Hallottatok róla,hogy a Fritz-X-et az amerikaiak is tesztelték a háború után,és a National Geograpic Channelen mutatták milyen félelmetes is volt.
(Ez nem a Fritz-X című műsor)

Láttam már,jó kis műsor volt.

Egy bíztos:ha a háború elhúzódott volna nem a szövetségesek nyerik azt.

101.Légideszant írta:

Miért? Atomfegyvere a németeknek belátható időn belül nem lett volna. Amerika pedig elérhetetlenül messze volt.

Már 1946-ban be tutták volna vetni az atombombát. a németek.

Ki van zárva. Az amerikaiak annyi pénzt öltek az atombombába amennyit a németek sose láttak még összesen se és még így is évekig tartott amíg az amerikaiak jutottak valamire, pedig az összes szakembernek együtt kellett dolgoznia egy irányelv szerint. A németek a nehézvizes szabályozáson alapuló kísérleteket folytatták, ezzel a módszerrel tudomásom szerint máig nem mentek semmire. Ezen kívül a német fizikusok mind a saját fejük után mentek, szétforgácsolva azt a csekély pénzt is ami rendelkezésre állt. Kevés dologról lehet mondani, hogy esély sem volt rá, de a német atomfegyver idetartozik.<br><br>Szerkesztette: Gipszj, Időpont: 2011-02-05 10:23

És mellesleg a megfelelő uránizotópokból is nagyon kevéssel rendelkeztek. Az amerikaiaknak ott volt a B-29, amit eredetileg Berlin elérésére terveztek Angliából, valamaint az atombomba, amit elsőként szintén Berlin ellen kívántak bevetni.

A németeknél az atombombánál, én két végletet tudok:
1) Dánia közelébe, van egy apró sziget, ahol egy II. világháborús lerombolt bunker található. Eddig okés, csak éppen a német kísérleti atomrobbantás helyszíne! Több, akkor még gyermek, valamint a kísérletet segítőek állítják, a náciknak is volt egy atomrobbantás. Tény az, hogy nagyobb a sugárzás értéke, mint a többi szigeten.
2)Az úgynevezett \&quot;piszkos bomba\&quot;, ahol a robbanást nem a nukleáris láncreakció okozza, hanem egy hagyományos robbanással robbantják fel. A terroristák is ilyen bombákat akarnak beszerezni. Előnye, ki merült uránium, illetve plutónium is megfelel, a szétrepült darabokat pedig lehetetlen össze szedni.

Magyarharcos írta:

Kezdjük hátulról előre. A németeknek nem volt hasadóanyaguk, ezért nem volt kimerült hasadóanyaguk sem, amit sima lőpor robbantással mint sugárzó port szét tudtak volna szórni. Egyébként ez inkább kémiai mint atomfegyver.
Az eleje: Ha nem volt hasadóanyag akkor mit robbantottak a bunkerban? Egyébként a láncreakció miatt a robbanás nem lehet egy bizonyos méretűnél kisebb. A hirosimai a lehetséges legkisebb környékén volt. Már pedig a vörös higany megjelenéséig nem sikerült nagyon csökkenteni a robbanás méretét. Magyarul az egészet nem hiszem el. Saját tapasztalatból tudom, hogy a szemtanúk által mondottak mennyit érnek. Nem sokat. Vagy azért mert rosszul emlékeznek, vagy azért mert fontosak akarnak lenni, vagy másért.

Az U-234-ről nem halotál?
1945. március 25-kén futott ki Kiel kikötőjéből. Útvonala: Norvégia érintésével Japán.
Több változtatáson is átesett:
1) Hohentwiel-lokátorberendezés,
Hamarabb észre vették vele az ellenséges repülőgépeket, mint a búvárnaszádot.
2) Akna telepítő tubusokat leszerelték, valamint a páncélzatot, súly csökkentés és teher bírás növekedése érdekében.
3) Schnorkelt cső,
Víz alatt a búvárnaszád képes legye használni a dízel motorokat, ez vezette ki a káros anyagokat.
4) Dipólantenna,
Rádióüzenetek fogadása-küldése anélkül hogy vízfelszínre kerülne.

Szállítmány:
-acélpalackba zárt higany,
-optikai üvegek,
-páncéltörő fegyvereket,
-rakéták,
-modern fényképező gépek,
- 1 db Me-262 szétszerelt állapotban,
-10 darab, ólommal bélelt láda, acél hengerbe zárva.

Május 5.
Tengeren lévő búvárnaszádokat vissza hívják a kijelölt norvég kikötőkbe, ha túl messzi van, a szövetséges tengerészet utasításai kell követni.

