Mint korábban írtam több országban is próbálkoztak, de sehol sem vált be utasszállítónak sem, mert rázott (vibrált), így a repülő hamar szétesett volna. Amellett a gyorsulása rosszabb mint a benzinesé.

Gipszj: Amellett a gyorsulása rosszabb mint a benzinesé.

Hát pont ezt írtam, Aranyom! Mire a diesel elkezdett volna kihúzni a szarból, már rég lelőttek!

Ha figyelmesen elolvastad volna, akkor észrevetted volna, hogy a gyorsulás az harmadlagos. A fő ok az volt, hogy rázott. Ezért nem volt utasszállító sem, mint írtad -ha emlékszel rá- utaszállítónál a gyorsulás kevésbé érdekes. Egyébként repülőgépen nincs padlógáz, mert gázpedál sincs, gázkar van, minden motornak külön. Sőt, magassági gázkar is van, abból is annyi ahány motor.<br><br>Szerkesztette: Gipszj, Időpont: 2011-02-01 20:40

Nem írtam hogy volt utasszállító változata! Csak mint lehetőséget említettem hogy ez a motor \&quot;elmegy \&quot; mondjuk polgári \&quot;szállítógépnek\&quot;. Mármint teherszállítónak. A padlógázt képletesen idéztem, de a lényeget nézve mindegy, hogy ha menekülni akarsz akkor a padlóig taposod a gázpedált vagy kitolod a gép orrára a minden motorhoz külön kivezetett kézi gázkart. Azt is tudom, hogy azért van minden motorhoz külön gázkar hogy a pilóta belátása szerint adagolhassa egyenként is a tolóerőt a motorokon.

Utasszállítóval is próbálkoztak, de a rázás miatt ott sem vált be. Ebben nem vagyok biztos, de mintha a Ju 90-nek lett volna dizel változata, sőt talán a Ju -52-nek is, meg valamelyik Dornier hidroplánnak. Akinek kedve van utána nézhet.

Ju-86 volt a fő kísérleti nyúl. Magassági bombázónak tervezték a Jumo 406 C dieselmotorral. Szép volt a terhelhetősége és a csúcsmagassága - papíron! A legszebb az volt a dologban hogy az amerikai Norden célzókészülék sem volt igazán pontos 9000 m fölött (alatta sem mindig), a német célzókészülékek pedig meg sem közelítették a Norden képességeit. A németek egyszerűen nem készültek nagy magasságból végrehajtott stratégiai bombázásból!

Jól emlékeztem, Dornier hidroplánokkal is próbálkoztak, Do 18, Do 24, Do 26 a Ju 86 mellett.

Na jó, de a német a villámháborús tervek alapján direkt nem is kínlódtak a nagy magassági bombázók kifejlesztésével. Gyorsan lerohanták az ellenséges csapatokat, még a földön megsemmisítik a repülőgépeket. A legtöbb német két motoros bombázó is képes volt zuhanó bombázást is véghez vinni. Inkább kis mennyiség, de halálos pontossággal.

Na igen, ők arra mentek, hogy minnél hamarabb nyerjenek, így csak azt használták, amit a legszükségesebbnek ítéltek ehhez.

Egészen pontosan a Luftwaffe elsődleges céljaként is a frontcsapatok támogatását jelölték meg. A stratégiai bombázás sokáig fel se merült, aztán meg már késő volt.

A bombázókat igazából \&quot;repülő tüzérség\&quot;-ként használták.

A német hadsereg működését úgy képzelték el, hogy a légierő a hadsereg kiegészítő része, ahogy előttem is írták. A hadsereg elfoglal egy új repteret, a légierő előrébb megy 50-100 km-t. Ehhez nem kell stratégiai légierő, mert az drága és sok tapasztalat kell a működtetéséhez.

Hát, lényegébe a mai alapok a hadvezetésnél, elég sok van amit a II. világháborúnak köszönhetünk.
Pl: Gudeiran volt az, aki felismerte hogy a páncélosokat nem külön kell alkalmazni, mint az I. világháborúban, hanem a gyalogsággal együtt.

Magyarharcos írta:

Nem érzem magamat a kérdés szakértőjének, de nem fordítva, hogy a páncélosok önállóak?
A britek voltak hívei annak, hogy a harckocsi a gyalogsággal szorosan együttműködik. Ennek voltak a következményei a gyalogsági harckocsik, lovassági harckocsik stb.

Gipszj írta:


A Ju 86 tudtommal nem volt hidroplán!

Gipszj írta:


Pontosítanék:

1. nem a hadsereg kiegészítő része, hanem a hadsereggel szorosan együttműködve!

2. Stratégiai légierőhöz nagyteljesítményű motorok kellettek volna, ám azok gyártását a wersaillesi békediktátum megtiltotta Németo. számára, ami kihatással volt a későbbi Luftwaffe fejlődésére is!