A helyes meglátás az, hogy minél több lövedéket minél gyrsabban a levegőbe küldeni... A hajókon is duplacsövű vagy triplacsövű gépágyúk voltak. A szovjetek is pl. 4 darab maximot kötöttek össze, a németek is kettő vagy 4 csövű gépágyúkat használtak.
Földi célok ellen használva eme kis kaliberű gépágyúk nem sokat értek, viszont megnövelte a találat esélyét a több cső, és hatalams tűzgyoirsaságot biztosított.
A magyarok légfúrónak becézték a 4 cm-es Bofors légvédelmi gépágyút.
A repülőgépekre időíztett gránáttal is tüzelhetett, ami lehetővé tette, hogy a bizonyos magasságban robbanó gránátokkal adott terület felett folyamatos, apró robbanásokból álló burkot húzzanak katonáik feje fölé.
A repülőgépekre általában robbanó lövedékkel tüzeltek, mert az akkor is sebezte a gépet ha mellette robbant fel. Nem kellett eltalálni a gép testét, hogy pl. megsérüljön a vasmadár, hanem elég volt tőle 2 méterre felrobannia egy időzített gránátnak és a repeszek átvitték az kasztnit.
Páncélosok ellen a dupla cső annyit tudott mint a szimpla szinte. Viszont előerő ellen a sok cső félelmetes volt a 12.7-40 mm közötti légvédelmi géppuskáknál és gépágyúknál.
A finn duplacsövű nimród sebzett meg több T-34-est is, ezek szerint hetékonynak volt mondható. Na meg azért ne feledjük: páncéltörő gránáttal egy nagy csőhosszúgú, nagy kezdősebességű 40 mm-es nem volt ám olyan gyenge csúzli. A szovjetek is használták földi célok ellen a 37 mm-es 61K-t, és a németek is a 3.7 cm-es Flak 37-et. A 20 mm-es több csövű légvédelmi gépágyúkat leginkább élőerő ellen alkalmazták ha nem éppen a levegőben kaszáltak velük.
Ja a Panther alvázon született egy prototípus, a Flakpanzer V Coelian... ez iker 37 mm-es csúzlival volt felszerelve.
Tényleg azt tudtátok, hogy Németországnak is szállítottunk Bofors gépágyút?
Summa summarum: a dupla/tripla/négyes légvédelmi eszközök légierő ellen voltak az igaziak és azért is lettek kitalálva.