A hajó kapitánya, Johann-Heinrich Fehler kapitány figyelmen kívűl hagyta az utasításokat, és tovább tartott Tokió felé.

Május 10.
Fehler kapitány úgy határoz, hogy az amerikai haditengerészetnek adja át a hajóját.

Május 17.
Fehler kapitány átadja hajóját a USS Sutoonnak.

Május vége.
Elkezdik kipakolni a U-234 rakományát.

Július 24.
Elérnek a szállítmány legkritikusabb pontjához, a hajó orrban elhelyezett acélhengereket. A Geiger-számláló bebizonyította, az acélhengerek körül erős gamma-sugárzást mértek. Nem merték megmozdítani a rakomány ezen részét, mert féltek egy esetleges csapdától. Pfaff hadnagy, aki a hajó tisztje volt, alkut kötött és megmondta melyikben van sugárzó anyag. A szállítmány rejtélyét amerikai tudósok oldották meg: a ládákban tömegpusztító fegyverekhez alkalmazható uránium-oxid volt.

Kérdés:
Hogy került akkor 560 kg sugárzó anyag az U-234 fedélzetére, ha Németország nem rendelkezett atomreaktorral?

Az U-234-ről nem halotál?
1945. március 25-kén futott ki Kiel kikötőjéből. Útvonala: Norvégia érintésével Japán.
Több változtatáson is átesett:
1) Hohentwiel-lokátorberendezés,
Hamarabb észre vették vele az ellenséges repülőgépeket, mint a búvárnaszádot.
2) Akna telepítő tubusokat leszerelték, valamint a páncélzatot, súly csökkentés és teher bírás növekedése érdekében.
3) Schnorkelt cső,
Víz alatt a búvárnaszád képes legye használni a dízel motorokat, ez vezette ki a káros anyagokat.
4) Dipólantenna,
Rádióüzenetek fogadása-küldése anélkül hogy vízfelszínre kerülne.

Szállítmány:
-acélpalackba zárt higany,
-optikai üvegek,
-páncéltörő fegyvereket,
-rakéták,
-modern fényképező gépek,
- 1 db Me-262 szétszerelt állapotban,
-10 darab, ólommal bélelt láda, acél hengerbe zárva.

Május 5.
Tengeren lévő búvárnaszádokat vissza hívják a kijelölt norvég kikötőkbe, ha túl messzi van, a szövetséges tengerészet utasításai kell követni.

A hajó kapitánya, Johann-Heinrich Fehler kapitány figyelmen kívűl hagyta az utasításokat, és tovább tartott Tokió felé.

Május 10.
Fehler kapitány úgy határoz, hogy az amerikai haditengerészetnek adja át a hajóját.

Május 17.
Fehler kapitány átadja hajóját a USS Sutoonnak.

Május vége.
Elkezdik kipakolni a U-234 rakományát.

Július 24.
Elérnek a szállítmány legkritikusabb pontjához, a hajó orrban elhelyezett acélhengereket. A Geiger-számláló bebizonyította, az acélhengerek körül erős gamma-sugárzást mértek. Nem merték megmozdítani a rakomány ezen részét, mert féltek egy esetleges csapdától. Pfaff hadnagy, aki a hajó tisztje volt, alkut kötött és megmondta melyikben van sugárzó anyag. A szállítmány rejtélyét amerikai tudósok oldották meg: a ládákban tömegpusztító fegyverekhez alkalmazható uránium-oxid volt.

Kérdés:
Hogy került akkor 560 kg sugárzó anyag az U-234 fedélzetére, ha Németország nem rendelkezett atomreaktorral?

Minek vitték Japánba?
Ebben nem vagyok egészen biztos, de mintha az uránium oxid az a természetes előfordulása lenne az uránnak. Nem biztos! Akkor pedig csak ásó kell, amivel kiássák. Továbbá, ha volt sugárzó anyaguk, akkor azt is tudták, hogy az ólom és grafit az amelyik erősen csökkenti a sugárzást, nem az acél. Németországtól Japánig a legénység erős sugárfertőzést kapott volna szerintem, ha ezt ilyen jól lehetett mérni. Szerintem ez így nem gömbölyű.<br><br>Szerkesztette: Gipszj, Időpont: 2011-02-08 19:12

Lehet, de az évek során csak 1 dokumentumot hoztak nyilvánosrágra az évek folyamán, és az is csak ennyit ír. A többi még mindig porosodik valamelyik iratraktárban...

Én hallottam pletyka szinten egy japán atomfegyver kutatásról, és szintén csak pletyka szinten egy kísérleti robbantásról. Ebben lehet valami, vagy olyan, mint a német állítások?

Szerintem olyan,mint a német állítások.