De amúgy minek a duplacső? Ha egy lövedék nem üti át a páncélzatot akkor a mellette lévő se fogja... Na jó kicsit megnöveli az esélyt hogy valami gyenge pontot kap el, de nem értem.

polli a légvédelmi ágyúnak nem páncélt kell törnie, hanem a léget védeni tehát ha 2 cső van, 2* annyi skúlót lehet szórni az ellenséges repcsikre, 2szeres esély, hogy lepotyogjanak

Melezor írta:


Na ne mond, repülőn kétszer nagyobb lyuk az tiszta, de a páncél átütőképessége még nem nőtt.

Mondjuk végülis elvileg csak légelhárítás volt a feladata, de a páncélvadász képessége, földi célok ellen, nagyobb páncélzatot átütni ezzel sem tudott.<br><br>Szerkesztette: portillo, Időpont: 2010-04-28 22:31

nem értem, mi a probléma


páncéltörni párduccal, légvédeni nimróddal <br><br>Szerkesztette: Melezor, Időpont: 2010-04-28 22:38

Melezor írta:


Milyen egyszerű is lett volna az élet ugye... Látom nem voltál 44-45ben magyar harckocsizó, többet volt földi célpontokra állva a torony mint a légteret pásztázva, sajnos nem volt más. Az utolsó ócsai Nimród is a budai várban volt beásva, földi célokat várva.

A helyes meglátás az, hogy minél több lövedéket minél gyrsabban a levegőbe küldeni... A hajókon is duplacsövű vagy triplacsövű gépágyúk voltak. A szovjetek is pl. 4 darab maximot kötöttek össze, a németek is kettő vagy 4 csövű gépágyúkat használtak.

Földi célok ellen használva eme kis kaliberű gépágyúk nem sokat értek, viszont megnövelte a találat esélyét a több cső, és hatalams tűzgyoirsaságot biztosított.
A magyarok légfúrónak becézték a 4 cm-es Bofors légvédelmi gépágyút.

A repülőgépekre időíztett gránáttal is tüzelhetett, ami lehetővé tette, hogy a bizonyos magasságban robbanó gránátokkal adott terület felett folyamatos, apró robbanásokból álló burkot húzzanak katonáik feje fölé.
A repülőgépekre általában robbanó lövedékkel tüzeltek, mert az akkor is sebezte a gépet ha mellette robbant fel. Nem kellett eltalálni a gép testét, hogy pl. megsérüljön a vasmadár, hanem elég volt tőle 2 méterre felrobannia egy időzített gránátnak és a repeszek átvitték az kasztnit.

Páncélosok ellen a dupla cső annyit tudott mint a szimpla szinte. Viszont előerő ellen a sok cső félelmetes volt a 12.7-40 mm közötti légvédelmi géppuskáknál és gépágyúknál.

A finn duplacsövű nimród sebzett meg több T-34-est is, ezek szerint hetékonynak volt mondható. Na meg azért ne feledjük: páncéltörő gránáttal egy nagy csőhosszúgú, nagy kezdősebességű 40 mm-es nem volt ám olyan gyenge csúzli. A szovjetek is használták földi célok ellen a 37 mm-es 61K-t, és a németek is a 3.7 cm-es Flak 37-et. A 20 mm-es több csövű légvédelmi gépágyúkat leginkább élőerő ellen alkalmazták ha nem éppen a levegőben kaszáltak velük.

Ja a Panther alvázon született egy prototípus, a Flakpanzer V Coelian... ez iker 37 mm-es csúzlival volt felszerelve.


Tényleg azt tudtátok, hogy Németországnak is szállítottunk Bofors gépágyút?

Summa summarum: a dupla/tripla/négyes légvédelmi eszközök légierő ellen voltak az igaziak és azért is lettek kitalálva.

flak4ling 4 ever


legjobb imádom

amúgy bütyök már megint igazad van, de azért egy BT-t elég rendesen szanaszéllyel lehetett darabolni egy 20mm-es légvédelmi ágyúval is

egy T 34 ellen meg jöjjenek a tuningosabb cuccok, pl.: 88-as FlaK , de elég szerintem azok ellen a vasdarabok ellen egy jól célzott Pz. III J is

Melezor írta:


Kb olyan távlságból lerhetett vele szétszedni a BT-t, hogy az már le is géppuskázta a 20 mm-es kezelőit.

És a nimrodnak mennyi esélye lenne ? mondjuk 1 bt vagy t-28 ellen?

Dr. vitéz Legány Dezső
Emlékeim a doni harcokról.
Bp.2002
Részlet: Mindez 1943. január 21-én történt, délután.
Két Nimródommal felhajtottunk az 1 kilométer távolságra, lévő dombtetőre, ahol azt vettem észre, hogy velünk párhuzamos úton legalább 20 szovjet teherautó áll, bár a köd miatt lehet hogy több volt annál.
Közöttük állt egy T-34-es is. A T-34-esből rám lőttek, s ámbár közel csapódott be a lövedékük szerencsére nem talált Visszalőttem egy négyes páncélgránát sorozatott a T-34 jobb oldali torony görgőjére, s távcsővel úgy láttam sikerült szétlőnöm.
Ezután a T-34-es jobb oldali láncára lőttem rá egy négyes lövéses páncélgránát sorozatot, s így sikerült azt elpusztítanom.
Az volt a tervem, hogy a mozgásképtelen és tornyát forgatni nem tudó T-34-est 250 méterre megközelítem, és kilövöm, aztán a körülötte 20 szovjet teherautót is megsemmisítem.
Már éppen indulni akartam tervem végrehajtására, mikor Feri rám kiáltott: Nem tudok lőni elromlott a gépágyúm.

A T-28-nál attól függ hogy hol találja el... volt olyan része a T-28-nak, pl. a T-28 mod. 40-nek az egész elején a páncélt felturbózták 80 mm-re. Az ellen nem lett volna sikeres szemből. A T-28 mod. 34-gyel elbánt volna és szerintem a T-28 mod.38-cal is.

A BT-vel elbánhatott könnyedén, viszon taz kis célfelületet mutatott, és nagy sebességet tudott elérni. Nehéz volt eltalálni.

portillo írta:


Érdekes kis stori ha tudsz még ilyeneket pls írj még annyira szeretem ezeket olvasni Valahogy mindig az volt az álmom hogy találok 1 naplót ami 1 magyar harckocsizó írt:( de nekem nincs ilyen szerencsém ....

portillo írta:


Na innen látszik, hogy a Nimród nem volt olyan rossz cucc.

Luger írta:


Ez is csak szórványlelet, én is szivesen olvasnék magyar harckocsizónaplókat, csak nem nagyon van tényleg.

Legány Dezsőnek viszont szerencséje volt, négyes sorozatot le tudott adni válasz nélkül? Az első lövést leadta a 34es, utána négyet, távcsövezett, aztán még egy sorozat, de nem lőtt vissza az orosz, érdekes. De így 2v1 ben tényleg volt esélyük, főleg ha az első lövés nem talált, de pl. 2 34es ellen már lángoltak volna.

Nézd, a Nimród egy 30-as évek végi eszköz volt. Mint páncélvadász eme kor követelményeinek felelt meg. Légelhárításban szenzációs volt, de páncélvadászként igazából 1939-41 között jeleskedhett. Védettsége megfelelt az akkori követelméneknek, ahogy támdóerej is.

1942-től azonban már csökkent a páncélvadász szerepkör.