtalp alatt kb. 0,7 kg/cm2 a nyomófeszültség. Ha csak a sarkán áll akkor kb. 40-50kg/cm2.
A Párduc lánctalpa 2x66 cm széles volt kb. 45t-hoz.<br><br>Szerkesztette: Gipszj, Időpont: 2011-11-01 15:22