Roland írta:


És ugyanilyen alapon a Me-262 is. De alapvetően őt is elfogó vadászgépnek tervezték, csak aztán egy okos ember beleszólt...

Bazooka Joe írta:


Igen, lehetséges. Kösz.

Bazooka Joe írta:


Hát, valóban ostoba húzás volt.
Esetleg ezek a gépek nem feleltek volna meg zuhanóbombázónak? Vagy ahhoz túl nagy volt a sebességük?

Bazooka Joe írta:

A fényképen négy gépágyú van, kettő egészen fönt, alig lehet észrevenni.
A bomba függesztők a 262-nél az orra alatt, a szárny előtt voltak, ezen nem látom őket.<br><br>Szerkesztette: Gipszj, Időpont: 2010-08-12 17:45

Gipszj írta:


Sajnos én nem látom.

Lehet leszedték, prototípus?

Gipszj írta:


Igen, ez egy rekonstruált darab, előfordulhat, hogy ezt-azt leszedtek róla.

Roland írta:


Hüvelykivető nyílás is négy van, ebből kettő látszik, a másik oldalon is van kettő.

A képen szereplő gép az Egyesült Államok Légierejének Nemzeti Múzeumában található (National Museum of the United States Air Force). Ott csak annyit info van a típusáról, hogy \&quot;Messerschmitt Me 262A Schwalbe\&quot;.

Ez a típusnév pontatlan, hiszen az igazi \&quot;Schwalbe\&quot;-nak (Fecskének) a Me-262A-1a-t nevezték.

Mondjuk elsődlegesen nem én írtam a kép alá, hogy ez egy Me-262A-2a/U1 vadászbombázó, hanem Roland.

Bazooka Joe írta:


Ok. Jogos.

Roland írta:



Hans Rudel híres pilóta Junker Ju-87 zuhanóbombázójával támadásnál rendkívűl közel a föld felett változtatott írányt annak érdekében, hogy pontosabb lehessen társainál. Ugyanakkor a Me-262 egyik fő gyengesége volt az, hogy a földhöz közel rendkívül lelassult, így kitéve magát célpontnak, és azért a manőverezhető képessége is jelentős mértékben csökken. Szerintem ezért nem vált volna be zuhanóbombázónak.

cserpakszabi írta:


Akár ez is szóba jöhet. De arról sem szabad megfeledkezni, hogy ezek a komoly sugárhajtóműves repülőgépek zuhanórepülésben könnyedén 1000km/h fölé siklanak. Azt pedig \&quot;G-ruha\&quot; nélkül a pilóta nem nagyon tudja tartósan elviselni.

cserpakszabi írta:


Ajjaj! Az Me 262-ből sosem akartak zuhanóbombázót csinálni, mivel NEM voltak zuhanóféklapjai!
Egyébiránt pedig MINDEN repülőgép tengerszinten a leglassabb, mert ott a LEGSŰRŰBB a levegő.
Az Me 262-őt nagy magasságban harcoló elfogóvadásznak fejlesztették ki, és csak Hitler mániája okán alakították ki a vadászbombázó változatát, ami teljesen más konstrukciót igényelt volna, ezért aztán be sem válhatott annak.
A géppel azt cselekedték, hogy vagy azonnal vadászként vetették be, vagy elvitették vele a bombát, ledobatták vele jó pontatlanul (mert nem is tudott pontosan vetni), ezután azonnal vadászfeladatot kezdett és mint ilyen fejezte be a bevetését.
Az elsőben alapvetően hatástalan volt, a másodikban pedig az elvesztegetett idő és kis magasság okán nem lehetett kellően eredményes.

Ami pedig a manőverezhetőségét illeti, minél gyorsabb egy gép annál kevésbé fordulékony. A két dolog összefügg. Egy első világháborús csirkeketrec, mondjuk egy Focker DrI. dreidecker ötször megfordul, míg egy Bf 109-es egyszer. Viszont az utóbbi - sebességfölénye okán - szépen körberepüli a virgonc Fokkert, és egy éppencsak kiképzett pilótával simán leszedne egy Richthofen kvalitású ászt!
A sugárhajtású gépeknek éppen ekkora az előnyük, a hozzájuk képest cefetül manőverezhető légcsavarosokkal szemben, természetesen csak akkor, ha betartják a harcrend előírásait.

Magyarán az Me 262-esnek kutya baja sem volt harcértékét tekintve, csak éppen nem volt kidolgozott és begyakorolt taktikája, harcrendje.
Ez van.

Roland írta:


Ha egy Me- 262-es 1000 Km/h felé gyorsult, akkor kormányozhatatlanná vált a \&quot;hanghatár\&quot; nevű jelenség okán. Azért, mert un. osztott kormányfelületei és nem egybefüggő vezérsíkja voltak, éppen úgy mint ahogy az összes szubszonikus gépnek.

A gravitációs hatás pedig NEM sebesség, hanem gyorsulásfüggő.
Akármekkora sebességet képesek vagyunk elviselni, azonban - tartósan - legfeljebb 9g gravitációs erőt. Ezt is csak kellő edzettséggel és gyakorlással.

A sebesség elviseléséhez nem kell g-ruha, a gyorsuláshoz viszont igen.
Akár 3-400 kilométeres sebességnél is elérik a műrepülők akár a 11-12 g gyorsulási erőt (amelyért ki is zárják őket a versenyből, mert cefet nagy kockázati tényező). Ők mégis kibírják, mert \&quot;gyúrnak\&quot; rá!

Egy kis - általános iskolai hetedikes - fizikaismeret! Oda köllött vóna figyelni!
Newton, meg az ő almája!

Az iskola-repülőgépek +6 és -3g-re vannak méretezve. Ilyenek voltak a csehszlovák Zlin Trener sorozat kétűléses gépei. Az együléses Trener +7/-4,5 g-re volt méretezve. Katonai repülőgépet sem méreteznek általában többre mint +9/-4,5 g. A negatív g nem lassulás hanem irány. A +-nál a fejből kimegy a vér a lábba, --nál fordítva. Ez a veszélyesebb. Azért van +9 g-nél lehatárolva a teherbírás, mert általában ennyit lehet anti g ruhában is kibírni. Az a cél, hogy a gép előbb essen szét a levegőben mint ahogy a rep.gépvez. elájul.
Folyt. köv.