Zhadorr beküldte:


Erre gondolsz itt a második képen lévőre?

www.masodikvh.hu/haditechnika/pancelosok...ik/2300-t-34-sorozat

Szerintem erre gondolt. De véleményem szerint ez messze nem volt olyan grandiózus terv, mint német testvérei, inkább a kialakítása extrém (de csak egy csöppet )

Igen erre gondoltam, de ahogy megint utána olvastam, már nem tűnt olyan nagynak mint elsőre... Mindenesetre használhatatlan volt az biztos. A magam részéről nem ítélem el az ilyen próbálkozásokat, mert ha nem alkotnak a mérnökök extrém terveket, akkor csak egy helyben toporognak. Az orosz/szovjet tervezőkre amúgy sem volt nagyon jellemző a kreativitás, inkább mások ötleteit fejlesztették tovább. Amiben nagyot alkottak, az a hegesztett döntött páncélú test, és főleg az egybe öntött torony! Sokkal szilárdabb volt, mint a hegesztett, és pláne a szegecselt tornyok. Hátránya volt, hogy eleinte nem tudtak elég nagyot önteni, amibe a parancsnokon kívül még az irányzó is befért volna. Ez nagymértékben csökkentette a T-34-es harcértékét.

Olvastam a Char B1 harckocsiról, hogy nagyon fejlett célzórendszere volt. Nincs valamilyen leírásotok, hogy hogyan működött?

Zhadorr beküldte:


Egyszer, úgy másfél éve kb. fölmerült ez a kérdés. Hun Bütyök tette föl és ábrát is mellékelt hozzá.
Akkor próbáltam a kép alapján elmondani, hogy hogy működött, azt hiszem sikerült. Próbáld megkeresni.

OK. Kössz.

Bocs, de a T-34 szerintem megalkotásakor a világ legjobb harckocsija volt, sem a brit, sem a francia, sem a német harckocsik közt nem akadt párja, és nagy előnye volt, hogy riválisaival szemben folyamatosan fejleszthető volt.

Szerintem is nagyon jó harckocsi volt, annyi kis hibával, amiről már beszéltünk. A parancsnoknak kellett végezni az irányzás célfelderítés feladatát, és még vezetnie is kellett a harckocsi személyzetét. Ez konstrukciós hiba volt. Amiért a németek mégis fölé tudtak kerekedni, az azért volt, mert minden német harckocsiban volt rádió, így az alegységek, egységek vezetése sokkal hatékonyabb volt. A szovjeteknél jó, ha a századparancsnoki hk-ba jutott rádió. A németek egyébként eleinte mindenhol jobb harckocsik ellen harcoltak és győztek. A barbarossa idején az egyik legjobb fegyverük Pz-38t volt. A kurszki csata idején a hk csapatok gerincét még mindig a Pz-III-asok alkották. Azoknak pedig a hosszúcsövű 5 cm-es ágyúval sem volt sok esélyük. A T-34-esek, pláne a KV hk-k ellen.

Még egy érdekesség a T-34-ről:Sokban ülés helyett szalma bála volt.

Tudtak takarékoskodni az biztos! Egy tajgai orosznak kiválóan megfelelt, mert otthon sem volt jobb széke. Egy német tiszt szívinfarktust kapott volna, ha egy ilyen járműbe akarják ültetni az is biztos. Ez az igénytelenség volt a szovjet csapatok sikerének egyik titka. Szerintem. Nem egészen ide vág, de Pokriskin is leírta, hogy kiszerelték a gépeikből a 12,7-es géppuskákat és 7,62-est kaptak helyette, mert azokat szerelték az épülő Lavocskinokba.

Ácsi!

A T-34-ben nem volt 12,7 mm-es géppuska, úgyhogy nem tudom, mit értesz "gépeik" alatt.

Igen, az igénytelenség a győzelem egyik kulcsa volt, egy német orvlövész sem bírt napokig hóval beborítva feküdni....

Bocs! Pokriskin pilóta volt, és amikor elvitték a géppuskáit akkor éppen LAGG-3-al repült. Ezért írtam, hogy nem tartozik ide. Csak arra akartam példát írni, hogy mekkora bajban voltak a szovjetek a gyárak áttelepítésének időszakában. Valószínűleg ekkor tettek a T-34-be is szalmabálákat (vagy a Sztálingrádi csatában).

Zhadorr beküldte:

Pokriskin nem repült LaGG-3-al. Pokriskin MiG-3-al, P-39 Airacobra-val, La-5-el és La-7-el repült és Jak-1M-el (Ez utóbbiban nem vagyok biztos). A MiG-ekből több okból szedtek ki fegyvert: a Mig repülőtulajdonságai alacsony és közepes magasságon rosszak voltak (magassági elfogó vadásznak tervezték) és a könnyebb gép valamivel jobban repült alacsonyan. Nem volt feladata a repülőgépnek mert a német légierő nem repült nagy magasságban és kevés volt a fegyver is. Nem kell mindent elhinni amit az ellenségeik mondtak (szalmabála nehezen hihető mert a szétszálló szalma okozhat akadályt a fegyvereknél)

Elég régen olvastam a Lángoló égboltot, de abban írta Pokriskin, hogy azért szerelték ki a géppuskákat, mert az új gépekbe azokat szerelték be. A szovjetekről pedig nagyon is el tudom hinni, hogy pl. a sztálingrádi csata idején, amikor a gyártól 5 km-re volt a front szalmabála üléseket tettek a harckocsikba.

Zhadorr beküldte:

Csak egy kérdés: Honnan vették a szalmabálát? A szalmabálának viszonylag sok hely kell. A vezetőnek meg a homlokgéppuskásnak csak-csak van hová tenni (némi jóindulattal), de a toronyban lévőknek mire tették a szalmabálát?