Nashorn írta:


Hát ez nehéz kérdés, több, pzIVes lett volna, több harcjármű több kombinációs lehetőség támadásra, védekezésre, de elég lett volna? Gyártásmennyiségi versenybe kezdeni a két óriással, hogy ki gyárt többet, mi pzIVet, ők shermant, meg 34est? Legyártották volna a németeket mennyiségi versenyben.

Másik kérdés az hogy a páncélos ászok, akiket nem lehetettt volna fejlettebb páncélosokba ültetni, valószínüleg nem tudták volna elérni ugyanazt pzIV el, mint V-el,VI-al, stb... És könnyebben hullottak volna, nem lett volna biztonságos nekik.

Több harckocsizó is kellett volna természetsen, idővel felhígult volna a mezőny, sokkal több üzemanyag a több harckocsi miatt... stb stb. Nehéz így eldönteni.

Hát igen, nem mindegy mi van az ember alatt most egy Pz. IV vagy egy Pz I esetleg Marder II vagy egy lengyel kis pc-vadász.

Gipszj írta:

Érdekes, én valahol olvastam, hogy pl. a az első Stugok is valami nagyon nagy közelítésűt kaptak. valami 12-szeres vag yilyesmit. Jó volt, mert a gyalogságot kiválóan tudták támogatni. Erődítése, géppuskafészkek ellen kiváló vot nagy távolságra. Viszont amikor közelharcra került sor megvakultak. Mivel ahogy mondod, a látómező lecsökkent.

Amúgy érdekes, de pl. a francia 37 mm-es L/33 harckocsiágyú 4-szeres kukkert kapott, a német Panzer III Ausf. E meg csak 2,5-öst.

Hát a Panzer IIIE 37mm-es KWK lövegéhez felesleges lett volna egy 4x vagy 5x optika!

Mert valjuk be...elég kics volt a hatásos lőtáv!
A Francik meg nem is konyítottak a páncélos hadviseléshez!
Szétszórtan és a gyalogság támogatására fecsérelték el a gépparkot!
Pedig több a németekével majd egyenrangó járgányuk volt!<br><br>Szerkesztette: Nashorn, Időpont: 2010-11-07 19:48

Zeki írta:


Nevetni fogsz, de az ansaldo kisharckocsik előnye pl. az volt, hogy nem lehettt eltalálni őket.
De gondolhatsz Roman Orlikra is... Sok esetben a picurkaság előny. A Hetzernél erre nagyon jól rájöttek.

Nashorn írta:


Azt hiszem a kései Panzer IV-eseknek is ilyenj volt még.

Nashorn írta:


Hát, azért na.... kicsit jobb dolgaik is voltak...

Visszatérve a nagy távolságú kilövésekhez!
Szerintem van igasság benne,mert a német távmérő optikák is igen fejlettek voltak!
Ha csak a SVD Dragunov PSO-1 távcsövét veszem példának...alapból 1.7m magas emberre van kalibrálva a távmérő része!
Tehát a páncélosoknál egy kis matekkel hamar megkapható egy célpont távolsága!
Ha ismeri az irányzó a célpont magasságát és hosszúságát,akkor könnyen megkapja a hozzávetőleges távolságot!
Ugyancsak bevált az U-Boot periszkópoknál is a távmérés!
Ott is a cél magassága és hosszúsága volt az alap!

Nashorn írta:

Persze, a tűzérség által használt vonás, mint szög mértékegység lényege, hogy egy vonás az az a szög, amekkorának 1000m-ről egy 1m-es tárgyat látok. 360 fok az 6000 vonás. Egy vonás az 3,6 fokperc. Az nagyon kicsi ám, ráadásul mozog, dülöngél, így kell megmérni a magasságát, hogy számolni tudjak. Az az érzésem, hogy nem számoltak semmit, nem volt arra idő, gyakorlatból tudták, ha a fél látómezőt tölti ki az mondjuk 100m, ha a negyedet akkor 300. Ha az ellenfél becsült jobban ő nyert.

Szerkesztette: Gipszj, Időpont: 2010-11-07 20:07<br><br>Szerkesztette: Gipszj, Időpont: 2010-11-07 20:09

Na azért a tüzérség nem egyenértékű ahk ágyúkkal!
Egy 105mm FH18 -nál nem számít 2-3 esetleg 5 méter pontatlanság!
Márcsak azon a lőtávon amit a tüzérség belő...9000-12.000m...nem lehet tankra lőni!Vagyis lehet de nem igazán okos dolog!Közvetlen irányzás nem lehetséges...közvetettel meg sok gránát kell!

Valaki elmagyarázná nekem pontosan ezt? Megköszönném..

Ez a francia 25 mm-es SA35 pct. ágyú kukkerjának a grafikája. 4-szeres kukker, 10,13 fokos látómező (FOV = front of view?) és állítólag 3450 m-ig jó.

A kép rejtve van vendégek elől, jelentkezz be vagy regisztrálj a megtekintéshez.
A képet a Képfeltöltés.hu tárolja. http://www.kepfeltoltes.hu<br><br>Szerkesztette: HunBütyök, Időpont: 2010-11-07 20:15

Nashorn írta:

Pedig kellett legyen közvetlen irányzás, hiszen ha belegondolsz a 471B is taracklőszer volt, ahogy anémeteknél is volt páncélrbbantó lövedék. Na meg minden nemzetnél, minden tüzérségnél. Igaz nehéz volt velük célozni, és pontatlanok voltak, de ha célt értek törtek mindent. Pl. a Zrínyik is kivégeztek 18 T-34-est a Tordai csatában tarackkal, direkt lövéssel.

HunBütyök írta:

Valószínűleg a távcső jobb oldalán látható számok a távolságot jelentik, a nyílhegy a megirányzott helyre mutat, a függőleges vonalak pedig a távolságbecslést segítették, meg az előretartást. Ha nem akkor tévedtem.

Köszi! Igaz még nem értem teljesen...

HunBütyök írta:
Úgy képzelem, hogy a függőleges vonalak segítségével megbecsülték a távolságot, majd egy tekerentyűvel a becsült távolságot beállították, mire a nyílhegy lejjebb ment a távolságnak megfelelően. Ezután a löveg csőemelkedését úgy állították be, hogy a hegye a célra mutasson. Majd elforgatták vízszintesen a csövet az előretartásnak megfelelően. Kicsit hosszadalmas, szerintem a gyakorlatban csak a csövet mozgatták, nem vacakoltak a távolság beállításával, hiszen az úgyis csak becslés volt. Ha két lencsés volt, aminek a képét egy lencsében egyesítették, akkor a két kép egyesítésekor szűkséges elforgatás egyben a távolságot is adta. Ez a pontosabb és drágább, de azt ebből az egy képből nem lehet megmondani, hogy a kettő közül melyik volt.