Téves bejegyzés.<br><br>Szerkesztette: Számvéber Norbert, Időpont: 2009-02-20 08:28

Én úgy tudtam, hogy csak amerikai harckocsikban volt lövegstabilizátor, a Párducban nem. Amit olvastam könyveket, abban nem volt ilyen említés, bár igaz, hogy egyik sem a harckocsikról szólt, csak említés szintjén volt benne szó róla.

Az ISBN szám a legfontosabb azonosítója egy könyvnek.
Peter C. Smith könyvének is van ilyen:
www.szegedlive.hu/konyv/peter-c-smith-stukak-53028.php

Szóval várom annak a bizonyos Bischhoff-könyvnek az ISBN-számát is.

Üdv

koszta írta:


Itt az összefoglalása a német lövegstabilizálási kísérleteknek angol nyelven (német tudósok kihallgatási anyaga):

www.warlinks.com/equipment/tank_research/section_f.html

Eszerint sem volt a Pantherekben lövegstabilizátor, csak tervezték, hogy egyszer majd... A kísérletezés messze nem egyenlő a rendszeresített eszközzel.<br><br>Szerkesztette: Számvéber Norbert, Időpont: 2009-02-20 20:36

Na most a lövegstabilizátor az ami miatt himbilimbizik a löveg amikor a tank lemegy a völgybe vagy felmegy a dombra igaz, mindig viszszintesen áll a löveg...

Ha ez akkor állítólag a T-28 volt az első harckocsi amiben volt ilyen. Valami angol könyvben olvastam...

Azonban másik könyvben meg azt olvastam, hogy a második vh után kezdték el a lövegstabilizátort használni.

963-85-9665-1 a száma az utóbbi könyvnek. <br><br>Szerkesztette: HunBütyök, Időpont: 2009-02-21 20:22

Tényleg Bütyök, te is ilyen harckocsi imádó vagy:
volt a Párducon lövegstabilizátor?

Nem tudok róla.... Bár a nácik kínjukban annyi mindennel kísérleteztek, elképzelhető... De szerintem csak töprengtek rajta.

Amúg ytudjátok min agyalok?
Senki nem foglalkozik a világháború szállítójárműveivel. Pedig ezek legalább annyira fontosak mint a harckocsik. Az amerikaiak leginkább a kis szorgos hangyamódra cikázó teherkocsik miatt nyerték meg a háborút. Volt hogy a Normandiai kikötőktől egészen a német határig furikáztak ezerszámra a teherkocsik a felszerelést.
A Vörös hadsereg is el volt ájulva a hasznos teherautóktól.

A teherkocsik vitték a bakancstól kezdve a babkonzerven át a lőszerig mindent amit kellett...

Nem sokan foglalkoznak velük pedig igen fontos \&quot;másodfeladatokat\&quot; láttak el. Egy jól megszervezett szállítással komoly előnyre lehetett szert tenni. Mondjuk az amcsiktól nem kellett kevés szervezőmunka a partraszállás utáni fuvarokhoz.

Meg is akadtak amint jó messzire benyomultak... többek közt ennek lett az eredménye a Market Garden hadművelet.

Norbi, Neked mi a véleményed a tehergépkocsikról a világháborúban?

A németek által jobban favorizált vasúti szállítás mellett törsz pálcát vagy a tehergépkocsis megoldás mellett?

HunBütyök írta:


A németek a hátország központi elhelyezkedése miatt a vasúti szállítástól függtek. Minden kontinentális hatalom így tett a második világháborúban is. A vasúti szállítás teljesítőképessége sokkal nagyobb, mint a tehergépkocsi-oszlopoké. Ráadásul a németek az üzemanyaghiány miatt a páncélozott harcjárműveket kis távolságra is vasúton szállították, hogy takarékoskodjanak a készletekkel. Ezt tehergépkocsikkal nem lehetett megcsinálni, mert az csak tovább apasztotta volna az amúgy is egyre fogyó tartalékokat.
A német utánpótlási rendszer a vegyes (gépkocsizó/fogatolt) szállítás ellenére jól működött. Ahol hadianyaghiány keletkezett, ott a készletek mennyiségével volt a gond, nem a célba juttatásával.

Én hallottam olyanról, vagyisi olvastam, hogy a németek eléggé teherkocsihiányban szenvedtek és ezér tmindt besoroztak amit csak tudtak. A sokfajta teherautókavalkád miatt sokszor a pótalkatrészek rossz helyr ementek. Pl. ahol volt 3 lewrobbant praga teherkocsi, ott kaptak mercedes fogaskerekeket, és nem örültek neki.
A nyugatiak minden kategóriában 2 max. 2 márkájú járművet használtak, hogy az utánpótlás keveredésének lehetősége ne álljon fenn.

Amúgy igaz, hogy 1939-ben csupán a brit hadsereg volt teljesen gépesítve? Mert én bizony láttam képketet ahol a Nácik lenygelországban is lóval húzzák a Göring-tarackot...

A németek a háború teljes ideje alatt gépkocsihiányban szenvedtek (nem csak teher-, de személygépkocsi-hiányban is). Minden gépjárművet használtak, ami tudtak. Ebből adódott a logisztikai rémálom.

A német szárazföldi haderő soha nem volt még 50 százalékban sem gépesítve. Karl-Heinz Frieser alapművében (Blitzkrieg-Legende) egy lándzsként írja le a Heer-t, amelynek acélhegye a néhány páncélos- és gépkocsizó hadosztály, és a hosszú fanyél pedig a sokszor annyi fogatolt gyaloghadosztály.
Ez az arány a háború végére csak tovább romlott.

Norbi,

Szeretném tőled megkérdezni, hogy nem lenne-e kedved (illetve időd) egy cikket írni erről a bizonyos Târgu-Frumos tankcsatáról. Csak úgy röviden, pár képpel színesítve. Mert, ahogy említetted, ez magyar nyelven nem található meg sehol. És szerintem sok embert érdekelne, illetve főként azokat, akik nem vettek részt az előadáson, így megtudhatnák, hogy miről volt szó.
Esetleg.